Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Érdekességek - Magazin
A rovat további hírei
Nem kell dogsitter a nyaraláshoz
Nyaralni jó. Kutyával azonban nehéz. A szolgáltatók sok helyen nem nézik jó szemmel a négylábú, ráadásul szőrős nyaralóvendégeket. Itt az ideje változtatni ezen a szemléleten! Egy utazási portál meglepő eredményt kapott, amikor turistákat faggatott "az ember legjobb barátjáról". Együtt nyaralunk Ahelyett, hogy társuk híján kutyául éreznék magukat, egyre többen kutyával nyaralnak Olaszországban. Egy felmérés során 2200 turistát és jövendő turistát faggattak a kutyás nyaralásról. A válaszolók szerint a kétlábú útitársnál jobb a négylábú, mert érzelmesebb (15 százalék szerint), hűségesebb (6 százalék), kevésbé költséges (4,5 százalék), szolgálatkészebb (2,5 százalék) - sőt, a válaszolók hét százaléka szerint kevésbé piszkos (!). Az eredményeket elemzők még inkább meglepődtek azon, hogy 12 százalék szerint kutyájuk kevésbé szőrös, mint az - ebben az esetben egyáltalán nem - "simabőrű" partnerük. Inkább kutyát... Az összegzés szerint a 2200 válaszolóból 16-an egyértelműen kutyájukkal utaznak szívesebben, harminc százalékuk szívesen viszi magával a nyaralásra, mivel így az utat kellemesebbnek találja, 15 százalék azt mondja, hogy nem hagyná otthon az ebet, mert "nehezen válik el tőle". A kutyás utazók 20 százaléka azonban félti az állatot az út során rá nehezedő stressztől. A merészebbek titokban azt is bevallották, hogy hajlandóak még a szabályokat is megszegni kedvencük kedvéért: 11 százalékuk elárulta, hogy titokban még olyan helyre is magával vitte a kutyust, ahol tiltott a háziállatok jelenléte. A kutyás utazók 23 százaléka fontosnak találja, hogy a célállomáson helyben legyen elérhető az állatorvos, de senki sem érezte szükségesnek a "dogsitter" szolgáltatását. Azok, akik otthon hagyják bundás barátjukat, túlnyomó többségükben (85 százalék) barátokra, rokonokra bízzák, csak nyolc százalékuk bízik meg a panziókban. Aki pedig élethosszig nem kíván magának kutyaszőrt a fotelben, az menjen az Egyesült Államokba, ahol az új divat, a "pet-renting" szolgáltatásának keretében bérelhet kisállatot - kizárólag a nyaralás idejére.
Lagos, mint turisztikai desztináció ?
Lagos, Nigériai legnépesebb városa 2008. harmadik negyedévére már tagja lesz a több országban már működő Sunborn Hotel szállodaláncnak így a város rendelkezni fog úszó szállodával, botellel, melynek neve Sunborn Yacht Hotel lesz. (Ilyen néven már Londonban is található szállodájuk) Ez a kezdeményezés az Idegenforgalmi és Kormányközi Kapcsolatok Minisztériumának illetve a Diamond Capital Ltd. együttműködéséből jött létre.Az egész projekt körülbelül 25 millió Euro összegbe fog kerülni és a pompa és fényűzésé lesz a főszerep.105 luxus lakosztály áll majd a vendégek rendelkezésére, egy 100 fős étterem koktélbárral, 70 fős lobbybár, valamint egy bankett terem, mely több mint 200 fő befogadására alkalmas. Ezen kívül két konferenciaterem szolgálja ki az incentive csoportok ezen igényeit. Az egész létesítmény természetesen légkondicionálóval lesz felszerelve. Ez a kezdeményezés az első lépés arra, hogy Lagos újra egy turisztikai célországgá váljon. Az építmény nemcsak, mint szálloda jelentős, hanem mint egyedülálló élményt biztosító szálláshely kerülhet majd a vendégek érdeklődési körébe. A szálloda, a technikai felszereltségének köszönhetően még alkalmasabbá teheti Lagost olyan rendezvények megszervezésére, mint tárgyalások, incentive csoportok fogadása, konferenciák és kiállítások lebonyolítása. A szakértők ezt a beruházást a „betegeskedő” lagosi gazdaság ösztönzéseként tartják számon. Ez a project további munkaalkalmakat fog teremteni és segítségével a turizmus, mint ágazat jelentős fejlődésnek indulhat. A kormányzat Nigériát Afrika egyik vezető turisztikai célpontjává szeretné tenni. Azonban nem mindenki osztja a szakértők lelkesedését. Több kritika is éri a projectet, mely szerint a befektetett tőkét sokkal hasznosabb dolgokra is lehetett volna fordítani. Amellett érvelnek, hogy több sürgősebb kiadás is lenne, amit a közpénzekből lehetne finanszírozni. Az országban lévő munkanélküliség és szegénység jelenleg nagy problémát okoz, melyek folyamatosan növelik az erőszakos bűncselekményeket. Az elmúlt néhány évben számtalan fegyveres incidensre volt példa, mely során éttermek, illetve bankok váltak fegyveresek célpontjává. Ez ahhoz vezetett, hogy sok vállalkozó zárta be üzletét. Így a biztonság a legfőbb szempont, amivel foglalkozni kellene. További fontosabb megoldásra váró témakör, amik ugyancsak problémákat okoznak, az ivóvíz hiánya, rossz infrastruktúra, és a rendszertelen elektromosáram ellátás.
Egy őrülten bizarr szálloda
A berlini Propeller Island nevű szálloda létrejöttét valamint nevét Jules Verne egyik művének köszönheti, mely könyv akkoriban felforgatta a kor szellemét. Mára a név ennek a berlini hotelnek a nevével fort össze, mely egy német futurista művész, Lars Stroschen úr szüleménye. Soha nem volt képes beérni, hogy az egyetemen csak szimpla tudományokat oktatnak, mivel Stroschen úrnak mindig vad ötletei, elképzelései voltak. Ez meg is mutatkozik a szálloda tervezésében is. Egyébként tanulmányait a berlini Bölcsészettudományi karon végezte vizuális kommunikáció szakon.A szálloda minden egyes szobája más és más, némelyik a legőrültebb tervezésű. Például bútorok lógnak a mennyezetről, megdőlt ajtók, hullám-szerű falak. Az igazság szerint amikor szállást keres egy átlagos turista többnyire vagy azért teszi, hogy találjon egy helyet ahol alhat elkerülve, hogy az utcán töltse az éjszakát, avagy többlet kényelmet keres, hogy fokozza az utazás élményét. Ez a bizonyos szálloda azoknak teremt lehetőséget, akik teljesen MÁST keresnek, mint csak egy ágyat, ahol megpihenhetnek vagy a világ bármelyik szállodájának luxusát. Tökéletes hely mindazoknak, akik a művészetet valamint a különleges dekorációkat kedvelik. A szobakínálatban biztos lesz olyan, amely az ember kedvére való, és olyan is, amit csak gyűlölni lehet. Egyaránt vannak pazar, világos, fényes, de egyszerű és szolid szobák is, némelyikben szabályosan szédül a vendég, mások pedig egyszerűen hátborzongatóak. A szállodában még koporsók is rendelkezésre állnak az alváshoz, sőt a vendégek ezekben a zárt koporsókban át is élhetik a "végső "megnyugvás" érzését.Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az egész a tapasztalásról szól és nem a kényelemről vagy a szükségről. Itt megtapasztalható az "Egyszer az Életben " érzése.
Hiányos az angolok és az amerikaiak alapvető földrajzi ismerete
Nézzünk szembe a tényekkel: nem mindenki lenne képes közülünk akár térkép segítségével több országra rámutatni mondjuk az afrikai kontinensen. Mostanság került napvilágra egy kutatás megdöbbentő eredménye, miszerint a britek nagy része még a saját kontinensének országait sem tudja körülhatárolni. Ez valamelyest érthető, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság népességének több mint a fele (egészen pontosan 62%) válaszolta azt a LateRooms.com által készített felmérésben, hogy nem is emlékszik arra mikor volt térkép előtte utoljára.19%-uk még azt sem tudta, hogy Nagy-Britannia tagja az Európai Uniónak.Ezekre természetesen nincs mentség. Még Európa legfelkapottabb desztinációit (célországait) - úgymint Svájc vagy Spanyolország - sem ismerték fel néhányan a térképen. Meglepően a britek 45%-a egyáltalán nem ismerte fel Svájcot.Még több aggodalomra ad okot, hogy a legtöbb brit még olyan helyeket sem talált meg a térképen, ahol előtte már jártak, úgymint Costa del Sol vagy mondjuk Bretagne. Nem érdekelte őket, hogy egyáltalán hol található a hely, ahol a szabadságukat töltötték.Mindössze 19% tudta hol van Litvánia és csupán 20%-uk volt tisztában, hogy hol található Szlovákia.Nevetséges, hogy több mint 2/3-uk gondolta, hogy Moldova valahol Ázsiában helyezkedik el.Ennek ellenére a britek még így is zseninek számítanak a földrajzi tudásuk alapján, ha összevetjük az Atlanti-óceán túlsó felén lévő Egyesült Államokkal.Az amerikaikak a 193 országból a 117. helyre rangsorolhatók földrajzi tudásuk alapján, mely igen alacsony szintnek mondható, figyelembe véve az ország gazdasági mutatóit.A felmérésben részt vevő 18-24 év közötti amerikai lakosság 2/3-a annak ellenére, hogy az országuk erőteljes befolyást gyakorol Irakra, meg sem tudta mutatni az országot Ázsia térképén. 30%-uk pedig azt gondolta, hogy a legjobban védett határ a világon Mexico és az USA között helyezkedik el.
A nőknek más térképet kell rajzolni
A nők, vagy a férfiak igazodnak el jobban a térképeken, az utakon, utcákon? A mindennapok során gyakran vitát gerjesztő kérdésre próbált tudományos választ találni Deborah Saucier, a kanadai Lethbridge egyetemének professzora, aki öt éven át figyelte és kérdezte az ismeretlen tájakon térkép segítségével céljukhoz igyekvőket. Munkáját egy útikönyv- és térképkiadó is támogatta, arra kérve őt, hogy írjon nőkre és férfiakra szabott térképhasználati tanácsokat.Saucier asszony vizsgálatai során azt állapította meg, hogy a térképet figyelő férfiak a vezetőnek földrajzi irányokat és az elágazásokig megteendő távolságot, vagy az odajutáshoz szükséges időt adták meg. A nők viszont ugyanarra az útszakaszra jellegzetes tereppontokat ajánlották az utazó figyelmébe. Például: "A tó után, a kőfejtő előtt kanyarodj jobbra". A kutató úgy véli, hogy ez a tájékozódási mód még a történelem előtti időkben alakult ki, amikor a vadászó férfiak a nagy távolságról hazataláláshoz irányokat, távolságokat jegyeztek meg. A lakóhelyük közelében gyűjtögető, állatot, növényeket nevelő nők pedig már akkor is a jellegzetes tereppontokat, lelőhelyeket.Ezt a vélekedést alátámasztotta a santa-barbarai California Egyetem fejlődés-pszichológusa, Joshua New is. Ő az évente megrendezendő nagy farmer-vásárok útkeresői között vizsgálódva úgy találta, hogy a nők a csak erre a napra és össze-vissza letelepedett eladók között gyorsabban találták meg az általuk keresett termékeket árulókat. És később is gyorsan visszataláltak azokhoz. Az adott sátrakat, standokat megjegyezve gyorsan tájékozódtak az egész vásáron. A férfiak viszont hosszú ideig kóvályogtak, míg meglelték a keresett árut, például nyergeket, szerszámokat, s ha később vissza akartak oda térni, újra keresgélniük kellett az utat.Deborah Saucier professzor-asszony a vizsgálódásai során figyelte a jobb- és balkezesek közötti tájékozódási különbségeket is. Úgy találta, hogy a balkezesek hamarébb észlelik a forgalmi útjelzők baloldalán feltüntetett jeleket, s csak azután figyelnek arra, hogy mi van a jobb oldalon. Megfigyeléseit úgynevezett duofaciális teszt-rajzokkal is alátámasztotta. (Olyan grafikákkal, amelyeket középen felülről-lefelé kanyargós vonal választ ketté. Annak mind a jobb-, mind a baloldalán egy-egy fej látható profilban. A két arc - olykor kis magassági eltolódással - ugyanaz. Néha az egyik oldali fekete, a másik fehér). Az önvizsgálatra vállalkozott balkezesek (népiesen seték, suták) 85 százaléka először a baloldali fejet látta kibontakozni a vonalhalmazból, a jobbkezesek pedig fordítva, a jobbra láthatót.A bizonyított eredmények alapján a térképkiadó kis tanácsadó füzetkét állított össze, amelyet újabb kiadású térképeihez mellékelnek és számos üzemanyagkútnál is megajándékozzák vele az autósokat.
Az angol nyelv széthullik?
Mi lesz a világnyelvvel?Az angol nyelvre 500 éven belül valószínűleg ugyanaz a jövő vár, mint amilyent elképzelt az 1984 című regényében George Orwell: sokak számára érhetetlenné válik, mert több tucat, az irodalmitól teljesen eltérő dialektus jön létre.Az elképzelhetetlen, hogy eltűnjön, vagy átengedje helyét a legtöbbet beszélt nyelvként a spanyolnak vagy a kínainak, de az biztos, hogy zónánként más és más lesz - írták a New Scientist című amerikai tudományos szaklapban nyelvész kutatók. Minden nyelv változik, új szavak keletkeznek, hangok cserélődnek, de az angol nyelv történetét nemcsak az a 328 millió ember alakítja, akiknek ez az anyanyelvük, hanem az a 495 millió is, akik második nyelvként használják.Ötszáz éven belül több tucatra szaporodik a regionális dialektusok száma, de már 300 év múlva is radikális különbségek lesznek a Föld egyes makrozónái között. Ez történt annak idején a római hódítók latinjával, és így alakult ki egyes karibi szigeteken a helyi nyelvekkel keveredett, angolnak aligha nevezhető nyelv. A szakértők szerint ugyanez fog történni az angollal is minden olyan területen, ahol a helyi nyelv nem tud felülkerekedni. Így a globalizáció, paradox módon, megnehezíti majd az angolul beszélők mondandójának megértését.Egy standard angol azért talán mégis fennmarad. Ezt a tudományos világban vagy az írott kommunikációban használják majd a New Scientist cikke szerint.