Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Fokváros - a világ boldogabbik fele
document.write('Cape Town');Két óceán találkozásánál, Afrika déli csücskében fekszik Cape Town, a Dél-Afrikai Köztársaság egyik legszebb városa. 1652-ben, itt, a Table Mountain lábánál kezdődött Dél- Afrika írott történelme, amikor Jan van Riebeeck holland telepes állomást hozott létre a társaival az Európa és Kelet között vándorló kereskedőhajók számára. Így alakult ki lassan a xhosa törzsi, a maláj, az indiai, a brit és a holland kultúra olyan keveredése, ami máig Afrika egyik legkülönlegesebb városává teszi Fokvárost.Egy különös fordítási hibának köszönhető, hogy itthon Dél-Afrika jelképét, a Table Mountain-t Tábla-hegynek ismerjük, hiszen a valódi neve Asztal-hegy. Jellegzetes látképére, amikor nyáron a fennsíkjáról "lecsorog" a felhőpaplan, azt mondják a helyiek: "megterítettek az istenek". A tetejére a vállalkozó szelleműek és a tériszonnyal küzdők jó 4 óra alatt mászhatnak fel. A többieknek inkább ajánljuk a világ legmeredekebb kabinos felvonóját, amely körbe is fordul, hogy mindenki gyönyörködhessen a kivételes kilátásban.document.write('Cape Town-i kikötő és a Tábla-hegy');A kicsi, keszekusza utcákból, holland és angol stílusú épületekből álló belváros meglepően kicsi, akár gyalog is be lehet járni, a hegy látványa pedig mindenhol segít eligazodni. A bóklászást érdemes a Jóreménység Kastélynál kezdeni, amely a 17. század második felében épült, és Fokváros legrégebbi épülete. A Long Street a leghíresebb utca: mára inkább antikváriusok és kávézók váltották fel a drága bevásárlóutca üzleteit, de a régi vigalmi negyed nyomait is megtalálhatjuk a New Orleans hangulatára emlékeztető házak között.Az Asztal-hegy és a Table-öböl közötti rész a City Bowl, ez már külvárosokat is magában foglal. A belváros éjszakára teljesen kiürül, a helyiek főként a környező kertvárosokban laknak. A főként a város szélén található township-ekben, bódévárosokban sokkal könnyebb eltévedni és a közbiztonság is hagy némi kívánnivalót maga után. Ha valaki nagyon kíváncsi, szerveznek turistautakat egy-egy township belsejébe, de szerintünk eléggé ízléstelen más emberek nyomorát fotózni nagy lelkesen. Nagyobb eséllyel kapunk reális képet az ott élők helyzetéről akkor, ha a bevált módszert követjük: barátkozzunk össze az ott lakókkal.A másik legnépszerűbb pontja a városnak a vízparti szórakozónegyed, a közepén a Victoria&Alfred Waterfront-tal. Az egykori belső kikötőt ma már csak jachtok használják, de innen indul a komp a Robben Island-re is. Az élénk, színes épületek között rengeteg az üzlet, kávézó, kocsma, étterem, így a helyiek és a turisták által is nagyon kedvelt célpont. Az egyetlen, eredeti állapotában helyreállított épület a tűzpiros világítótorony, amelyet az 1860-as években építettek. Itt, a kikötő napsütötte stégein gyakran lustálkodnak fókák, akár csapatostul is. Különleges látványt nyújtanak a város közepén, szikrázó hőségben hentergő, halszagú északi állatok. Arra viszont vigyáznak, - különösen a parancsoló termetű hímek - hogy a falkát ne nagyon közelítsük meg.document.write('Lion\'s head');Szinte a város határában már elkezdődik a nemzeti parkok vidéke. Lépten-nyomon burjánzó, de gyönyörűen rendben tartott parkokban sétálhatunk vagy túrázhatunk - a méret mindkettőt engedni fogja. A parkokban több helyen tematikus állatpark: majom-, madár- vagy éppen teknősfarm várja a látogatókat és az elárvult állatokat. Ezekben a parkokban - így a városhoz az egyik legközelebb esőben, Kirstenboschban is - gyakran rendeznek koncerteket, amelyeket a látogatók a fűben, pokrócokon üldögélve, piknik közben szeretnek igazán hallgatni. Az egész életfilozófiára, a vidék stílusára jellemző, hogy Cape Town egész vidékén nagy népszerűségnek örvendenek a piknikek és a kerti és más szabadtéri sütések. Ezeket gyakran egy-egy partmenti vagy borgazdasághoz tartozó étteremben is kipróbálhatjuk.Ha Fokvárostól délre indulunk, a félsziget mindkét partján csodálatos strandokat találunk. A nyugati parton az Atlanti-óceánt csak az edzetteknek vagy a nagyon elszántaknak ajánljuk, mert a vize zsibbasztóan hideg. A keleti parton az Indiai-óceán már barátságosabb, főként december-január környékén, ekkor viszont elég zsúfoltak a strandok. De valljuk be: az ember nem hagyja ki, ha egyszerre két óceánban is megfürödhet. A partokon mindenféle vízi sport kedvelt, bár a motoros vízi járműveknek talán kisebb a divatja, mint a hazai tavainkon.A félsziget belseje felé haladva több híres borospincébe boltik az ember. A dél-afrikai borok - nem érdemtelen - hírnevét figyelembe véve a téma külön cikket érdemelne, de még a kocakóstolóknak is ajánljuk, hogy ismerjenek meg egy-két bort, ami az útjukba kerül. Nekünk, magyaroknak külön kuriózum, hogy Dél-Afrikában is van egy Tokai nevű borvidék (ahogyan Ausztráliában is.) Az ott készített bornak persze semmi köze a mi tokaji borainkhoz, de a védettség miatt Európában talán nem is forgalmazhatnák már az ottani boraikat: érdemes tehát helyben megkóstolni őket. Majd' minden pincészet nyitott, így az utcáról beeső utazót is szívesen látnak egy kóstolásra, de egy alaposabb pincelátogatást érdemes előre megszervezni: az utazási irodákban dúskálhatunk ezekben az ajánlatokban.document.write('A Jóreménység foka');Afrika csücske felé továbbhatolva természetesen kihagyhatatlan az arra utazóknak a Jóreménység foka, mely sokak szerint a legtisztább vizű és legfrissebb levegőjű helye a Földnek. Ha erre nem is, arra megesküszünk, hogy különleges aurával bír az Atlanti és az Indiai-óceán találkozásának pontja. Bár a hajós felfedezők emlékműveinél vállalnunk kell némi közelharcot egy-egy fotóért a többi - néhány busznyi - turistával, a több száz éves világítótoronyhoz már kevesebben sétálnak le. Ráadásként májustól novemberig delfin és bálna-megfigyelőhellyé válik ez a partszakasz, az ebben érdekeltek pedig általában türelmesebbek például az átlag japán turistatársainknál.A félszigetet elhagyva fél-egyórás hajóút vezet a Robben Island néven ismert börtönszigetre. A szigeten az apartheid alatt politikai foglyokat tartottak fogva, köztük volt Nelson Mandela is: az ő cellája eredeti állapotában látogatható. A szigeten ma is nagyon kevesen élnek - a foglyokon kívül csak a börtön személyzete élt ott, bár ők is saját iskolával és templommal, így elzárva a világtól. A szigeten élnek viszont pingvinek: magukénak érzik a területet és legalább annyira zaklatásnak veszik a közeledésünket, mint a félszigetlakó fókák. Aki kíváncsi rájuk, az Simon's Town közelében meglátogathat egy kolóniát, akiket eredetileg egy tankhajó-katasztrófa után mentettek ki az óceánból. A csámpás madaraknak viszont eszük ágában sem volt visszatelepülni a hidegre, így már több generáció tagjai néznek ránk szemrehányóan, amikor meglessük őket a szokásos késő délelőtti lustálkodás és szerelmeskedés közben. Ha Cape Town környékén élnénk, - minden valószínűség szerint - mi is folyton ezt csinálnánk.document.write('Robben Island');B.Ny.Úti tipp:- az Asztal-hegy tetejére érdemes magunkkal széldzsekit vagy pulóvert vinni, mert állandó, hűvös szél fúj. A szerencsések beleállhatnak a felhőkbe vagy lencsevégre kaphatnak egy-egy sértődött rozsomákot.- Sem a víz, sem az ételek miatt nem kell aggódnia senkinek Dél-Afrikában. Trópusi betegségeket sem szedhetünk össze egykönnyen, a rendszeresen szedett gyógyszerekből viszont érdemes tartalékolni, ezek beszerzése ugyanis nehézségekbe ütközhet.- Ha valaki nem fél túlságosan a jobboldali közlekedéstől, érdemes autót bérelni, a tömegközlekedés ugyanis elég drága. A városokban kétféle busz jár: a Translux a tiszta és kényelmes, a Transtate a koszosabb, zsúfolt járat. Minden alaposan és logikusan ki van táblázva, és jóval kevesebb kresztáblát használnak, mint itthon.- Aki komolyabb ékszereket vagy értéktárgyakat szeretne vásárolni, utazás előtt tájékozódjon alaposan a hatályos jogszabályokról. Bár csábítóan olcsón kínálják a gyémántot, sőt, sajnos az elefántcsontot is, a nem egészen szabályos papírokkal rendelkező tárgyakat akár már Johannesburgban elkobozzák az embertől.
Kép- és hangorgia Kőrösi Csoma emlékére
Kőrösi Csoma Sándor, az Erdélyből indult világutazó-tudós tizenhárom nyelven beszélt, mikor elindult, hogy gyalogszerrel járja be Keletet, és a magyarság gyökereit keresse. Ott további hét nyelvet sajátított el, és a buddhizmus megszállott kutatójává vált. Majd miután megszerkesztette a tibeti-angol szótárt, s megalapította a tibetológiát, mint tudományt, a Kalkuttai Brit Ázsiai Társaság könyvtárosaként halt meg 58 évesen.Ennek a hihetetlenül gazdag életútnak állít emléket Szemző Tibor "Az élet vendége - Csoma legendárium" című filmje.A mozi műfaja jószerével behatárolhatatlan: nem sorolható sem a dokumentum, sem a fikciós műfajba, hiszen minden területen otthonosan mozog. Az eredeti helyszíneken, Super 8-as kamerával rögzített felvételek hitelesen mutatják be a nagy magyart körülvevő miliőt, míg az animált festmények az érzékelés egészen új szintjein mutatják be Kőrösi Csoma életét, gondolatait, világát.A film egy csodálatos ezoterikus utazás, a képek és a hangok újszerű egyvelege: a zeneszerzőből rendezővé avanzsált Szemző minden érzékre egyszerre próbál hatni. Az indiai helyszínek hiteles bemutatása a valóság talaján tart, az animált képsorok a legendáriumot keltik életre, mellyel a nagy utazó emlékét veszik körül. A zene pedig magában foglalja mindazoknak a keleti és nyugati nyelveknek a hangzását, melyeket Kőrösi Csoma maga is beszélt.Mindez együtt meditatív hangulatba ringatja a nézőt. Ehhez nyújt segítséget a képeket narráló Törőcsik Mari, valamint maga a rendező összetéveszthetetlen orgánuma. Az élet vendége egy felejthetetlen utazás Kőrösi Csoma Sándor lélek- és életútján: szeptember 21-től bárki bejárhatja a hazai mozikban.A film a 37. magyar filmszemle rendezői különdíjában részesült. A szemlén tartózkodó külföldi fesztiválszervezők és kritikusok véleménye elindította egy világkarrier felé. A Csoma-film számos meghívást kapott nagy nemzetközi filmmustrákra.
Lengyelország nemzeti parkjai
Ha a felkészült magyar turista már kalandozott középhegységeinkben, északabbra bejárta a Szlovák-paradicsomot és megmászta a Tátra néhány csúcsát, ideje, hogy továbbhaladjon északra és belekóstoljon Lengyelország nemzeti parkjainak világába is.Összetett fauna és flóraNyugat-Európa az újkor kezdetétől fogva élen járt az iparosításban és az ehhez kapcsolódó gazdasági fejlődésben. Mivel azonban tudjuk, hogy mindennek ára van, a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan és legalább ugyanolyan tempóban haladt az érintetlen természeti környezet felszámolása is. Azáltal, hogy Európa szegényebb keleti végein nem következett be olyan mértékű fejlődés, a természetes élővilág is sokkal érintetlenebb maradt. Vonatkozik ez Lengyelországra is, ami egyike azon kevés országnak Európában, ami igen-igen összetett faunát és flórát őrizhetett meg. Lengyelország legértékesebb természeti területei 23 nemzeti parkban állnak védelem alatt. Ezek közül nyolc szerepel a bioszféra rezervátumok listáján, egy pedig világörökség is egyben. Megismerhetünk itt egyedülálló mocsarakat, öreg erdőkomplexumokat, tengerparti mozgó homokdűnéket. Nem hiszem, hogy sokan tudnák, de Lengyelországban Európa madárfajainak 80%-a megtalálható.Tutajjal a DunajecenMagyarország felől érkezvén nemzeti park mustránk első állomása a Pieninski Nemzeti Park. Ha így nem is annyira ismert honfitársaink körében, a Dunajec-áttörés már valószínűleg ismerősebbnek hangzik. A nemzeti park ékessége a Dunajec-folyó, melynek festői szorosát három monumentális sziklaképződmény díszíti. Sziklamászásra is kiválóan alkalmas a környék. Aki azonban valami kevésbé extrémre vágyik, az vegyen részt a nemzeti park legnagyobb attrakciójának számító tutajozáson. A tutaj semmi más ebben az esetben, mint öt darab összekötözött csónakszerű alkalmatosság. Ezzel lehet néhány órás kirándulást tenni. Talán mondanom sem kell, hogy a hajón motor nincsen, és az irányítást is egy hosszú bottal végzi a tutajos. Az egyik haragosabb részen a mi tutajusunktól el is ragadta a víz a saját botját. Amíg egy mögöttünk haladó tutajról nem kaptunk egy tartalék botot, addig szépen forgolódva siklott az egész csapat lefelé a folyón.A kőformák világaA Dunajectől jóval nyugatabbra a cseh határ közelében található a Góry Stolowe Nemzeti park. Ez a hely a Szudéta-vidék része. A hegyek különleges felépítéséből következően szokatlan sziklaformációk jöttek létre. A hegyszorosok, szurdokok, vízmosások világa ez. A sziklák között pedig valóságos labirintusok jöttek létre. Egyes helyeken pedig olyan bizarr formációkba rendeződtek a sziklák, hogy ezáltal minden alkalmi fotográfus érdeklődését felkeltik.Homokdűnék a tenger partjánUtunk következő állomása az előző két nemzeti parktól teljesen eltérő természeti környezet, ez a Balti-tenger partjának világa. Igaz, ehhez észak-déli irányban át kell szelnünk Lengyelországot, de megéri. A Slowinski Nemzeti Park sajátossága a vándorló homokdűnék hatalmas területe. A hatalmas dűnék helyváltoztatásuk során egész erdőrészleteket fojtanak meg. Érdekes élmény a halott facsonkokkal tarkított homokdűnéken sétálni. Persze, minden sétánknak a nem is mindig olyan barátságtalan Balti-tenger adja a hátteret. A nemzeti park területén a tengerhez közel édesvízi tavak is fekszenek, amelyek igen fontos vízimadár rezervátumok.Európa egyik legnagyobb mocsaraInnen délkelet felé haladva jutunk el a Biebrzanski Nemzeti Parkba, mely a legnagyobb Lengyelországban. Itt lelt védelemre Európa egyik legnagyobb, eredeti állapotban megőrzött völgyi tőzegmocsara. Közel kétszázötven mocsári és ragadozó madárfaj lakja az érintetlen mocsárvidéket. A madárvilág szerelmeseinek a tavasz jelenti a legnagyobb örömöt, amikor is a megáradt Biebrza-folyó kiönt a medréből és árterületén átvonuló madarak ezrei jelennek meg. Nemcsak madarak lakják ezt a gyönyörű vidéket. Jávorszarvas, farkas, hód és vidra is gyakran kerül a kamerák lencséje elé.Bölények szabadonUtunk utolsó állomása az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplő Bialowieski Nemzeti Park, mely 1932-es alapításával egyike a legrégebbi európai nemzeti parkoknak. Európában egyedül itt él szabadon a korábban az egész kontinenst benépesítő bölény. A növényzet is megőrizte eredeti sokszínűségét. Ennek köszönhetően a bölényen kívül jávorszarvas, farkas, hiúz, jávorszarvas, vaddisznó, hód és számtalan madár is él itt. Találkozhatunk itt a lengyel vadlovak, a tarpanok számos egyedével is.Mostani utunk során a huszonhárom lengyel nemzeti park közül ötöt sikerült végiglátogatnunk. De ezek után még erősebb bennünk az elhatározás, hogy a többibe is érdemes ellátogatnunk!
Londoni képeslapok magyar fotósok szemével
Magyarország legjobb fotósát keresi a VisitBritain"Londoni képeslapok" címmel internetes fotópályázatot hirdetett Nagy-Britannia Turisztikai Hivatala, a VisitBritain. Londonban készült fotóik beküldésével nemcsak profi, de amatőr fotósok is indulhatnak a pályázaton, amelynek érdekessége az, hogy a beküldött képekre a közönség mellett maguk a pályázaton résztvevők is szavazhatnak a www.vankepedhozza.hu internetes oldalon. A fotópályázat célja London nevezetességeinek, kevéssé ismert arcainak, kulturális sokszínűségének bemutatása a magyar utasok "objektívjén" keresztül. A szeptember 30-ig tartó verseny fődíja egy három napos londoni utazás két fő részére.Londonban sej számos utca van... és a világváros a szabadidős, művészeti, képzőművészeti, zenei és sport programok legszélesebb tárházát kínálja az évente odalátogató mintegy 30 millió turistának, köztük 350.000 magyar utazónak. Ennek ellenére Londonról a legtöbb magyar utazónak csak a Big-Ben, a Westminster Apátság vagy a Downing Street angol nyelvkönyvekből és szótárakból ismert, mára kissé megfakult és idejemúlt képe jut az eszébe, holott a brit világváros a maga piros emeletes buszaival, fordított világával, a számos különböző nemzetiség egymásra hatásával egy igazi, nyüzsgő, multi-kulturális metropolisz."A Brit Turisztikai Hivatal "Londoni Képeslapok" címmel útnak indított fotópályázatával a magyar fotósok objektívjén keresztül, a magyar utazóközönségnek kívánja bemutatni az angol főváros sokszínűségét." - mondta Gődény Gábor, a VisitBritain közép-európai marketing vezetője. "Pályázatunk révén gazdagítani szeretnénk a magyar utazók Nagy-Britanniával kapcsolatos élmény és ismeretanyagát." - tette hozzá a szakember.Annak érdekében, hogy a London minél több oldala bemutatásra kerüljön, pályázni az alábbi 12 témakörben lehet: 1) Ikonok, 2) Egzotikumok, 3) Szórakozás, 4) Sex in the City, 5) Megapolisz, 6) Tradíciók, 7) Zene, 8) Időjárás, 9) Hello Tourist, 10) Trendy, 11) Étel / Ital, 12) Parking.A fotópályázat különlegessége az, hogy egyenlő esélyeket biztosít amatőröknek és profi fotósoknak is. A fotósok a www.vankepedhozza.hu honlapon történő regisztráció 30, minden egyes benevezett kép után pedig 10 pontot, csak más fotósok pályamunkái között szétosztható szavazatot kapnak. Az így rangsorolt 50 legjobb kép közül a győztes pályaműveket egy szakértő zsűri választja ki, melynek tagjai:- John Nichols, Nagy-Britannia Magyarországra Akkreditált nagykövete,- Jim McGrath, Kulturális Attasé, a British Council igazgatója,- Réz András, esztéta,- Szamódy Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke,- Arató András, a Klub Rádió igazgatója,- Gődény Gábor, közép-európai marketing vezető, VisitBritain.A szavazók által legjobbnak tartott pályázatok a "Londoni képeslapok" című fotókiállítás keretében lesznek megtekinthetőek Budapesten, valamint folyamatosan láthatóak lesznek elektronikus formában a pályázati honlapon is.A fotópályázat fődíja egy két fő részére szóló, háromnapos londoni utazás, amely a város nevezetességének megtekintése és az izgalmas programok mellett profi fotós által biztosított szakmai kíséretet is tartalmaz. A pályázók az értékes fődíj mellett megnyerhetik a számos fotós ajándékcsomag egyikét is a VisitBritain jóvoltából.