Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Öko-sarok - Magazin
A rovat további hírei
Teknősök: irány a tenger!
Több ezer, néhány napos tengeri teknőst eresztenek szabadon szakemberek a Mexikói-öböl nyugati részében, abban bízva, hogy mire az állatok elérik a szennyezett keleti vizeket, az olajfoltot már feltakarítják. A szabadon engedett kishüllők az atlanti fattyúteknős kihalófélben lévő fajához tartoznak. A kifejlett korában egyméteres, 45 kilogrammos tengeriteknős-féle csak az Egyesült Államok és Mexikó partjai mentén honos.A biológusok érvelése szerint a teknősöknek ebben a kritikus életszakaszában nagyobb veszélyt jelent a fogság, mint a jelenleg Texas partjaitól több mint négyszáz mérföldre hullámzó olajos víz. Tapasztalatok szerint elnyújtott fogságban nem fejlődnek ki megfelelően a teknősök navigációs és élelemszerző képességei, ez pedig jelentősen csökkenti hosszú távú túlélési esélyeiket.A szabadon engedett teknősök az atlanti fattyúteknős (Lepidochelys kempii) kihalófélben lévő fajához tartoznak. A kifejlett korában egyméteres, 45 kilogrammos tengeriteknős-féle csak az Egyesült Államok és Mexikó partjai mentén honos.Az Egyesült Államokban fogságban is tenyésztenek atlanti fattyúteknősöket a faj védelme érdekében. Egy Texas állam déli partjainál fekvő természetvédelmi területről (Padre Island National Seashore) minden évben szabadon engedik a keltetőkben világra jött teknősök egy részét. Idén az olajszennyezés kérdésessé tette a hagyományos eseményt, egy 14 szakemberből álló kutatócsoport több napi egyeztetés után, június 8-án végül mégis mellette döntöttek.Június eleje óta több száz kisteknőst engedtek el Texas partjainál, és e hét első felében újabb nagyobb csapat szabadon bocsátását tervezik. Egyes kutatók, környezetvédők és teknősbarátok bírálták a döntést, mivel szerintük a hurrikánok, viharok és a szezonálisan változó tengeri áramlatok könnyen nyugat felé, a teknősök útjába sodorhatják a szennyezett vizet.A Mexikói-öböl térségében az olajkatasztrófa óta 167, olajjal borított tengeri teknőst gyűjtöttek be élve, legalább 482-t pedig holtan.
Veszélyben a Föld legdélebbi korallzátonya
A világ legdélebbi korallzátonya első ízben veszítette el színpompájának nagy részét. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok ismertetőjegye, ilyenkor a korallpolipokkal szimbiózisban élő algák kilökődnek a rendszerből környezetük felmelegedése miatt.Jelen esetben két fokkal nőtt a Sydneytől mintegy hatszáz kilométerre keletre eső Lord Howe-szigetet körülvevői víz hőmérséklete, ez vezetett a korallok kifehéredéséhez - közölte Peter Harrison ausztrál kutató a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint (www.derstandard.at). Harrison - aki 1993 óta kíséri figyelemmel a korallzátonyt - reméli, hogy a korallok döntő többsége újjáéled majd, de elmondása szerint jelenleg az egész ökoszisztéma pengeélen táncol. A meleg víz trópusi vidékekről áramlott délre. Harrison a vízhőmérséklet emelkedését az éghajlatváltozás számlájára írja, és arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés további károkat okoz majd a korallzátonyban. A jelenlegi fehéredés csupán mindennek az előjele. A kutató megítélése szerint a Lord Howe-sziget körüli korallzátony, amely része az UNESCO Világörökségének, túlélheti a jelenlegi krízist, ha a tengervíz gyorsan visszahűl eredeti hőmérsékletére. Egy súlyos fehéredést azonban évtizedeken át hevernek ki a korallok. A korall pusztulása pedig lavinát indít el, ugyanis a korallzátony az egyik legváltozatosabb élőhely a Földön. Számtalan, végletekig specializálódott faj léte függ a koralloktól, amelyek váza élőhelyükül is szolgál. (MTI)
Az első európai zöld főváros
2010-től már nem csak kulturális, hanem "zöld" fővárosa is van Európának. A megtisztelő címet idén elsőként Stockholm viselheti. Az ötlet először 2006 májusában merült fel egy tallinni konferencián, amelyet Jüri Ratas, az észt főváros akkori polgármesterének javaslatára hívtak össze. 
 A találkozón 15 európai városnak és az észt városok szövetségének képviselői közös memorandumot fogadtak el az Európa Zöld Fővárosa cím létrehozásáról - idézi fel a kezdeteket az Európai Bizottság honlapja. Mára több mint 40 jelentős európai város, köztük 21 tagállam fővárosa támogatja a kezdeményezést.
 Mostantól évente egy olyan európai város viselheti a címet, amely élen jár a környezetbarát városi életmód kialakításában példaként szolgálva más városok számára. Az Európa Zöld Fővárosa címért minden, legalább 200 ezer lakosú város pályázhat a 27 EU-tagállamban, a tagjelölt országokból (Törökország, Macedónia, Horvátország), valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból (Izland, Norvégia, Liechtenstein). Azoknak az országoknak az esetében, amelyekben egyetlen város lakossága sem éri el a 200 ezret, az ország legnagyobb városa pályázhat. 
 A díj első nyerteseként idén Stockholm, majd jövőre Hamburg viselheti a címet. A 2012. és 2013. évre vonatkozó pályázatok leadási határideje 2010. február 1. volt, így már kiderült, hogy 17 európai város - Espoo, Malmö, Glasgow, Reykjavík, Torun, Łódź, Antwerpen, Nürnberg, Nantes, Vitoria-Gasteiz, Barcelona, Murcia, Sevilla, Bologna, Róma, Ljubljana és Budapest - méretteti meg magát a zöld fővárosi címért.A döntőbe jutott városok nevét március végén teszik közzé, míg az eredményhirdetésre októberben, az idei zöld főváros Stockholmban kerül majd sor.
Budapestnek igencsak össze kell szednie magát, ha meg akar mérkőzni a címért. Csupán a miheztartás végett: a svéd főváros lakosságának 95 százaléka legfeljebb 300 méteres távolságban él a legközelebbi zöldterülettől.A város minden vonata és belvárosi busza megújuló üzemanyaggal közlekedik. A település teljes üvegházgáz-kibocsátása 25 százalékkal mérséklődött 1990 óta, és a városvezetés azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2050-re teljesen függetlenné teszi a fővárost a fosszilis energiahordozóktól. (MTI)
Nem bánt a cápa
Jó hír a strandolóknak: valamivel csökkent a cápatámadások száma, az utóbbi időben különösen az Egyesült Államokban volt kevesebb incidens - közölte a Floridai Egyetem.A tavalyelőtt jelentett 41-ről 2009-re 28-ra csökkent a cápatámadások száma - mondta George Burgess, a Floridai Egyetem nemzetközi cápatámadásokkal foglalkozó jelentésének kurátora.Világviszonylatban nem csökkent jelentősen az esetek száma, 2008-ban 61, 2009-ben 60 cápatámadás történt.Az Egyesült Államokban az utóbbi három évben folyamatosan apadt az ilyen incidensek gyakorisága, Burgess szerint azonban még korai megmondani, hogy hosszú távú irányzatról van-e szó. A támadások fele szörfösöket érintett.A cápa és ember találkozói rendszerint kisebb sérülésekkel zárultak. "A legtöbb esetben inkább kutyaharapással érnek fel, és nem A cápa című filmben látott jelenetekkel" - mutatott rá a szakember.A jelentés kitér arra is, hogy manapság kevesebben halnak bele a súlyosabb támadásokba, mint egy évszázada, amikor a "találkozások" 60 százaléka volt végzetes. A 2000 és 2010 között jelentett esetek mindössze hét százaléka volt halálos, az arány javulásának oka minden bizonnyal a sürgősségi orvosi ellátás fejlődésében keresendő - vélekedett Burgess.A beszámolóban részletes adatokat is közöltek a világszerte észlelt cápatámadásokról. Ezek szerint az Egyesült Államokban volt a legtöbb cápatámadás (28). A második helyen Ausztrália, míg a harmadikon Dél-Afrika áll, de jelentettek eseteket Egyiptomban, Ecuadorban, Indonéziában, Mozambikban, Új-Kaledóniában és Vietnamban is.Tavaly öten vesztették életüket cápatámadásban, egy évvel korábban négyen. A tavalyi halálesetek közül egy Új-Kaledóniában, négy pedig Dél-Afrikában történt.Ausztráliában nőtt a támadások száma, tavaly 20, 2008-ban 12, 2007-ben pedig 13 attakról érkezett hír. Igaz ez Dél-Afrikára is: míg tavaly hat esetről számoltak be, addig 2008-ban egy támadás sem volt, 2007-ben pedig mindössze kettő.Burgess szerint a strandolók egy dolgot tehetnek az incidensek megelőzésére: méghozzá azt, hogy alkonyattól pirkadatig nem mennek a vízbe. Emellett tanácsos csoportokban maradni, már amennyiben ez lehetséges. "Ez az, amiért például a madarak és a halak rajban, az antilopok pedig csordában vonulnak. Biztonság rejlik a tömegben. Ugyanez igaz a víz világára is" - hívta fel a figyelmet az amerikai szakember.
Kibillent a Föld tengelye a földrengés miatt
A Chilét megrázó hatalmas erejű szombati föld- és tengerrengés a NASA tudósai szerint kibillentette a Föld tengelyét, ezzel megrövidítette a napokat.A változás ugyan jelentéktelen mértékű, ám állandó. Ezután minden nap 1,26 mikroszekundummal lesz rövidebb az előzetes számítások szerint. Egy mikroszekundum a másodperc egymilliomod része.A rengés hatalmas mennyiségű követ mozgatott meg, ezért változtatta meg a földkéreg tömegeloszlását. Ennek hatására a Föld forgásideje is módosult. Ez az idő pedig meghatározza a napok hosszát."Minden világméretű esemény, amely hat a közettömeg mozgására, befolyásolja a Föld forgását" - mondta Benjamin Fong Chao, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének (GISS) munkatársa még 2005-ben, az Indonéziát megrázó 8,7-es erősségű földrengést követően. A szakemberek a jelenséget a korcsolyázó példájával szemléltetik. Amikor a korcsolyázó leengedi a karjait, akkor mozgása gyorsul, mivel a mozdulat megváltoztatja a tömegeloszlását, és ezért a korcsolya forgási sebességét is.Richard Gross, a NASA Jet Propulsion laboratóriumának geofizikusa számítógépen modellezte a mostani dél-amerikai rengést, hogy tanulmányozza a Földre kifejtett hatását. A modell szerint a mozgás a Föld tengelyének 8 cm-es kitérését okozta. Ez a tengely az egyensúlyi közepe bolygónk tömegének. A tengely kitérése pedig a napok rövidülését okozta.A jelenség nem ismeretlen a tudomány előtt: a 2004-es, később pusztító szökőárt okozó 9,1-es erősségű tengerrengés is 6,8 mikroszekundummal rövidítette meg a napokat.A napok hossza azonban növekedhet is: például a kínai Három-szoros gát elárasztásával a tározóba 40 köbkilométer víz kerülhet. Ekkor a bolygó tömegeloszlása úgy változik, hogy a napok 0,06 mikroszekundummal meghosszabbodnak.
Csillagászati összegű kárt okozhat az északi-sarki jégolvadás 2050-ig
Szinte felfoghatatlan, 2,4 billió és 24 billió dollár (480 billió és 4800 billió forint) közötti kárt okozhat 2050-ig az északi-sarki jégolvadás kutatók becslése szerint.Az amerikai Pew Jótékonysági Alapítvány környezetvédelmi részlege által finanszírozott kutatás szerint az emelkedő tengerszint, az áradások és a hőhullámok ilyen mértékű kárt okoznának a mezőgazdaságban, az ingatlanvagyonban, valamint a biztosítási iparágban. "A világon mindenkit érinteni fognak ezek a költségek" - hangsúlyozta Eban Goodstein, a New York állambeli Bard College közgazdászprofesszora, a tanulmány egyik szerzője. Az Északi-sark kincse - Olvadó globális értékek című tanulmány az első, amely kísérletet tesz az északi-sarki jégolvadás okozta globális károk számszerűsítésére. A kutatók becslései szerint az Arktisz jégborításának olvadása már ma is évi 61-371 milliárd dollár (12,2 - 74,2 billió forint) kárt okoz a gyakoribb hőhullámok, áradások és hasonló tényezők következtében. Az északi-sarkköri jégborítás olvadását különösen veszélyessé teszi, hogy nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem maga is tovább erősíti azt. Ez annak a következménye, hogy a fagyott talaj kiolvadásával erősen üvegházhatású metán kerül a légkörbe, a jégtáblák helyét elfoglaló nyílt tenger pedig több napfényt nyel el, mint a jégpáncél. A jégborítás olvadása a cikk által számba vett költségek mellett azonban gazdasági előnyökkel is jár, hiszen könnyebbé teszi a területen fellelhető fosszilis energiahordozók kiaknázását. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is az Arktisz alatt rejtőzik. Ennek tudatában követelte január végén a Greenpeace az ipari tevékenység Északi-sarkvidékről történő kitiltását a térség törékeny ökoszisztémájára hivatkozva. A nemzetközi zöldszervezet az Arktisz élővilágának védelméről szóló nemzetközi szerződés kidolgozását követelte az Antarktiszt védő 1991-es egyezmény mintájára. Eközben egy egészen friss tanulmány szerint az Északi-sarkvidék nyári jégborítása a korábban becsült 2100 helyett már 2013 és 2030 között teljesen elolvadhat. David Barber, a Manitobai Egyetem professzora hétvégén a kanadai Winnipegben közölte az előzetes eredményeket egy kutatóhajó adatai alapján, amely 2007 júniusától 15 hónapon át az Északi-sarkkör közelében vizsgálta a klímaváltozás hatásait. A Barber vezetette kutatócsoport még nem állt elő végkövetkeztetéseivel, azt tervezik, hogy számos akadémiai publikációt adnak ki a témában. (MTI)