Ide utaznék Toledo

Általános leírás

A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az őslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Később, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyőző vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.
Az arabok 712-ben foglalták el a várost, uralmuk egyik legészakibb pontja Tolaitola. VI. Alfonz 1085. május 25-én foglalta vissza a várost, és azt rövid idő alatt a reconquista fő támaszpontjává fejlesztette. Toledo lett Kasztília új fővárosa.
Toledo visszafoglalása után kultúrális központtá vált. Az arab kultúra is itt eresztette legmélyebbre gyökereit, az általuk meghonosított kézműipar a XVI. században érte el virágzásának csúcspontját. Ez időben Toledo 250 000 lakosából 50 000 ember dolgozott a különböző textilmanufaktúrákban. A textilipar mellett jelentős eredményeket értek el a fegyvergyártás terén is.
A város akkor kezdett veszíteni politikai és gazdasági jelentőségéből, amikor V. Károly utóda, II. Fülöp 1561-ben Madridba tette át székhelyét. Az újkori történelemben a spanyol polgárháború (1936-39) idején kapott Toledo ismét fontos szerepet, s hosszú hónapokon át súlyos harcok színtere volt.
Megközelítés: a 70 000 lakosú Toledót északról, Madrid irányából az N 401-es úton érjük el. Ha vonattal érkezünk Toledóba, az állomásról buszjárattal juthatunk be a főtérre, a Plaza de Zocodoverre (kb. 1,2 km). Az Új Bisagra kapu előtt idegenforgalmi tájékoztató iroda van. Ajánljuk

Alcazar
A római korban III. sz. pretoriánus palota. A vizigótok lerombolták és palotát emeltek helyén, amit az arabok megerősítettek. A spanyol polgárháborúban a köztársaságiak hónapokig ostromolták a lázadókhoz hű katonai akadémiát. Ma a katonai akadémia keretében működő hadtörténeti múzeum. (hétfőn zárva)

Santa Cruz
Mendoza Bíboros alapítványa a XVI. századból. Múzeum, Greco gyüjtemény. Platareszk homlokzatú, görögkereszt alaprajzú épület korábban Kórház Templom volt.

Katedrális (Catedral Primada de Espaňa)
Nyitva: Vasárnap 14-18-ig, más napokon 11-18-ig, nyáron 19-ig.
A vizigót templomként, majd mecsetként működő korábbi épület helyén emelték a gótikus prímási katedrálist. III. (Szent) Fernando alatt. 1226-ban kezdték építeni és 1493-ban készült el, bár egyik homlokzatát a XVI. században megújították. A spanyol gótika remeke a burgosi után a második legnagyobb. A 120 m hosszú, öthajós, 88 oszlopköteges templombelsőt 22 kápolna veszi körül, s 750 festett üvegablak adja a fényt. Látni kell. Ne hagyjuk ki a kincstárt se.

Santo Tomé
Mudejar stílusú tornyos templom, leválasztott oldalhajójában tekinthető meg El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) "Orgaz gróf temetése" c. képe.

Greco-ház
Nyitva: 10-14 és 16-18, vasárnap 10-14, hétfőn zárva.
Greco gyüjtemény. A festő egy ideig bérelte ezt a zsidó negyedben fekvő házat.

Synagoga el Tránsito
Nyitva: 10-14 és 16-18, vasárnap 10-14, hétfőn zárva.
Szefárd múzeum. 1336-ban épült. Festett famennyezetű nagy zsinagóga héber kővésetekkel, sírkövekkel. A spanyol zsidóság történelmének múzeuma.

Synagoga Sta María la Blanca
A XIII. sz. elejéről öthajós templom, nyolcszögű faragott oszlopokkal, boltívekkel.

Monasterio San Juan de los Reyes
A franciskánus kolostort a Toro-i csata emlékére 1476-ban emeltették a Katolikus Királyok vegyes mudejar és gótikus stílusban.