Ide utaznék Vancouver

Általános leírás

Csillogóan tiszta vizű fjordok és a Fraser folyó szalagja foglalja keretbe a szaggatott vonalú félszigeten elterülő várost, mögötte grandiózus kulisszaként a parti hegység hófedte csúcsai emelkednek. A nagyváros szíve az Angol-öböl, a Burrard Inlet és a False Creek fjordok által körülvett félszigeten lüktet. A Chinatown - mintegy az élénk forgalmú üzleti negyed kirakataként - közvetlenül a félsziget "nyakánál" helyezkedik el, és ízelítőt nyújt a város kozmopolita légköréből. Vancouver brit öröksége számos más kultúrával - elsősorban ázsiai kultúrákkal - összeolvadva sajátos jelleget eredményezett. A Csendes-óceán menti kétmilliós város régtől fogva nagy vonzerőt gyakorolt az óceán túlsó oldalán levő országokra. Pedig az a régmúlt nem is olyan nagyon régi: még 150 éve sincs, hogy az első fehér favágók letelepedtek itt a salish indiánok között.

Arany a Fraser folyónál
Az európaiak számára James Cook készítette el az utat, aki 1778-ban szállt partra Vancouver Islanden. José Maria Nárvez 1791-ben felfedezte a Fraser folyó torkolatát, a következő évben pedig George kapitány - aki 14 évvel korábban elkísérte Cookot - ismét Vancouverbe hajózott. 1793-ban Alexander Mackenzie a Sziklás-hegységen átkelve itt érte el a Csendes-óceánt.
Amikor 1858-ban aranyra bukkantak a Fraser folyónál, ezerszámra keltek útra a szerencsét próbálni kívánók. 1867-ben a Burrard Inlet déli partján megjelent egy John Deighton nevű férfi. Egy hordó whiskyt hozott magával, amit odaígért a favágóknak, ha segítenek neki kocsmát építeni. A saloon egyetlen nap leforgása alatt elkészült.
Miközben Gassy Jack - ezt a nevet adták neki a favágók - bárja körül kialakult Gastown, a kínaiak is felépítették a maguk városát mellette, a túlsó oldalon pedig, a False Creek-fjord egyik kis szigetén a favágók létesítettek települést, melynek a Granville nevet adták.
1886-ban a transzkanadai vasútvonal eljutott a településekig, melyek ezáltal város rangjára emelkedtek. Az új város a környék felfedezőjének, Vancouver kapitánynak a nevét vette fel.
A gazdasági fejlődés sem váratott magára: már 1887-ben befutott az első Kínából érkező hajó a kikötőbe, és a Panama-csatorna megnyitásával (1914) közelebb kerültek egymáshoz Amerika keleti partjának és Európának a piacai.
A toleráns, több kultúrát magába olvasztó társadalom, amely ma oly vonzóvá teszi Vancouvert, voltaképpen csak a második világháború után alakult ki. Ehhez nagymértékben hozzájárult az a több tízezernyi gazdag kínai is, akik 1997-ben (amikor Kína átvette) Hongkongból Vancouverbe költöztek, és a fejlődő peremvárosokban telepedtek le.
Az eredeti kínai élet azonban a Chinatownban lüktet, a kis kifőzdék, vendéglők és szatócsboltok negyedében. A Chinatown szélén található az egyetlen klasszikus kínai kert az anyaországon kívül. A Szun Jat-szenről elnevezett kert csendjében ki-ki magába vonulva elmélkedhet a jin és a jang taoista elveiről.

Az újjászületett Gastown
A közeli, hajdan szegényes Gastownt 1970 után felújították, és viktoriánus stílusban pompázó, barátságos, fényes üzleti negyed lett belőle. A 19. századi irodaépületekben ma vendéglők, bárok, butikok és galériák találnak helyet. A téglaburkolatú, ódon kandeláberekkel szegélyezett utcákon zajló színes-zajos élethez az utcai kereskedők, zenészek és művészek is hozzátartoznak. A városnegyed egyik látványossága a Water Streeten álló gőzóra, amelyről a turisták azt hiszik, hogy még mindig föld alatti gőzfűtés működteti. A valóságban természetesen villanyáram hajtja.
A Gastown és a Pacific Center körüli fényes bevásárlóutcák között áll az egykori bíróság épülete, ma művészeti galériának ad otthont. A méltóságteljes, kupolás épület egész háztömbnyi terjedelmű. Mindenekelőtt a híres kanadai festőnő, Emily Carr életművét bemutató állandó kiállítás érdemes a megtekintésre. Míg az északi oldal előtt elterülő füves térség politikai gyűlések színhelye, a déli oldal az ifjúság, a turisták és a sakkozók találkozóhelye, akik délidőben békésen megosztoznak a galéria lépcsőin a szendvicseiket fogyasztó öltönyös üzletemberekkel.
A félsziget egész külső felét elfoglalja a Frederick Law Olmsted által kialakított terjedelmes Stanley Park. (A neves kertépítő tervezte a New York-i Central Parkot is.)
Itt minden Vancouver polgárainak felüdülését szolgálja: a kényelmes sétautak, a kellemes piknikhelyek és a parti sétányok, amelyekről nagyszerű kilátás nyílik a változatos városképre. Közlekedés

Vancouver nemzetközi repülőterére naponta érkeznek gépek a világ minden részéből. Egyéb

Borravaló: Szolgáltatásoknál a számla összegének 10-15 százaléka (vendéglő, taxi, fodrász); szállodai személyzet 2-3 kanadai dollár csomagonként vagy szolgáltatás igénybevételekor.

Éghajlat: A legkedvezőbb időszak júniustól októberig terjed, akkor a nappali hőmérséklet általában 20 °C körül mozog. A márciustól májusig, illetve szeptembertől novemberig terjedő időszak kitűnően alkalmas a bálnák megfigyelésére.