Spanyolország - Iránytű - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Kapcsolódó cikkek

Ahol a város felgyújtásával ünneplik a tavaszt
Minden országnak, régiónak megvannak a maga hagyományai a tavasz köszöntésére. Van, ahol szalmabábut égetnek és van, ahol jelmezbe öltözve búcsúznak a téltől. Valenciában petárdázva, tűzijátékkal és a város felgyújtásával ünnepelnek.A valenciai Fallast a tűz ünnepének is szokták nevezni, de ennél azért sokkal többről van szó. Március elejétől már utcára vonul az egész város, hogy megmutassák, milyen egy igazi tavaszköszöntő, majd a hónap idusán megkezdődnek a négy napig tartó főbb események. Mindez nem csak a tartományi fővárosban, hanem a kisebb falvakban is. Az időpont természetesen nem véletlen, hiszen a hagyomány szerint régen Szent József, az ácsok védőszentjének napján szedték össze a mesterek maradék fahasábjaikat, hogy elégessék őket.Egy kis történelemAz első írásos emlék a XVIII. századból származik, ekkor már ezeket a lángoló "maradékokat" fallának nevezték és megjelent egy új elem is: a faanyagból nem kedvelt embereket vagy helyzeteket ábrázoltak, majd rituálisan elégették őket. Ez általában kisebb csoportok együttműködésével jöhetett létre, akik egy környéken laktak. A XIX. század végére aztán a szoborkészítés kinőtte magát, művészeket szerződtettek annak érdekében, hogy még szebb, még kidolgozottabb jeleneteket alkossanak. Bár a szoborállítás és -égetés helyszíneit már ekkor szigorúan szabályozták, az ünnepség egyre inkább elterjedt a környékbeli falvakban is.A spanyol polgárháború után a Fallas egy időre elveszítette a szatirikus jellegét, hiszen az egyház és a kormány kifigurázása Franco tábornok uralma alatt elképzelhetetlen volt. A spanyol demokrácia beköszöntével végül eltűnt a Fallast gúzsba kötő cenzúra is, manapság pedig a város legnagyobb ünnepe közel egymillió embert vonz. A Fallas alatt Valencia-szerte majd' 700 szobrot állítanak az utcákra, amelynek nagy része a központi elemen túl több, kisebb jelenetet is ábrázol az aktuális közéleti történésekből. A művészek egész évben dolgoznak a szobrokon, és egyre inkább jellemző, hogy nem csak egy adott közösség vesz részt a munkálatokban.Hogyan zajlik az egész hetes mulatság?A szobrok felállítására hagyományosan március 15-e éjjelén kerül sor, hivatalosan pedig reggel 8 órára már mindennek a helyén kell lennie. Azonban ahogy az utóbbi években az alkotások egyre nagyobbá és bonyolultabbá váltak, úgy engedélyezték az alkotóknak, hogy már március 10-től megkezdhessék a felállítási munkálatokat.A kisebb méretű szobrok (ninots) közül minden társaság kiválaszt egyet, amit versenyre visznek és a Falla Múzeumban (Museo Fallero de Valencia) mutatnak be néhány napig. Végül a látogatók szavazatai alapján kiválasztanak egyet, ami megmenekül a tűztől és bekerül a múzeumba. De nem csak szobrok kerülnek kiállításra! Az ún. figurák menetén emberek "alakítják" a szobrokat, egy-egy társadalmi problémára vagy aktuális kérdésre reflektálva, amit szintén egy zsűri díjaz.Pirománok ünnepeA szobrokon kívül az egész hónapban jelenlévő pirotechnikai eszközök a legfontosabbak. Március elejétől kezdve minden nap, éjjel-nappal petárdáktól és tűzijátéktól hangos a város. Ennek hagyománya egészen a muzulmánok érkezéséig nyúlik vissza, azóta központi eleme szinte minden valenciai ünnepségnek a minél nagyobb zaj - ha pedig zajról van szó, a mascleta felülmúlhatatlan! A név a "masclet" elnevezésű petárdatípusból ered, a durrogtatást pedig minden nap, pontban délután kettőkor rendezik.A főtéren felállítják a petárdaerdőt, amelynek elemei sorozatosan robbannak. A tömeg biztonságos távolból figyel és a legjobb "ritmusokat" és színfelhőket óriási tapssal jutalmazza. Az adott év nagykövetasszonya és -gyermeke a városháza erkélyéről figyeli az eseményeket, ahová gyakran hívnak meg hírességeket is. A Fallas ideje alatt a hagyományos "ébresztőt" is ezzel fújják: minden reggel a földhöz vágnak néhány petárdát, így adva a lakosság tudtára, hogy ideje folytatni az mulatozást.Napközben az ünneplés része a felvonulás, ahol mindenki igyekszik a legjobb arcát mutatni. A tradicionális öltözet, melyet ilyenkor viselnek, a XVI. századtól kezdve van jelen, igaz, akkor még jóval díszesebb volt. Azóta a legfontosabb eleme a hajviselet; a két oldalon befont és körbetekert frizura. A vallás is kiemelt szerepet játszik, hiszen a valenciai katedrális előtt felállított Szűz Mária-szobor palástját a helyiek két napon át díszítik virágokkal, hogy tökéletes legyen az ünnepre.Kétségkívül a legjobban várt esemény március 19.-e estéje, amikor elérkezik a pillanat, hogy lángba boruljon az egész város. Ez a Fallas lezárása, melynek során mindenhol felgyújtják az egész évben épített, majd egy hét alatt felállított szobrokat. Az égetés nem egyszerre történik ugyan: először a kisebb együtteseket gyújtják meg, majd az egyre nagyobbakat, míg végül éjjel egykor kerül sor a főtéren felállított szobor-csoport meggyújtására. És kezdődhet újra az építkezés a következő Fallasra...

Ki az a Jarramplas és miért dobálják tarlórépával a spanyolok?
Tarlórépaesővel űznek ördögöt Piornalban, egy kelet-spanyolországi faluban Szent Sebestyén napján.A népi hagyomány eredetét valójában senki sem ismeri, de a helyi szájhagyomány szerint az ördög, a Jarramplas, eredetileg egy tolvaj volt, aki jószágot lopott a falusiaktól. Amikor rajtakapták, büntetésként zöldségekkel dobálták meg, és kikergették a faluból.Minden évben kétnapos ünnepségen idézik fel ezt az eseményt január 19-én és 20-án. A két nap alatt az ördögi külsejű Jarramplasnak többször is meg kell jelennie az utcákon, ezért két fiatal férfi is magára öltheti a látványos jelmezt, amelynek része egy óriási, színesre festett, fából faragott maszk, hosszú szarvakkal és egy színpompás, szalagdarabkákból készült gúnya.Mivel a tarlórépa kemény, és a helyiek általában tiszta erőből vágják a Jarramplashoz, a jelmez alatt komoly védőöltözet van.Ebben az évben mintegy 20 tonna tarlórépát készítettek elő a szervezők az ördög kiűzéséhez.Az öltözék része a dob, amelyet a Jarramplas folyamatosan és ütemesen ver, miközben répával dobálják őt, mintha ezzel is hergelni akarná ellenfeleit. Nem menekül, hanem táncol, ugrál, szembenéz a dobálókkal.A Jarramplas szerepének eljátszása igazi megtiszteltetésnek számít, és az 1500 lakosú faluban rengetegen pályáznak is rá: a várólista már 20 évre előre betelt.Spanyolországban egyébként több helyi, hagyományőrző ünnepség része a zöldséghajigálás, ezek közül a leghíresebb az augusztusban, Bunolban tartott Tomatína, amelyen több mint 100 tonna paradicsommal csatáznak a résztvevők.

21 étterem érdemelte ki a Michelin-csillagot Spanyolországban
Spanyolország 21 étterme kapott Michelin-csillagot; egy háromcsillagos, öt kétcsillagos és tizenöt egycsillagos minősítéssel bővült a világhírű gasztronómiai elismeréssel büszkélkedő spanyol éttermek köre.A Spanyolország és Portugália legjobb vendéglátóhelyeit felvonultató 2017-es Michelin-kalauzt Geronában mutatták be csütörtökön. A szerkesztőktől Portugália kilenc új Michelin-csillagot kapott.A spanyol sajtó példátlan csillagesőként jellemezte az eredményt, amelynek abszolút győztese Martín Berasategui baszk séf és étteremtulajdonos.Ugyanis barcelonai, Lasarte nevű étterme elnyerte harmadik Michelin-csillagát, elsőként a katalán fővárosban, maga Berasategui pedig ezzel megszerezte pályafutása nyolcadik csillagát, amely eddig egyedül neki sikerült a spanyol séfek közül.Spanyolországban kilenc étterem rendelkezik a legmagasabb, háromcsillagos minősítéssel: négy Baszkföldön, három Katalóniában, egy Madridban, egy pedig Valenciában működik. Két Michelin-csillaggal 23, egycsillagos minősítéssel pedig 156 étterem büszkélkedhet.A Michelin Kalauz az ismert francia gumigyár gondozásában jelenik meg, és a francia gasztronómia bibliájaként tartják számon. A híres csillagokat névtelen ellenőrök ajánlása alapján osztják ki.

Végre elfogták a 20 éve tevékenykedő reptéri tolvajt Spanyolországban
Több mint 20 éve, főként repülőtereken és pályaudvarokon tevékenykedő tolvajt fogott el a spanyol rendőrség Madridban, a férfi legutóbbi akcióival két nap alatt 11 ezer eurót (3,3 millió forint) zsákmányolt - írta az El País című spanyol napilap szerdán.Az 55 éves francia állampolgárságú férfit az Atocha vasútállomás biztonsági kameráinak felvételei alapján azonosították, miután rövid időn belül több feljelentés is érkezett az áldozatoktól, akiket ott loptak meg.Volt, akinek az állomás kávézójában a szék háttámláján logó retiküljét emelte el, két nőtől pedig akkor lopta el a táskáikat, amikor a biztonsági ellenőrzéshez készülődtek.A tolvaj nem volt ismeretlen a hatóságok előtt, eddig már több mint 70 alkalommal vették őrizetbe az ország több városában.A rendőrség végül az Atocha pályaudvaron ütött rajta a tolvajon, mikor épp következő áldozatát figyelte meg.A férfi módszere az utasok figyelmetlenségére épült, kihasználta, ha valaki csak egy pillanatra is, de elfordult, például azért, hogy üdvözöljön valakit, felvegye a kabátját, vagy a többi csomagjával foglalkozzon.

Helyi pénz bevezetését tervezi Barcelona
Helyi pénz bevezetését tervezi Barcelona, és a város három kerületében kísérleti programot indít 2017-ben - számolt be a spanyol sajtó Ada Colau polgármester elképzeléséről kedden.A politikus még 2015-ös választási programjában ígérte meg a helyi fizetőeszköz megteremtését, amely előnyös a város gazdaságának.A tervezett kísérleti programban a kis- és középvállalkozásként működő kereskedelmi cégek és sportszervezetek vennének részt, amelyek a különböző önkormányzati támogatásokat helyi pénzben kapnák, ahogy a közigazgatásban dolgozó tisztviselők is fizetésük 30 százalékát.Egyelőre nem tudni, hogy a barcelonai helyi pénzt miként fogják hívni, ahogy azt sem, hogy virtuális vagy valóságos készpénz lesz-e. A kísérleti programot két évre tervezik, sikere esetén 2019-től általánosan is bevezetnék a városban.A spanyol nemzeti bank (Banco de Espana) egy korábbi nyilatkozatában a helyi pénzek bevezetése ellen érvelt, és azokat "nemkívánatosnak" minősítette egyebek mellett a szabályozás és a megfelelő felügyelet hiányára hivatkozva.Barcelona polgármestere a helyi fizetőeszköz bevezetésétől a helyi gazdaság fejlődését reméli, mivel ez a pénz helyben marad, hiszen csak a városban költhető el.

Idegenforgalmi adót vezettek be a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigeteken július 1-től, amely a turistáknak éjszakánként 0,5 és 2 euró közötti többletköltséget jelent szállástípustól és a tartózkodási időtől függően.
Az ökoadóként emlegetett, de hivatalosan a fenntartható turizmus-adó nevet viselő közteher bevezetését a helyi kormányzat azzal indokolta, hogy anyagi forrásaik szűkösek, miközben ahhoz, hogy a turizmus továbbra is a gazdaság motorja legyen, beruházásokra van szükségük.Számításaik szerint az új adóból 40 millió euró bevételt remélhetnek, amelyet a kulturális örökség védelmére, valamint a turisztikai ágazat minőségének javítására fordítanának.Az adó alól mentesülnek a 17 évnél fiatalabbak, de például a Baleár-szigetek lakosainak is fizetniük kell, ha turistaként utaznak, nem a lakhelyükként bejegyzett valamelyik szigetre.A hivatalos adatok szerint a szigetekre, amelyek közül a legnépszerűbb Mallorca, Menorca és Ibiza, tavaly 14 millió turista érkezett, akik összesen 54,3 millió vendégéjszakát töltöttek el. Többségük Németországból és az Egyesült Királyságból érkezett. Spanyolországban Mallorca a harmadik legkedveltebb úti cél Barcelona és Madrid után.A baleári helyi kormány nem először próbálkozik turisztikai adó bevezetésével: 2002-ben egy napi 1 eurós adót vetettek ki a turistákra, de azt 2003-ban a választásokat követően az új kormány megszüntette.A szigeteken kívül Spanyolországban egyedül Katalóniában kell idegenforgalmi adót fizetni.

Hivatalos név:	Spanyol királyság	Időzóna:	GMT+01:00
Anyanyelven:	Reino De Espana	Autójelzés:	E
Államforma:	alkotmányos monarchia	Pénznem:	euro (EUR)
Főváros:	Madrid	Elektromosság:	220V

Lakosság:	41 895 000 fő
Népsűrűség:	83.00 fő/km²
Nyelvek:	spanyol, katalán, baszk, galíciai, asztúriai.
Népcsoportok:	kasztíliai spanyol (66%), katalán (24%), baszk (2,5%), galiciai (6%), cigány (1,5%).
Vallások:	római katolikus (99%), protestáns, zsidó, mohamedán (1%).

Terület:	504 842.00 km²
Nagyobb települések:	Madrid 3 010 000 (4 006 000), Barcelona 1 644 000 (2 902 000), Valencia 753 000 (921 000), Sevilla 683 000 (733 000), Zaragoza 594 000, Málaga 522 000, Bilbao 370 000 (853 000), Las Palmas 355 000, Valladolid 331 000, Murcia 328 000, Córdoba 302 000, Palma de Mallorca 298 000, Vigo 276 000, Hospitalet 273 000, Alicante 265 000, Gijon 259 000, Granada 255 000, La Coruna 247 000, badalona 219 000, Vitoria-Gasteiz 206 000, Santa Cruz de Tenerife 200 000.
Legmagasabb pontok:	Mulhacén 3478 m (a kontinensen), Pico de Teide 3718 m (a Kanári-szigeteken).
Főbb folyók:	Tajo, Ebro, Duero, Guadalquivir, Guadiana, Mino.