Ide utaznék Toronto

Általános leírás

Az első tavaszi napsugarak még alig érik el a felhőkarcolók közötti utcaburkolatot, amikor szinte egyik pillanatról a másikra minden vendéglő, kocsma és bár előtt asztalok meg székek jelennek meg. És amikor nyáron a hőmérő higanya már az utcarengeteg mélyén is 30 fok fölé kúszik, az emberek a városközpont déli részére, az Ontario-tó partjára menekülnek, ahol mindig kellemes szellő lengedez a víz fölött.
A tó hosszú, homokos partja és parti sétányai Kaliforniára emlékeztetnek, a légkör is hasonló: Görkorcsolyázók és kocogók futnak el a mindig zsúfolt vendéglők, falatozók, sportcsónakkikötők, uszodák és szórakozóhelyek előtt. Piknikkosarakkal felszerelt családok és baráti társaságok állnak sorba a kis komphajókhoz, melyek a torontóiak kedvelt kirándulóhelyeihez, a közeli kis szigetekhez szállítják az utasokat.
Toronto legfőbb jellemzője a bőrszínek, nemzetek és nyelvek színes és békés keveredése; bízvást nevezhetjük a világ etnikailag legváltozatosabb városának. Lakosainak 40 százaléka a tengerentúlon született, napjainkban 60 nemzet fiai élnek konfliktusok nélkül a kanadai metropolisban.
Amikor az első európai trapperek a régi indián ösvényeken eljutottak az Ontario-tóhoz, a Humber folyó keleti partján a mississauga indiánok Teiaigon nevű települése állt. 1720-ban franciák létesítettek kis erőddel védett kereskedelmi telepet a természetes kikötő mellett, s Torontónak nevezték el.
1763-ban Kanada brit fennhatóság alá került, és Toronto lakossága rohamosan megnövekedett az amerikai polgárháború után: sok amerikai telepes ugyanis inkább brit, mint amerikai uralom alatt kívánt élni.

Pálinkáért földet
A britek pálinkáért, fegyverekért és 1700 fontért 100 000 hektár földet vásároltak meg a mississaugáktól, hogy a település tovább terjeszkedhessen a kikötő körül. Ontario kormányzója, John Graves Simcoe alezredes 1793-ban a York nevet adta a településnek, és Ontario fővárosává tette. Két év múlva a vadon szélén felépített "kormányzati székhely" 12 kunyhóból állt.
Amikor Európában véget értek a napóleoni háborúk, és Anglia mély gazdasági válságot élt át, sokan a kanadai Yorkban próbáltak új életet kezdeni. Míg 1812-ben a településnek még csak 700 lakosa volt, 1834-re már 9000 lelket számlált. York immár város lett, és ismét felvette a Toronto nevet.
A gazdasági fellendülés a 19. század közepén a vasútépítés nyomán következett be. A századforduló után, 1908 és 1915 között megszilárdult a kanadai nemzet identitástudata, és Torontóban felvirágzott a művészet és a kultúra. Ebben az időben nőttek ki a földből az első felhőkarcolók az Ontario-tó partján, s e folyamat a hatvanas és a hetvenes években még inkább meggyorsult. A magasházépítésnek sok szép, a 19. század második feléből származó épület áldozatul esett, köztük számos olyan is, amely átvészelte az 1904-es nagy tűzvészt.

Sok város a városban
Néhány azonban szerencsére megmaradt. Noha a banknegyed első pillantásra csupán építészeti szempontból roppant látványos üveg- és betontornyok halmazának látszik, mégis felfedezhetők benne Toronto múltjának egyes emlékei.
A banknegyedtől nem messze, a Cabbagetownban ma is eleven a viktoriánus építészet kedves bája. Cabbagetown valóságos kisváros a metropolison belül. Az egykori munkásnegyedből idővel "Észak-Amerika legnagyobb angolszász nyomornegyede" lett, most pedig a hozzáértő felújításnak köszönhetően mutatós lakónegyed, ápolt kis parkokkal.
A kisvárosi jelleg általában jellemző Toronto lakónegyedeire. Némelyik etnikai alapon alakult ki, más negyedekre ellenben lakóik életstílusa nyomja rá a bélyegét. Ha új lakók jönnek, gyakran a városrész jellege is megváltozik. Így lett a második világháború után Little Italy, azaz olasznegyed az egykori zsidónegyedből, amikor a lakói módosabb helyekre költöztek. S bár Little Italy neve, hangulata nem változott, a városrészben már portugálok laknak. Az olaszok a Corso Italia környékéhez vonzódnak, a divatos butikok, elegáns vendéglők és kapucsínóbárok világához.
Kínaiak manapság hat városrészben élnek. A Toronto központjában levő Chinatown már 1935-ben kialakult; akkor Kína északi részéről érkezett bevándorlók lakták. Napjainkban főként Hongkongból jött kínaiak élnek ott. A közelben van a történelmi Old York Town, a Koreatown, Greektown, Indian Bazaar, Little Poland, Portugal Village és Yorkvillage, a hajdani hippiközpont. Kicsiben minden negyed eleven tükörképe a távoli anyaországnak.
Építészeti kuriózum a Casa Loma, Sir Henry Pellatt gyáros látványos 98 szobás lakóháza. Pellatt nemcsak a szobákat rendezte be pompásan, hanem titkos folyosókat és rejtekajtókat is építtetett a házába. Az épület ma múzeumként látogatható. Közlekedés

Toronto légi úton, vasúton és közúton is könnyen elérhető. A Lester B. Pearson International Airport a világ legfontosabb repülőterei közé tartozik. Egyéb

Borravaló: Szolgáltatások igénybevételekor a számla összegének 10-15 százaléka.