Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Turistaadó a legújabb ötlet
(MTI) - Turistaadó bevezetésére készül a berlini városvezetés, a német fővárosban működő szállodák tiltakoznak a terv ellen. Az adót a hotelekben, panziókban és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák után kell megfizetni, a tervek szerint januártól.Az extra idegenforgalmi adó alapja az általános forgalmi adó nélkül számolt szállásdíj, mértéke egységesen 5 százalék. A súlyosan eladósodott város vezetése évi 20 millió euró bevételt vár a tervezett új adótehertől.Az országos szálloda- és vendéglátóipari szövetség (Dehoga) szerint az adó megkülönböztető és büntető jellegű, és egy olyan ágazatot sújt, amely kiválóan működik, és jelentős bevételt termel a városnak. Berlin robbanásszerűen növekvő népszerűségéből profitálnak például a taxisok és a kulturális intézmények is, a különadót mégis kizárólag a szálláshelyek üzemeltetőivel fizettetnék meg - kifogásolta a szervezet. Egyben hangsúlyozta, hogy az ágyadónak is nevezett teher csődbe sodorhatja az ágazat kis- és közepes vállalkozásait, amelyek a nagy piaci verseny miatt nem tudnak árat emelni, és más módon sem tudják kigazdálkodni az új adót.Hozzátették: elképzelhetetlen, hogy a szállodások továbbra is évi 1 millió euró körüli összeggel támogassák önkéntes alapon a Berlint népszerűsítő önkormányzati turisztikai ügynökség munkáját, ha bevezetik az ágyadót.A 3,5 millió lakosú városban csaknem 800 szálloda, panzió és hostel működik, a férőhelyek száma 2011 végén 126 ezer volt, ez 30 ezerrel meghaladja a jóval nagyobb, több mint 8 milliós New York szállodáinak összesített befogadóképességét. A vendégéjszakák száma tavaly 22,4 millió volt, minden korábbinál nagyobb érték. A turizmus 275 ezer embernek ad munkát Berlinben. (MTI)
Fogynak a lakatlan szigetek
A Maldív-szigeteken új szállodaépítési program kezdődik hamarosan 14, eddig lakatlan szigeten, a növekvő - jelentős részben kínai - kereslet kielégítése céljából.A nagyobb szigetek közül négyet olyan fejlesztőknek adnak bérbe, akik 3-, illetve 4-csillagos szállodákat építenek rajtuk elsősorban a brit piac számára.A szigetek idegenforgalmi minisztere, Ahmed Adheeb Abdhul Gafoor elismerte, hogy az európai küldőpiacokat, leginkább az Egyesült Királyságot és Olaszországot is érintette a válság. Kínából ellenben 2004 óta 200%-kal növekedett a forgalom.Az Egyesült Királyság azonban továbbra is fontos piac, minden 10 látogatóból egy brit turista.Jelenleg 60 új üdülőközpont áll építés alatt a Maldív-szigeteken, a kormány azt szeretné, hogy a fejlesztések a fővárostól távolabbi szigeteket, különösen a déli szigetcsoportot is elérjék.Délen új repülőtér nyílt idén, amelyre a maldív fővárosból, Maléból naponta két járat közlekedik.A Maldív-szigetcsoport több mint1200 szigetből áll, ezek közül kevesebb, mint 200 szigeten működik szálloda, további 200 pedig lakott.A kormány 14 sziget esetében még nem kezdte el a pályázati eljárást, de Jamal azt nyilatkozta, hogy "a szállodaberuházók már most sorba állnak, hogy bejuthassanak a szigetekre".2011-ben a látogatók száma 17,6%-al nőtt a Maldív-szigeteken, 2012 első negyedévében továbbá 3,3%-ot regisztráltak. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy az idén a tavaszi puccs után kisebb visszaesés történt a turistaforgalom, de mára a helyzet rendeződött.Gafoor miniszter ígéretet tett a londoni World Travel Market turisztikai vásáron, hogy megvédi a maldív-szigeteki wellness szállodákat, melyeket az előző kormány a bezárással fenyegetett.Dévényi Olívia
Különleges kényeztetés téli hétvégékre
Semmi nem versenyezhet egy jéghotellel, ha téli pihenésről van szó. Aki ilyen különleges kényeztetésre vágyik, az szemezgessen az alábbi, világhírű szállodák közül.A világ egyik leghíresebb jéghotelje 2001 óta minden évben megnyitja kapuit Québecben. Az idei télen 2013. január 5-től március 24-ig várja a látogatókat. Habár az ágyak jégből vannak kifaragva, különleges matrac és hálózsák borítja őket, hogy a vendégek még akkor is melegben legyenek, mikor az idő odakint mínusz 30 alá süllyed.A szobák hőmérsékletét -3 és 5 fok között tartják. Az árak körülbelül 400 dollártól kezdődnek.A svédországi Jukkasjärviban lévő Icehotel december 7-től április 13-ig áll a vendégek rendelkezésére. A kinti borzongató idő ellenére mind a 47 szoba fel van szerelve az összes kényelmi eszközzel, melyekkel melegen tarthatjuk magunkat, például egy bárral. Az árak egy kétágyas szobában 185 dollártól kezdődnek.Minden évben világhírű művészek gyűlnek össze a svéd faluban, hogy jégszobrokat faragjanak, emelve a helyszín meseszerű atmoszféráját.Norvégiában az Alta folyó partján fekszik egy 1600 négyzetméteres hotel, melyben húsz szoba ötven ágya várja az érkezőket. A hotelben természetesen bár, szalon, sőt még egy jégkápolna is kényezteti a vendégeket, ha esetleg esküvőre adnák a fejüket. A Sorrisnivában 375 dollártól indulnak a szobaárak.
Káprázatos szállodát épít Észak-Korea
Hamarosan megnyithatja kapuit Észak-Koreában az a 105 emelet magas, piramis alakú szálloda, amelynek munkálatai még az 1980-as években kezdődtek meg a kelet-ázsiai ország fővárosában, írja az mno.hu.A phenjani Rjudzsong hotel "néhány részét feltehetőleg" 2013 közepén nyitják meg az első vendégek előtt - mondta egy szöuli sajtótájékoztatón Reto Wittwer, a Kempinski AG nemzetközi luxusszállodalánc vezérigazgatója. A német cég fogja üzemeltetni a szállodát, amely üzletekkel, irodákkal, báltermekkel, éttermekkel és 150 szobával nyitja meg kapuit.A lakatlan óriás már jó ideje a külvilág csodálatának, egyszersmind gúnyának tárgyát képezi, kínos mementóként szolgálva az észak-koreai vezetőség számára. A hotelt az 1980-as években kezdték építeni, ám pénzhiány miatt a következő évtizedben már le is álltak a munkálatokkal, majd az épület külső részét 2009-től folytatták.Az elmúlt években számtalanszor felröppent a hír, miszerint a szállodán már csak az utolsó simításokat végzik. Idén szeptemberben egy pekingi utazási iroda engedélyt kapott arra, hogy bepillantson a hotelbe és fényképeket tegyen közzé annak üres betoncsarnokáról.Wittwer néhány évvel ezelőtt látott először egy fényképet az épületóriásról, és már akkor úgy vélte, hogy a szálloda egyszer még rengeteg pénzt hozhat a konyhára. A vezérigazgató szerint jelenleg a kairói székhelyű Orascom Telecom nevű mobiltelefon-szolgáltató finanszírozza a munkálatokat. A vállalat 2008-ban épített ki mobilhálózatot Észak-Koreában.
Ingyen látogatható négy lengyelországi királyi rezidencia
Rendkívüli népszerűségnek örvend az a lengyel oktatási-kulturális program, amelynek keretében díjmentesen látogatható novemberben három varsói és egy krakkói királyi rezidencia.A nemzeti örökségi és kulturális tárca által támogatott ingyenes múzeumlátogatási lehetőséget már a hónap első hétvégéjén igyekeztek sokan kihasználni. A varsói Királyi Várba jó néhányan be sem jutottak, mert elfogytak a belépők, de látogatók hiányára a fővárosi wilanówi palota, a Lazienki park, illetve a krakkói vár sem panaszkodhatott.A Modern hazaszeretet elnevezésű programot Bronislaw Komorowski államfő kezdeményezésére hirdették meg a legfontosabb lengyel múzeumok. Annak keretében az egyéni látogatási lehetőségeken kívül csaknem 800 ingyenes foglalkozást, korosztályok szerint előkészített előadást vagy szellemi műhelyt ajánlanak a szervezők. A négy rezidencia honlapjain olvasható információk szerint ez utóbbiakra is már nagyrészt elkeltek a belépők. Ez azért sem meglepő, mert a tervek szerint egy-egy történelemórát maga a köztársasági elnök, illetve a kulturális és a nemzeti örökségi miniszter személyesen tart meg.A program elsősorban azokat a társadalmi csoportokat hivatott megszólítani, amelyek nem szoktak múzeumba járni. Célja a ország történelmének és kulturális örökségének megismertetése által olyan hazafias magatartás felkeltése, amely a társadalmi és közéleti aktivitásban mutatkozna meg.A rendkívüli érdeklődésre tekintettel a tárca nem zárja ki, hogy ezentúl minden év novemberében megnyitják a legfontosabb múzeumokat a nagyközönség számára.
Újjá építhetik a bamijáni Buddha-szobrokat
2001-ben, amikor a tálibok hatalmuk csúcsán voltak Afganisztánban, vezetőjük, Omar molla harcot hirdetett a bálványimádás ellen. Legismertebb és legnagyobb áldozatai - mind a méretüket, mind pedig szimbolikus jelentőségüket tekintve - a sziklafalba faragott bamijáni álló Buddha-szobrok voltak. A világ legnagyobb ilyen jellegű alkotásai - az egyik 55 méter magas volt - a VI. században készültek. Miután 2003-ban megdöntötték a tálibok uralmát, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) a világörökség részévé nyilvánította a völgyet, amely fölött a szobrok álltak, és régészek árasztották el a környéket. Mindössze két hatalmas üres mélyedést, egy halom törmeléket és fel nem robbant aknákat találtak ott, ahol valaha a Buddhák voltak. Azóta vizsgálják a maradványokat, hogy eldöntsék, fel lehet-e építeni belőlük a másfél évezredes alkotásokat.A bamijáni völgyben húzódott a buddhista terjeszkedés nyugati határa, és a hely az elmúl évezred nagy részében fontos kereskedelmi gócpontnak számított: Kelet és Nyugat találkozási pontjának, ahol a régészeti feltárások tanúsága szerint görög, török, perzsa, kínai és indiai befolyás keveredett, olyan mértékben, mint talán sehol máshol a világon.Tavaly azonban az UNESCO bejelentette, hogy letett a szobrok helyreállításáról. Ami a nagyobbikat illeti, nem maradt meg belőle annyi, hogy újból fel lehessen építeni, és bár a kisebbik esetében ez lehetséges volna, nem valószínű, hogy meg fog történni. Ehelyett japán és olasz közreműködéssel azon dolgoznak, hogy megerősítsék a repedező sziklafalat, épségben megőrizzék a sziklákat, illetve a barlangok és bemélyedések falát valaha beborító falfestések maradványait.A költségek csupán cseppet jelentenének a tengerbenAz Emlékművek és Lelőhelyek Nemzetközi Tanácsa (International Council on Monuments and Sites, ICOMOS) azonban változatlanul azt szeretné, hogy újjáépítsék a Buddha-szobrokat. Bert Praxenthaler az ICOMOS-nak dolgozik, és 2004 óta azon fáradozik a helyszínen, hogy megmentse a szobrok maradványait, amelyek között 40 tonnásak is vannak, és védőtető alá helyezve a lehető legjobb állapotban megőrizze őket. Anasztilózist végezve a lehető legkevesebb új anyag felhasználásával újból fel akarja építeni a szobrokat."Ez egy kirakós játék, amelynek több darabja elveszett, de geológiai módszerekkel meg tudjuk állapítani a megmaradt részletek helyét" - mondta a BBC News Magazine-nak.Ezt a módszert alkalmazták az athéni Parthenonnál és az Akropolisz más építményeinél is, de ha a Buddhák esetében is sor kerülne rá, az volna az első eset, amikor egy szándékosan szétrombolt emlékmű visszaállítására használnák.A rekonstrukció ellen azonban számos érv szól, nem utolsósorban az ár. A kisebbik Buddha helyreállítása is több millió dollárba kerülne egy olyan helyen, ahol a legalapvetőbb infrastruktúra is hiányzik, vagyis nincsenek utak és áram. Hatalmas mennyiségű fémre lenne szükség, amelyet végig kellene utaztatni a Kabulból Bamijánba vezető veszélyes úton."Természetesen erre azt lehet mondani, hogy Afganisztánban minden nap elképesztően sok pénz megy el. A költségek tehát csupán cseppet jelentenének a tengerben" - érvelt Llewelyn Morgan, a Bamijáni Buddhák, a szobrok története című mű szerzője.Szerinte azonban a régészeknek lennének sürgősebb dolgaik is Afganisztánban. "Nem lehetne kizárni, hogy Bamiján minden régészeti erőforrást felemésztene. Afganisztánban azonban elképesztően sok régészeti kincs van"- figyelmeztetett.Működésbe hozták sokak fantáziájátA fosztogatás nagyon nagy problémát jelent, és az országban fellelhető műtárgyak gyakran pakisztáni műtárgypiacokon végzik. Morgan szerint jobb volna, ha a rendelkezésre álló eszközöket az ősi afgán kincsek védelmét szolgáló infrastruktúrára költenék.A Huffington Post amerikai hírportálon nemrég megjelent cikkében a szakértő Hehel Burdzsot, a Bamijántól nyugatra lévő hegyekben lévő középkori erődöt említette, amelynek az állapota rohamosan romlik. "Csak idő kérdése, és a tiltott kincsvadászat, a földrengések és a korszerűtlen régészeti módszerek nagyobb pusztítást fognak végezni, mint amilyenről a legelvakultabb képromboló valaha is álmodhatott" - fogalmazott.Az UNESCO hasonló aggodalmakat fogalmaz meg, és komoly összegekkel támogatja a bamijáni Béke Múzeumot, hogy segítse erősíteni Afganisztánban a kulturális örökség tudatát.Mindenesetre - akármi legyen is az oka - a bamijáni Buddhák nemzetközi érdeklődést keltettek, működésbe hozták sokak fantáziáját, a régészektől, építészektől, képzőművészektől és történészektől tömegével érkeznek az ötletek, hogy mit kell, lehet tenni a helyükkel.Az egyik nagy figyelmet keltő elképzelés Andrea Bruno olasz építészé, aki azt javasolja, hogy építsenek egy kis föld alatti szentélyt a nagy Buddha lábánál, hogy a látogatók közelről lássák és érzékeljék, milyen hatalmas a sziklába vájt üres fülke, amelyben egykor a szobor állt. Úgy véli, hogy a fülkéket meg kell őrizni a pusztítás emlékeként. "Ez egyfajta győzelem lenne a szobrok számára, és vereség azoknak, akik megpróbálták dinamittal még az emléküket is kitörölni" - húzta alá.Elképzelése alátámasztására azzal érvel, hogy a helyreállítás kulturális érzéketlenségről tanúskodna. "A muzulmánok itt hevesen ellenzik az emberábrázolást, a Buddhák helyreállítását a tálibokhoz nem tartozó afgánok is kihívásnak tekintenék. Udvariasnak kell lennünk" - fejtette ki.Nem pusztán vallási fatvaBert Praxenthaler ezzel szemben hisz abban, hogy a helyreállítás büszkévé tenné a vidéken élő síita muzulmán hazarákat, akiket a tálibok üldöztek."Nem pusztán vallási fatváról, a bálványok szétrombolásáról volt szó, hanem arról is, hogy lerombolják az emberek kultúráját, társadalmi hátterét és büszkeségét. A hazarák nagyra értékelik, hogy igyekszünk segíteni nekik a lerombolt Buddháikkal kapcsolatban" - mondta.Szerinte a helyreállítás a helyi gazdaságnak is jót tenne. A maradványok összegyűjtése már eddig is ötven embernek adott munkát, és segített abban, hogy a Bamijáni Egyetem hallgatói megismerjék az ősi kőfaragási technikákat."Itt többen házat építenek, és ha alkalmazzuk őket, tisztességes fizetést kapnak, ami komoly segítség nekik" - állította.Morgan, aki utoljára egy évvel ezelőtt járt a helyszínen, szintén úgy ítélte meg, hogy a helyreállítás népszerű a helyiek körében, akik számára a valaha sok turistát vonzó Buddhák jelentős bevételi forrást jelentettek."Bamijánban az az érzése az embernek, hogy szinte túl naivan lelkesednek a Buddhák helyreállításáért. Beszéltem olyanokkal, akik szeretnék, ha betonból csinálnák meg őket, amihez természetesen az UNESCO sosem járulna hozzá" - fedte fel.Azt azonban nem tudni, hogyan fogadnák az ország más részein a helyreállítást."Afganisztán a kultúrák nagy olvasztótégelye, de egy dolog, amiben nagyon sokan osztoznak, az az, hogy nagyon vallásosak. Bár lehetséges, hogy sok pap és egyházi vezető nem értett egyet vallási szobrok lerombolásával, újbóli felépítésük azonban egészen más dolog" - figyelmeztetett.
Kampány a rágómentes Budapestért
A tisztább, rágógumimentesebb peronokért és járdákért indult kampány Budapesten. Arra buzdítják az utasokat: használt rágógumijuk felragasztásával voksoljanak a 4-6 villamos megállóiban található szavazótáblákon.A rágózók szavazhatnak arról, hogy véleményük szerint ki lesz az Egyesült Államok új elnöke, valamint hogy a The Voice vagy az X-Faktor a jobb műsor. Egy táblára, a képek alatti téglalapokba összesen közel 400 rágó fér el. A táblákat november 6. után eltávolítják - közölte Koczka Máté PR menedzser hétfőn az MTI-vel.A sztarold.hu kampánya egyedülálló Magyarországon. Hasonló akciót Amerikában szerveztek, bár az amerikaiak arra voksoltak, amit nem szeretnek. A magyarok viszont a pozitív dologra, kedvencükre szavazhatnak. A kampány játszva neveli a fiatalságot arra, hogy a rágót ne köpje senki a földre - idézte a közlemény Debre Zsuzsának, a szervező szóvivőjének szavait.A szétköpdösött rágógumik világszerte problémát okoznak, és mindenhol próbálnak különböző módszerekkel harcba szállni ellene. A spanyolországi Marbellán 45 ezer használt gumit tüntettek el tavaly az utcákról, ami 30 ezer euróba került a városnak. Szingapúrban betiltották a rágózást, Hollandiában két művészeti iskola 4,5 méter magas rágógumiszobrot állított fel több ezer rágó felhasználásával. Londonban a rágógumi eltakarítása háromszor annyiba kerül, mint maga a rágó.
Svájc a világ leginnovatívabb országa
Változatlanul Svájc vezeti a világ országainak innovációs képességéről összeállított rangsort 77 ponttal - derül ki a BDI német iparszövetség és a Deutsche Telekom Stiftung tanulmányából.A második és a harmadik helyen Szingapúr és Svédország áll, a negyedik helyről Hollandia a hatodik helyre utasította vissza Németországot a most közzétett, a 2011-es adatok alapján felállított rangsorban.Az ötödik helyre az előző évben még tizedik Belgium tört előre, a hetediken pedig az Egyesült Államok áll, két helyet előrelépve.Az első tíz között még Finnország és Norvégia képviselteti magát. Finnország egy éve az ötödik volt a rangsorban, Norvégia pedig a hetedik.A listát az első felmérés idején, 2000-ben is Svájc vezette, Svédország pedig a második helyen állt. Az idei top tíz közül 2000-ben Szingapúr a hatodik volt a listán, Hollandia a tízedik, Belgium az ötödik, Németország a kilencedik, Finnország a negyedik, Norvégia pedig a tizenharmadik.2000-ben a legjobb tíz között volt még Kanada és Franciaország is, a hetedik, illetve a nyolcadik helyen.A 2011-es rangsorban Dél-Korea, Japán és Kína a tavalyival megegyező, sorrendben 18., 19. és 21. helyezést foglalja el.A kelet-európai országok közül csak Lengyelország képviselteti magát változatlanul 5 pontos értékeléssel, ami 2011-ben a 23., 2010-ben pedig a 25. helyezést biztosította számára a 28-as listán. A listát Brazília zárja nulla ponttal.2000-ben Lengyelország 10 pontos értékeléssel a 24. helyen állt a 9 pontos értékeléssel 25. Kína előtt.A rangsort a tanulmány készítői különböző súlyozással ellátott öt csoportba rendezett 38 egyedi innovációs indikátor alapján állítják össze. Az öt csoport gazdasági, tudományos, oktatási, kormányzati és társadalmi területeket ölel fel, amelyek lehetővé teszik egyes országok innovációs rendszerének egymással való összevetését.A világ országainak innovációs rangsoráról készített tanulmányt a BDI német iparszövetség (Bundesverband der Deutschen Industrie), a Deutsche Telekom Stiftung, a Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung ISI kutatóintézet, a Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung (ZEW) kutatóintézet és a maastrichti egyetem UNU-MERIT kutatóintézete állítja össze évi rendszerességgel.