Kanada - Iránytű - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Kapcsolódó cikkek

Ottawa vízumkényszert fontolgat Magyarországgal szemben
Kanada 2008 tavaszán eltörölte a Magyarországgal szembeni vízumkényszert, most újra fontolgatják a bevezetést, miután tízszeresére nőtt a benyújtott menekültkérelmek száma.A kanadai sajtó szerint Ottawa komolyan fontolgatja a vízumkényszer ismételt bevezetését Magyarországgal szemben, hogy gátat szabjon az elsősorban romák által benyújtott, egyre növekvő számú menekült kérelmek áradatának. A Canadian HR Reporter című újság - amely a Canadian Press hírügynökségre hivatkozva hétfőn írt cikket a témáról – hozzátette, a vízumkényszer az EU ellenlépését válthatja ki, az EU ugyanis már a csehekkel szemben tavaly nyáron bevezetett kanadai vízumkötelezettség ellen is felszólalt. Helyes Imre ottawai konzul elmondta, nem tud arról, hogy a kanadai kormány hivatalosan jelezte volna, vízumkényszer bevezetését fontolgatja Magyarország ellen.A HR Reporter emlékeztetett rá, Kanada 2008 tavaszán törölte el a magyar állampolgárokkal szembeni vízumkényszert, azóta azonban egyre többen folyamodtak az országból menekült státusért. Tavaly drámai módon növekedett a kérelmek száma, különösen sok roma nyújtott be kérelmet. Míg a vízumkényszer eltörlése után havonta átlagban 20-40 ilyen kérelem érkezett a kanadai hatóságokhoz, tavaly ősszel már ez a szám elérte a 200-at, ezzel Magyarország bekerült azon három ország közé, ahonnan a legtöbb menekültkérelem érkezett , írta a lap. Eredménytelen diplomáciai egyeztetések A Canadian Press múlt hetén arról írt, a magyar menekültkérelmek száma tavaly annak ellenére szökött magasba, hogy a magyar és kanadai hatóságok hónapokon át egyeztettek az ügy kezeléséről. A hírügynökség felidézte, hogy Jason Kenney kanadai bevándorlási miniszter tavaly júniusban Budapesten járt és sürgette a magyar felet, tegyen lépéseket az ügyben. A miniszter szóvivője, Alykhan Velshi akkor elmondta, hogy Kenney jelezte országa aggodalmait a menekült státust kérők növekvő száma miatt. A szóvivő egyúttal közölte, Kanada nem tervezi a vízumkényszer bevezetését, de elmondta, az együttműködést célzó erőfeszítések nem jártak konkrét eredménnyel. Helyes Imre ottawai konzul hétfőn nem akart előrejelzésbe bocsátkozni, hogy Kanada milyen lépéseket tervez, de kiemelte, nagyon nagy a visszaélések, a megalapozatlan kérelmek száma. Mint fogalmazott, "tény és való, hogy 2009-ben a menekültkérelmeket elbíráló hivatal egyetlen egy magyar kérelmet nem hagyott jóvá". Elmondta, a magyar diplomaták együttműködnek, folyamatosan kommunikálnak a kanadai hatóságokkal, egyeztetnek velük, "hogyan lehetne a folyamatot pozitívan befolyásolni". Sok a visszaélésA Canadian Press azt írta, az utóbbi három hónap adatait még nem hozták nyilvánosságra a kanadai bevándorlási hatóságok, de a kérelmek száma valószínűleg tovább növekedett. A hírügynökség idézte a bevándorlási szóvivőt, aki kijelentette, egyre többen akarnak visszaélni a kanadai bevándorlási szabályokkal, és a magyar kormány felelőssége, hogy kivizsgálja a problémákat. A Canadian Press szerint a magyar kormány viszont másként látja a helyzetet. Helyes Imre a hírügynökség szerint azt mondta, a magyar kormány nem gátolja állampolgárai szabad utazását, és ha a kanadai menekültügyi rendszernek olyan kiskapui vannak, amelyeket ki lehet használni, akkor Ottawának kell kijavítani a rendszert. A kanadai hírügynökség szerint szó van egy bizonyos törvénycsomagról, amely egyszerűsítené a rendszert és megszüntetne több kiskaput; a csomag többször a kanadai parlament előtt volt, de tárgyalását már többször elhalasztották. A Canadian Press a torontói roma közösség szóvivőjét is idézte, aki azt mondta, Kanada nem tekintheti alaptalannak a magyar menekültek kérelmeit. A magyarországi romák egy visszataszító fasiszta újjáéledés elől menekülnek, mondta fogalmazott Paul St. Clair, az ottani Roma Közösségi Központ igazgatója. Szerinte Kanada nem fog odáig merészkedni, hogy vízumkényszert vezessen be Magyarország ellen, és ezzel az EU ellenlépését kockáztassa, de az erről szóló fenyegetések elrettentő erővel bírnak. (MTI)

Kanada egyelőre nem vezet be vízumkényszert Magyarországgal szemben
Kanada egyelőre nem vezet be vízumkényszert Magyarországgal szemben, jóllehet a magyar menedékkérők száma az első háromnegyed évben majdnem ötszöröse volt a tavalyi összadatnak - jelentette pénteken a Canadian Press (CP) kanadai szövetségi hírügynökség.A jelentés szerint a Magyarországról érkező, menekült státusért folyamodók száma szeptember végéig 1353-ra szökött fel. Ez az adat 2008-ban csak 285, 2007-ben pedig 24 volt. A menedéket kérők száma különösen az azt követő három hónapban növekedett meg, csaknem megkétszereződött, hogy Kanada vízumkötelezettséget vezetett be Csehországgal és Mexikóval szemben. A kanadai hírügynökséget tájékoztató - közelebbről meg nem jelölt - források szerint a magyar menedékkérők döntő többsége roma származású. A CP szerint az ottawai szövetségi kormány közölte: nem tervez vízumkényszert bevezetni Magyarország esetében. Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter korábban megkérdőjelezte, hogy a cseh menedékkérők, akiknek a többsége szintén a roma kisebbségből került ki, valódi menekültek, akiket üldöznének hazájukban és akiknek aggódniuk kellene biztonságuk miatt. A miniszter hivatala a CP pénteki híre szerint közölte, nincs kapcsolat a cseh vízumkényszer és a magyar menedékkérelmek ugrásszerű megnövekedése között. A cseh és mexikói vízumkötelezettség júliusi visszaállítása óta minimálisra csökkent a két országból Kanadába érkező menekültek száma. A kanadai kormány a Canwest News Service kanadai hírügynökség október eleji jelentése szerint felszólította Budapestet, hogy tegyen lépéseket a menedékkérők beáramlásának megállítására. A jelentés szerint Magyarország felől menedékkérők váratlan hulláma öntötte el a kanadai repülőtereket, s a kanadai szövetségi kormány emiatt sürgetett intézkedést a magyar kormánynál. Budai Bernadett kormányszóvivő október 8-án azt mondta: kétségtelen, hogy egyre több a menekültstátust kérő magyar állampolgár Kanadában, a magyar és a kanadai hatóságok azonban hónapok óta egyeztetnek szakértői és kormányzati szinten egyaránt. (MTI)

Összeomlott a Zoom Airlines
A Zoom Airlines transz-atlanti járatokat üzemeltető diszkont-légitársaság múlt héten csütörtökön hirtelen felfüggesztette üzemelését.Sajtóértesülések szerint kanadai és angol utasok százai maradtak járat nélkül. A kanadai Zoom Airlines Inc. és az angliai Zoom Airlines Ltd. egyaránt fizetésképtelenségi eljárásért folyamodott az országában. A Zoom Airlines legkiterjedtebb hálózattal Kanada és Európa között rendelkezett: öt angliai repülőtérről volt elérhető vele Vancouver, Calgary, Edmonton, Winnipeg, Toronto, Ottawa, Montreal és Halifax, de repült London Gatwick valamint New York, San Diego, Fort Lauderdale és Bermuda között is. A légitársaság két alapítója, Hugh és John Boyle közleménye szerint a társaság összeomlásának rajtuk kívül álló oka van. A tavaly nyereséggel zárt társaság számára túl sok volt a üzemanyag drágulása és a gazdaság lassulása. Az angliai polgári légügyi hatóság információi szerint a Zoom Airlines 4500 angol utast hagyott külföldön és közel 60 ezer jövőbeli foglalással rendelkezik.

Vízummentes a kanadai utazás
Március másodika óta a magyar látogatók vízum nélkül utazhatnak Kanadába.A kanadai kormány 2008. március másodikával vízummentességet adott a magyar állampolgárok számára. A döntés értelmében ezentúl beutazási engedély nélkül mehetnek Kanadába azok a magyar állampolgárok, akik legfeljebb hat hónapig akarnak ott maradni, és tudomásul veszik, hogy nem vállalhatnak munkát. A hat hónapnál hosszabb tartózkodás továbbra is vízumköteles. A magyar diplomácia az elmúlt években következetesen kiállt a vízummentesség mellett és határozott erőfeszítéseket tett annak elérésére. Göncz Kinga, külügyminiszter a Magyarország és a magyarok iránt megnyilvánuló kanadai bizalom és elismerés jelének tekinti a döntést. A vízummentesség biztosítása rendkívül jelentős fejlemény a két ország viszonyában: elismeri annak jelenlegi minőségét és jó néhány területen lehetőséget nyújt a kooperáció további fejlesztésére. A Külügyminisztérium ezzel együtt arra kéri a magyar utazókat, hogy a kanadai vízummentes beutazás és az országban tartózkodás szabályairól körültekintően tájékozódjanak, és minden esetben tartsák be őket.

Az egyik utolsó ősvadon
A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggő, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi ősrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdőgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.A kanadai Sziklás-hegység legmagasabb csúcsa a 3954 méter magas Mount Robson, de a hegység gerincét és egyúttal a földrész vízválasztóját alkotó fő vonulat csúcsai mind jócskán 3000 méter fölé emelkednek. Az egész földrészen keresztülhúzódó hegységrendszer földtanilag változatos, vulkáni eredetű, metamorf és üledékes kőzetekből (homokkő, mészkő, dolomit) épül fel. Mészkővonulatai páratlanul gazdag fosszília-lelőhelyeket rejtenek magukban. A prekambriumi* és kréta időszaki kőzeteit- miközben még ma is emelkedik az egész hegység - a jégkorszakok gleccserei, a szél és a folyók formálták, alakították.A Folyók anyjaA jégmezők a jégkorszak maradványai. Közülük a legnagyobb a Columbia a maga 325 négyzetkilométeres területével. Gyakran illetik a Folyók Anyja névvel: 100 méter vastag jege jó néhány gleccsert éltet, azok pedig három nagy folyót. A Columbia keleti nyúlványainak, az Athabasca-glecscsernek a század eleji és a mai vége között már körülbelül 1 kilométer a távolság! A gleccserekből táplálkozó vízfolyások látványos formagazdagságot hoztak létre. A sziklaletöréseken zuhatagok (a legnagyobb a 380 méter magas Takakkaw-vízesés), a puhább kőzetekben önálló, zárt világot alkotó szurdokvölgyek, a lapályokon hordalékzátonyok színesítik a tájat.A hegység keleti oldalának éghajlata félsivatagi szárazságú, bizonyos részein a csapadék az évi 350 millimétert sem éri el, s ennek is jó része télen, hó formájában hull le. Ilyenkor aztán mínusz 30 Celsius-fok alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála. A vízhiányt nyáron 30 Celsius-fokos csúcshőmérséklet tetézi.A szárazság a hegység egész arculatát meghatározza. A meredek lejtőkön és sziklákon növényzet nem képes megtelepedni: a hegyek felső fele-harmada helyenként hófödte, néha csillogó, néha azonban komorfekete meztelen szikla. (Az évente odalátogató 3 millió turista java része is csak a sziklás vonulatok, gleccserek, vízesések, kanyonok és tengerszemek látványáért utazik oda.)Botanikus szemmelA növényzeti övek közül a legalsót - a mélyebb völgyek alját - a füves rétek, lápok és lombelegyes fenyvesek jellemzik. Ez az a régió, amely a legtöbb növényevő állatot és ragadozót képes eltartani. És ugyancsak ez az, amely a legnagyobb emberi forgalmat kénytelen elviselni.Az előbbi öv fölött a mindössze három-négy fenyőfaj (Engelmann-luc, csavarttűjű fenyő, duglászfenyő) által uralt egyhangú, száraz, végeláthatatlan erdőövezet húzódik. Felső, fafajösszetételében megváltozó, kiritkuló részével ez már átmegy az alpi régió havasi gyepeibe. Az erdőhatár ott- Csehországgal majdnem azonos földrajzi szélességen - még 2000 méter körül van. A havasi rétek, mint mindenütt, a kanadai Sziklás-hegységben is üde zöldek, tarkabarka virággazdagságot tárva a kitartó hegymászók elé. (A magunkfajta bakancsos turista számára szomorú meglepetés, hogy a természeti szépségeknek ilyen eldorádójában- a műutaktól és felvonóktól távol - bizony csak elvétve találkozni gyalogosokkal.) Még följebb haladva aztán már csak letörpült cserjékkel (fűz- és nyírfajokkal), valamint termetükhöz képest nagy virágú, molyhos párnanövényekkel (főként szegfűfélékkel) találkozhatunk, majd a hó és a jég veszi át az uralmat. Bárhol járjunk is, egy sereg hazulról is ismerős növényre vagy azok közeli rokonaira ismerhetünk rá: hízóka, kakastaréj, liliomok, körtikék, páfrányok, korpafüvek láthatók mindenütt.Viselkedési szabályokA Jasper Nemzeti Park területére belépve legelésző vastagszarvú juhokat, a hazai muflonokhoz hasonló, de annál nagyobb testű és trófeájú állatokat pillanthatunk meg- közvetlenül az út mellett! A vadállatoknak ezt a szelídségét meg kell szoknunk, az évszázados zavartalanság- úgy tűnik - kiölte belőlük a félelmet. Bármelyik városban találkozhatunk békésen legelésző vapitivel*, a csíkos bundájú mókusok pedig a lábunkra is felmásznak. Az alpesi régió csillogó kék tollú szajkóit a kezünkből is etethetjük. Akkor sincs szükségünk nagy erejű távcsövekre, hosszú és óvatos cserkészésre, ha a lapályokon jávorszarvast, hódot, fekete medvét, fönn a hegyekben mormotát akarunk látni. A ragadozók és a havasok védelmében élő fehér hegyi kecskék megpillantásához már jókora szerencsére is szükség van. Azért mindig óvatosnak kell lennünk, hiszen a szürke medvék, a félelmetes hírű grizzlyk birodalmában vagyunk! Nemcsak tőlük, hanem minden nagy testű- főképp a párzási időszak felhevült állapotában lévő - állattól érdemes távolságot tartanunk! Észak-Amerika legnagyobb állatának, a bölénynek egyik utolsó, néhányszor tíz egyedet számláló populációját pedig a Banff Nemzeti Parknak egyik kicsi, elkerített szeglete rejti. A vadonban való viselkedés alapszabályairól mindenütt táblák és prospektusok tájékoztatnak. Ennek ellenére évente jó néhány baleset fordul elő, kivált az első pillantásra békésnek tetsző wapitik "jóvoltából". A növényevők szelídségének egyébként a sokkal kevésbé bizalmas nagyragadozók (farkasok, pumák, hiúzok) látják kárát: táplálékuk egy részét veszítik el az ember közelségébe húzódó előbbi állatokkal.A terület madárvilága - az elég nagy fajszám ellenére- meglehetősen szegényes. Az alacsonyabban fekvő völgyek tavaihoz és lápjaihoz kötődik a kanadai lúd, a halászsas és többféle réce, s az Egyesült Államok címerállatát, a fehérfejű rétisast is ott érdemes keresnünk. A nagy területű, száraz fenyvesekből szinte teljesen hiányoznak a madarak. Első szálláshelyünk madáritatójánál a délutáni fényben egy felrebbenő kolibrit, a trópusoknak nyáron oda, északra felhúzódó "repülő drágakövét" pillantottuk meg. A hegyek hangulatához, persze, sokkal jobban illik a sziklarengetegekben fészkelő, ott is elég ritka szirti sas és vándorsólyom röptének a látványa.Törékeny egyensúlyA Jasper Nemzeti Parkot 1907-ben alapították, a másik, az Athabasca völgyén keresztül vezető északi vasút építésekor. A vonal 1911-ben készült el, s ezzel megkezdődött a Sziklás-hegység benépesülése. Sok állandó lakosa azért ma sincsen a nemzeti parkoknak. Betelepülésüket- a munkahiányon kívül - a természetvédelmi hatóságok is igyekeznek akadályozni. Az idegenforgalom télen-nyáron igen nagy. A 3 millió látogató java része saját kocsin, és csupán néhány napra érkezik. Ez a kis területre összpontosuló hatalmas gépjárműforgalom okozza a természetvédelem egyik legnagyobb gondját. A másik, ezzel is összefüggő nagy feladat az, hogy az ott természetesnek, mindennaposnak számító erdőtüzeket megfékezzék. Megfékezzék, lokalizálják, de ne szüntessék meg teljesen! Az ősvadon törékeny egyensúlyához ugyanis a pusztító és megújító erdőtűz szintén hozzátartozik...Tímár Gábor és Szmorad Ferenc

Hivatalos név:	Kanada	Időzóna:	GMT-05:00
Anyanyelven:	Canada	Autójelzés:	CDN
Államforma:	szövetségi köztársaság	Pénznem:	kanadai dollár (CAD)
Főváros:	Ottawa	Elektromosság:	110V

Lakosság:	27 409 000 fő
Népsűrűség:	2.80 fő/km²
Nyelvek:	angol, francia.
Népcsoportok:	brit (44,6%), francia (28,7%), egyéb európai - olasz, német, ukrán, holland, skandináv-(23°%), indián (1%), egyéb (2,7%).
Vallások:	római katolikus (46,2%), protestáns (39,7%), egyéb (14,1%).

Terület:	9 958 319.00 km²
Nagyobb települések:	Montréal 1018 000 (3 127 000), Calgary 711 000 (754 000), Toronto 612 000 (3 893 000), Winnipeg 595 000 (652 000), Edmonton 574 000 (840 000), Vancouver 472 000 (1 603 000), Mississauga 463 000, Hamilton 318 000 (600 000), Laval 314 000, Ottawa 314 000 (921 000), London 303 000 (382 000), Windsor 191 000 (262 000), Saskatoon 186 000 (210 000), Kitchener 168 000 (356 000), Québec 165 000 (646 000), Burlington 130 000, Langueuil 130 000, Oshawa 129 000 (240 000), St. Catharines 129 000 (St. Catharines-Niagara 365 000), Hallfax 114 000 (321 000), Thunder Bay 114 000.
Legmagasabb pontok:	Mt. Logan 6050 m.
Főbb folyók:	Szent Lőrinc-folyó, Peace, Mackenzie, Churchill, Nelson, Columbia, Athabasca, Yukon.
Főbb tavak:	Nagy-Medve-tó, Nagy-Rabszolga-tó, Winnipeg-tó, Winnipegosis-tó, Felső-tó, Huron-tó, Ontario-tó, Athabasca-tó, Rénszarvas-tó, Erie-tó.