Lengyelország nemzeti parkjai
2006. szeptember 18.

Ha a felkészült magyar turista már kalandozott középhegységeinkben, északabbra bejárta a Szlovák-paradicsomot és megmászta a Tátra néhány csúcsát, ideje, hogy továbbhaladjon északra és belekóstoljon Lengyelország nemzeti parkjainak világába is.

Összetett fauna és flóra

Nyugat-Európa az újkor kezdetétől fogva élen járt az iparosításban és az ehhez kapcsolódó gazdasági fejlődésben. Mivel azonban tudjuk, hogy mindennek ára van, a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan és legalább ugyanolyan tempóban haladt az érintetlen természeti környezet felszámolása is. Azáltal, hogy Európa szegényebb keleti végein nem következett be olyan mértékű fejlődés, a természetes élővilág is sokkal érintetlenebb maradt. Vonatkozik ez Lengyelországra is, ami egyike azon kevés országnak Európában, ami igen-igen összetett faunát és flórát őrizhetett meg. Lengyelország legértékesebb természeti területei 23 nemzeti parkban állnak védelem alatt. Ezek közül nyolc szerepel a bioszféra rezervátumok listáján, egy pedig világörökség is egyben. Megismerhetünk itt egyedülálló mocsarakat, öreg erdőkomplexumokat, tengerparti mozgó homokdűnéket. Nem hiszem, hogy sokan tudnák, de Lengyelországban Európa madárfajainak 80%-a megtalálható.

Tutajjal a Dunajecen

Magyarország felől érkezvén nemzeti park mustránk első állomása a Pieninski Nemzeti Park. Ha így nem is annyira ismert honfitársaink körében, a Dunajec-áttörés már valószínűleg ismerősebbnek hangzik. A nemzeti park ékessége a Dunajec-folyó, melynek festői szorosát három monumentális sziklaképződmény díszíti. Sziklamászásra is kiválóan alkalmas a környék. Aki azonban valami kevésbé extrémre vágyik, az vegyen részt a nemzeti park legnagyobb attrakciójának számító tutajozáson. A tutaj semmi más ebben az esetben, mint öt darab összekötözött csónakszerű alkalmatosság. Ezzel lehet néhány órás kirándulást tenni. Talán mondanom sem kell, hogy a hajón motor nincsen, és az irányítást is egy hosszú bottal végzi a tutajos. Az egyik haragosabb részen a mi tutajusunktól el is ragadta a víz a saját botját. Amíg egy mögöttünk haladó tutajról nem kaptunk egy tartalék botot, addig szépen forgolódva siklott az egész csapat lefelé a folyón.

A kőformák világa

A Dunajectől jóval nyugatabbra a cseh határ közelében található a Góry Stolowe Nemzeti park. Ez a hely a Szudéta-vidék része. A hegyek különleges felépítéséből következően szokatlan sziklaformációk jöttek létre. A hegyszorosok, szurdokok, vízmosások világa ez. A sziklák között pedig valóságos labirintusok jöttek létre. Egyes helyeken pedig olyan bizarr formációkba rendeződtek a sziklák, hogy ezáltal minden alkalmi fotográfus érdeklődését felkeltik.

Homokdűnék a tenger partján

Utunk következő állomása az előző két nemzeti parktól teljesen eltérő természeti környezet, ez a Balti-tenger partjának világa. Igaz, ehhez észak-déli irányban át kell szelnünk Lengyelországot, de megéri. A Slowinski Nemzeti Park sajátossága a vándorló homokdűnék hatalmas területe. A hatalmas dűnék helyváltoztatásuk során egész erdőrészleteket fojtanak meg. Érdekes élmény a halott facsonkokkal tarkított homokdűnéken sétálni. Persze, minden sétánknak a nem is mindig olyan barátságtalan Balti-tenger adja a hátteret. A nemzeti park területén a tengerhez közel édesvízi tavak is fekszenek, amelyek igen fontos vízimadár rezervátumok.

Európa egyik legnagyobb mocsara

Innen délkelet felé haladva jutunk el a Biebrzanski Nemzeti Parkba, mely a legnagyobb Lengyelországban. Itt lelt védelemre Európa egyik legnagyobb, eredeti állapotban megőrzött völgyi tőzegmocsara. Közel kétszázötven mocsári és ragadozó madárfaj lakja az érintetlen mocsárvidéket. A madárvilág szerelmeseinek a tavasz jelenti a legnagyobb örömöt, amikor is a megáradt Biebrza-folyó kiönt a medréből és árterületén átvonuló madarak ezrei jelennek meg. Nemcsak madarak lakják ezt a gyönyörű vidéket. Jávorszarvas, farkas, hód és vidra is gyakran kerül a kamerák lencséje elé.

Bölények szabadon

Utunk utolsó állomása az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplő Bialowieski Nemzeti Park, mely 1932-es alapításával egyike a legrégebbi európai nemzeti parkoknak. Európában egyedül itt él szabadon a korábban az egész kontinenst benépesítő bölény. A növényzet is megőrizte eredeti sokszínűségét. Ennek köszönhetően a bölényen kívül jávorszarvas, farkas, hiúz, jávorszarvas, vaddisznó, hód és számtalan madár is él itt. Találkozhatunk itt a lengyel vadlovak, a tarpanok számos egyedével is.

Mostani utunk során a huszonhárom lengyel nemzeti park közül ötöt sikerült végiglátogatnunk. De ezek után még erősebb bennünk az elhatározás, hogy a többibe is érdemes ellátogatnunk!

forrás: www.goutazas.hu