Kép- és hangorgia Kőrösi Csoma emlékére
2006. szeptember 19.

Kőrösi Csoma Sándor, az Erdélyből indult világutazó-tudós tizenhárom nyelven beszélt, mikor elindult, hogy gyalogszerrel járja be Keletet, és a magyarság gyökereit keresse. Ott további hét nyelvet sajátított el, és a buddhizmus megszállott kutatójává vált. Majd miután megszerkesztette a tibeti-angol szótárt, s megalapította a tibetológiát, mint tudományt, a Kalkuttai Brit Ázsiai Társaság könyvtárosaként halt meg 58 évesen.

Ennek a hihetetlenül gazdag életútnak állít emléket Szemző Tibor "Az élet vendége - Csoma legendárium" című filmje.

A mozi műfaja jószerével behatárolhatatlan: nem sorolható sem a dokumentum, sem a fikciós műfajba, hiszen minden területen otthonosan mozog. Az eredeti helyszíneken, Super 8-as kamerával rögzített felvételek hitelesen mutatják be a nagy magyart körülvevő miliőt, míg az animált festmények az érzékelés egészen új szintjein mutatják be Kőrösi Csoma életét, gondolatait, világát.

A film egy csodálatos ezoterikus utazás, a képek és a hangok újszerű egyvelege: a zeneszerzőből rendezővé avanzsált Szemző minden érzékre egyszerre próbál hatni. Az indiai helyszínek hiteles bemutatása a valóság talaján tart, az animált képsorok a legendáriumot keltik életre, mellyel a nagy utazó emlékét veszik körül. A zene pedig magában foglalja mindazoknak a keleti és nyugati nyelveknek a hangzását, melyeket Kőrösi Csoma maga is beszélt.

Mindez együtt meditatív hangulatba ringatja a nézőt. Ehhez nyújt segítséget a képeket narráló Törőcsik Mari, valamint maga a rendező összetéveszthetetlen orgánuma. Az élet vendége egy felejthetetlen utazás Kőrösi Csoma Sándor lélek- és életútján: szeptember 21-től bárki bejárhatja a hazai mozikban.

A film a 37. magyar filmszemle rendezői különdíjában részesült. A szemlén tartózkodó külföldi fesztiválszervezők és kritikusok véleménye elindította egy világkarrier felé. A Csoma-film számos meghívást kapott nagy nemzetközi filmmustrákra.