Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás
Idén március 29-én, vasárnap állítjuk át az órát. Hajnali kettőkor hajnali három órára egy órával előre kell tekerni az időmérőket. A hetvenes évek óta gyakorlatban lévő óraátállításnak elsősorban energiatakarékossági okai vannak.Az energiamegtakarítás céljából bevezetett óraátállítás a villamosipari szakemberek szerint komoly megtakarítást jelent, a becslések alapján közel 120 gigawattórát, összegszerűsítve pedig hozzávetőleg 2,4 milliárd forintot spórolunk meg. Ez egy kisebb vidéki város éves fogyasztásának felel meg, országos viszonylatban pedig egy napnyi energiának. Mindez azonban nemcsak a spórolás miatt érdekes. Ugyanis akkor, amikor az emberek általában ébren vannak, több időt tölthetnek természetes fényben, ami a turizmus számára is kedvező.Magyarországon csak néhány évtizede vezették be ezt a rendszert, de az óraátállítás gondolata először a 18. században, a villámhárító feltalálójában, Benjamin Franklinban merült fel. Franklin 1784-ben azt javasolta, hogy a márciusi napéjegyenlőség környékén állítsák egy órával előrébb az órákat, mert így energiát lehetne megtakarítani.Az ötletet csak 1973-ban – az olajválság idején – ültették át a gyakorlatba, hogy a vállalatok és a háztartások energiát takaríthassanak meg, az akkori számítások szerint körülbelül 0,3 százaléknyit. Az országonként különböző átállítási rendszerek miatt az Európai Unió 1998-ban, illetve 2001-ben foglalkozott a témával, és összehangolta a műveletet. Így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, amikor veszítünk egy órát azzal, hogy hajnali kettőkor előreállítjuk az órát hajnali háromra, a visszaállítás pedig október utolsó vasárnapján esedékes.
Jövő évtől megújul és programoknak ad otthont a siroki vár
Hamarosan nagyszabású felújításon esik át a siroki vár uniós források segítségével. A beruházással a létesítmény a végvári élet hiteles bemutatóhelyévé válhat.Dr. Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatója ismertette, a „Végvárak világa - barlangvár és turisztikai központ a siroki Vár-hegyen” uniós projektet. A teljes fejlesztés 2010 végére valósulhat meg. Az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés során hazánk leglátványosabb barlangvára idegenforgalmi attrakcióvá, a középkori végvári élet hiteles bemutatóhelyévé válhat. E mellett a település központjában lévő tájházban turisztikai központ kerül kialakításra. A munkálatok során az alsóvár és a felvezető sziklafolyosó környezetének műemléki felújítása során, a romkontúr megtartása mellett, jelentős falmagasítások segítségével a lövegtornyokon kilátó teraszt alakítanak ki. Alattuk és a sziklaüregekben középkori mesterségek bemutatóhelyeit rendezik be. A leglátványosabb fejlesztés a felvonóhidas kapuépítmény hiteles és működőképes rekonstrukciója lesz. A várban és környezetében rendezvényi helyszín kerül kialakítása a középkori várélet bemutatásának autentikus helyszíneként, ahol mesteremberek és korabeli öltözetű személyzet közreműködésével látványos bemutatók valósulhatnak meg. A vár díszkivilágítást kap, megtörténik a várnyereg térrendezése. Geológiai tanösvényt alakítanak ki, amely megismertet a táj egyedi látványosságaival, különlegességeivel. A kitisztított vároldalban várostromok, romantikus szellemtörténetek adhatók elő.
2009-ben újra „Virágos Magyarországért” környezetszépítő verseny
A „Virágos Magyarországért” immár több mint egy évtizede Magyarország legsikeresebb környezetszépítő versenye, és talán ennél is több: mozgalom.Az országos mellett ma már helyi – városi, megyei, régiós – versenyeket is rendeznek, amelyek évente közel kétmillió embert mozgósítanak a kulturált, rendezett, tiszta, virággal díszített környezet megteremtése, megőrzése érdekében. A 2009. évi versenyt a különböző minisztériumok, parlamenti bizottságok, önkormányzati szervek és civil társaságok tizenhatodik alkalommal hirdetik meg. A feltételek a korábbiakhoz hasonlók: az adott önkormányzat polgármestere interneten keresztül nevezheti be települését. A fődíj Magyarország képviselete a 2010. évi Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében /Entente Florale Europe/, amelyet két település, egy város és egy falu nyerhet el. A 12 európai ország részvételével zajló Entente Florale Europe versenyben 2008-ban város kategóriában Gyula, és a falu kategóriában indult Tápiógyörgye is ezüst fokozatot ért el. 2009-ben az európai versenyben Szombathely /város/ és Gelse /falu/ képviselik Magyarországot. A Virágos Magyarországért versenynek minden évben vannak kiemelt témái. 2009-ben a településeket felkereső szakmai zsűri megkülönböztetett figyelmet fordít a kulturális létesítmények környezetének gondozottságára, beleértve az oktatási intézményeket is.
Tovább bővíti prágai útvonalhálózatát a Wizz Air
Kelet-Közép Európa legnagyobb diszkont légitársasága, a Wizz Air bejelentette, hogy további két új járatot indít Prágából, amivel tizenegyre nőtt a cseh fővárosból elérhető úticélok száma. A légitársaság 2009. július 11-től heti három járatot indít az angliai Liverpoolba, míg július 12-től a norvég Oslo/Sandjeford járat heti négy alkalommal közlekedik majd.“Az idén nyáron megnyitjuk bázisunkat Prágában, amely a 11. lesz a régióban, és rögtön két vadonatúj repülőgépet teszünk le. Csehországi útvonalbővítésünk megerősíti azt a törekvésünket, hogy az elkövetkező években piacvezető diszkont légitársasággá váljunk Csehországban, csakúgy, mint a többi hazai piacunkon.” – mondta Kázmér Natasa, a Wizz Air kommunikációs igazgatója. A légitársaság 2009. február 19-én kezdte meg csehországi üzemelését a prágai Ruzyně Nemzetközi Repülőtérről, jelenlegi útvonalhálózata London Luton, Róma Fiumicino, Milánó Bergamo, Nápoly, Brüsszel Charleroi, Párizs Beauvais, Eindhoven, Madrid, Malmö, Liverpool és Oslo/Sandjeford célállomásokból áll.A Wizz Air 6 millió utast szállított az elmúlt 12 hónapban. A cég flottája jelenleg 22 Airbus A320-as típusú repülőgépből áll, melyekkel tíz bázisról üzemel. A légitársaság piacvezető mind az öt hazai piacán: Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában.
Lángokba borul Valencia
Spanyolország harmadik legnagyobb városa nem csak a paella-ról híres (innen származik ez a sáfránnyal készített rizsalapú étel), hanem látványos ünnepéről a Fallasról, melynek utolsó napján, március 19-én éjjel 12-kor elégetik a város különböző pontjain felállított hatalmas figurákat. (ninots)De ne szaladjunk ennyire előre. A napokban kezdődő ünnepséget az ún. Mascleta pirotechnikai eszköz durranásai nyitják meg és végig is kísérik a Fallas minden pillanát. Maga az ünnep neve (Fallas) a Facula latin szóból származik, melyet régen a sátrak megvilágítására szolgáló fáklyákra használtak illetve egy-egy ünnep előestéjén gyújtott örömtűzekre. Az ünnep eredetét illetően a legnépszerűbb verzió: régen a fával dolgozó mesteremberek (asztalosok és ácsok) ezekben a napokban elégették a felesleges, megmaradt selejt és hulladékanyagokat, hogy a tavaszt tiszta lappal (és tiszta műhellyel) várják.Ha a mai napig a falomokat égetnék el, bizonyára nem lenne ekkora sikere Valencia legnagyobb ünnepének, ahol gondos munkával készített, szatírikus kartonbábúk válnak a lángok martalékává a Cremá során. (Cremá = az ünnep csúcspontja, az elégetés)Spanyol fiesztához méltóan mindig történik valami a városban, amiért érdemes kimenni az utcára, a látvány és hangulat is felejthetetlen élményt nyújt a látogatóknak (vannak, akik már a kartonfigurák állításának éjszakáján is ott kiváncsiskodnak): felvonulások, tüzijáték, virágköltemények- és szobrok bemutatása, jelmezes csoportok felvonulása, folklór programok , koncertek és a legjobb figura kiválasztása, amely megmenekül a tűz elől és a helyi Falla múzeumba kerül.
Törökország 2011-ig harminc új golfpálya építését tervezi
A golf a minőségi idegenforgalom központi pillére a Boszporusz menténdocument.write('Golfpálya');Már Harry Valérien, a ZDF Sportstúdiójának vezető személyisége is biztos volt benne: "A golf olyan, mint a drog: aki valaha elkezdte ezt a játékot, aligha tud megszabadulni tőle.” Ez lehetett az egyik oka annak, hogy Törökországban az idegenforgalomért felelős személyek évekkel ezelőtt nagyszabású golfpálya-építésbe kezdtek. Ennek eredményeként ma Európa legszebb és legnagyobb golf-létesítményei Belek és Antalya közelében találhatók. Az idegenforgalmi statisztikák szerint világszerte emelkedik az érdeklődés a golf-üdülések iránt. A golfozásnak az enyhe, nem túlságosan forró klíma kedvez, és Törökország a tenger közeli régióiban ideális klímával, luxus kivitelű golf-létesítményekkel, első osztályú golfpályákkal és csúcsminőségű kiszolgálással várják az amatőr és profi sportolókat egyaránt.Belek – golfozás közben megpihen a lélekAntalya közelében a tengerparton elterülő Belek község golfparadicsomként szerzett nemzetközi hírnevet. Belek sikerének titka a kiemelkedő minőség. "A golf-üdülőhelyek itt rendkívüli fényűzőek, a golfpályák pedig csodaszépek. Ezen a területen az igazi fellendülés az elmúlt években jelentkezett. Az enyhe klíma még télen is optimális feltételeket biztosít a golfozóknak” – ismerteti lelkesen Törökország előnyeit a bécsi turizmusért és a kultúráért felelős követtanácsos, Dr. Tahsin Yilmaz. – Az elkövetkező három évben további 30 új golfpálya megépítését tervezzük” – tette hozzá Dr. Yilmaz. A Boszporusz országának 2020-ig kidolgozott terveiben pedig újabb 100 golfpálya kialakítása szerepel. Ennek köszönhető, hogy a golf-utakra szakosodott utazásszervezők nemzetközi szövetsége 2008-ban a világszerte legjobb golf úti célnak járó IAGTO-díjjal tüntette ki Törökországot.A golf, a kultúra és az életöröm kombinációjaA szinte kizárólag a turizmusból élő Belek község Antalyától 30 kilométerre, keletre található. A játék szüneteiben hosszú, apró kavicsok és homok borította strandok csalogatják a golfozókat kikapcsolódásra és a tengeri levegő élvezetére. A török minisztérium ezt az úti célt nemrég „turizmus-példaképnek” nevezte, amely modellként szolgálhat majd a következő évtizedek fejlesztéseihez. A kultúra iránt érdeklődők a golfozás mellett olyan antik helyszínekhez kirándulhatnak, mint például Perge, Myra, Phaselis vagy Termessos. De érdemes meglátogatni Antalyát vagy Side-t is. "A golf szerelmesei, akik egyszer már jártak Belekben, biztosan visszatérnek ide. Egyszerűen beleszeretnek az álomszép golf-tájakba – mondta Dr. Yilmaz.Régi hagyományTörökországban a golfnak jelentős gyökerei vannak. Az ország első golfklubját, az "Istanbul Golf Club"-ot – amely Európa negyedik legrégebbi golfpályája – 1895-ben alapították meg. Ennek a klubnak a későbbiekben is nagy szerep jutott a sportág elterjesztésében és népszerűsítésében. Az ezt követő években további golfklubok is nyíltak Izmir-ben és Ankara-ban. Az első igazi profi golfklubot 1994-ben nyitották meg és egy évvel később megalakult a török golfszövetség, amely napjainkban is működik.Magas minőségi színvonalA török golfszövetség nagyon magas minőségi követelményeket támaszt a tagjaival és a pályáival szemben. A legfontosabb cél, hogy a minőség elérje a nemzetközi golfszövetségek által elvárt színvonalat, ezáltal Törökország nemzeti és nemzetközi versenyek és bajnokságok színhelyeként is bemutatkozhasson. Bár a golf a Boszporusz-parti országban fiatal sportágnak számít, a török golfszövetség tömegsportként is szeretné népszerűsíteni a golfot.Golf-építészek versenyeznek a legszebb pályákértdocument.write('Golfpálya');1994 óta számtalan golfklub és -pálya épült Törökországban, az ismert építészek igazi „designer-pályákat” hoztak létre. Ezt a folyamatot a National Golfklub Antalya kezdte el David Feherty, ír profi golfozó és golfpálya-tervező közreműködésével. A pályák tervezésében a golfvilág igazi csillagai is részt vettek: Nick Faldo tervezte például Cornelia Golf Course pályáját, Lykia Links pedig az amerikai Perry Dye nevéhez köthető. Mindkettő számára konkurenciát jelent a skót Colin Montgomerie, aki nemrég nyitotta meg a "The Montgomerie" pályát. A török golfpályák nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket: a Belekben található Gloria Golf Resort például első lett a "Golf Journal Travel Award" díjkiosztón – ahol a díjak odaítéléséről az olvasók döntenek. „Törökország az üdülőhelyek és pályák minősége mellett kellemes atmoszférát kínál keleti életérzéssel és érdekes kultúrával. Ezért évről-évre egyre több golfozó érkezik országunkba, hogy személyesen is megtapasztalja ezt az élményt” – magyarázza a követtanácsos, Dr. Yilmaz.
Drámai mértékben csökken a Holt-tenger vízszintje
A Holt-tenger vízszintjének drámai csökkenésére hívják fel a figyelmet a darmstadti (Németország) műszaki egyetem kutatói Shahrazad Abu Ghazleh vezetésével.A szélsőséges sótartalmú lefolyástalan tó szintje 1978 óta átlagosan évente hetven centiméterrel süllyed, az elmúlt harminc évben 14 köbkilométer víz tűnt el a Holt-tengerből - írják a "Naturwissenschaften" című szaklap online kiadásában a kutatók, akik szerint a drasztikus vízszintcsökkenés a régió fokozott vízhasználatára vezethető vissza.A kutatók következményként említik a víz gyorsabb lefolyását a környező mélyebb vízrétegekből. A közkedvelt rekreációs terület vendégei a visszahúzódó partvonal miatt egyre nehezebben tudják majd megközelíteni a vizet gyógykezelés céljából. A Holt-tengerből kálisót, sót és magnéziumot kinyerő gyáraknak nő a szivattyúzási költsége. Ezen kívül a felszín alatt veszélyes üregek keletkeznek, amelyek idővel beszakadnak, súlyos károkat okozva ezzel épületekben és utakban. Lehetséges ellenszerként a kutatók azt javasolják, hogy a Jordán folyó vizének a Földközi-tenger partja felé történő elterelése helyett ott inkább a tengervízből próbáljanak édesvizet előállítani. Így kevésbé csökkenne a továbbiakban a Holt-tenger vízszintje. Időközben pedig mérlegelni lehetne hosszabb távú alternatív megoldásokat is, mint például a Vörös-tenger vagy a Földközi-tenger felől a Holt-tengerbe vezető csatornák ötletét.A tanulmány szerint e leendő csatornák kapacitása meg kell, hogy haladja az évi 0,9 köbkilométert, hogy a Holt-tenger visszanyerhesse harminc évvel ezelőtti vízszintjét. Egyúttal, mivel a Holt-tenger a Föld legmélyebb szárazföldi pontja, a lejtés miatt még energianyerésre is lehetne használni a csatornákat. Ezt az energiát pedig akár a tengervíz sótalanítására is fel lehetne használni. A csatornaprojekt tehát hosszú távon a turizmusnak és a kálisógyártásnak is jót tenne - vonják le végső következtetésüket a szerzők.
Canopy a Maros-partján
Az országban egyedülálló magaslati sétaút épülhet Makón a Maros hullámterében. A látogatók mintegy 300 méter hosszan sétálhatnak majd a föld felett 5-6 méterrel.Igazi turisztikai attrakcióval rukkolhat elő jövőre Makó. A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy benyújtja pályázatát egy olyan különleges tanösvényre, melyet a Maros hullámterében építenének meg – 163 millió forintból. A költségek 95 százalékát az unió állja, csupán 5 százalék, 8 millió forint a városi önerő. Marosvári Attila alpolgármester szerint a megújuló makói fürdő mellett a lombkorona sétány jelentheti a városnak az idegenforgalmi vonzerőt. Szerinte innen olyan állatokat is meg lehet majd figyelni, amelyeket a földről ritkán veszünk észre. Így az őzek, mókusok, fácánok, rókák és nyulak mellett ritkán látható, védett ragadozó- és vízimadarakat nézhetünk meg. Buzás Péter polgármester azt kérte az ellenzékiektől, tegyenek olyan turisztikai javaslatokat, amelyek 5 százalékos városi önerővel megvalósíthatók. Marosváritól tudjuk, hogy a városnak 25 millió forintos terve van a Maros-parti strand és környéke turisztikai hasznosítására. Ebben nemcsak csónakkikötő, de lovarda építése is szerepel. Erre azonban nem írtak ki pályázatot. A mostani projektbe pedig azért nem lehet bevonni a strandot – hangsúlyozta az alpolgármester –, mert nem természetvédelmi terület, márpedig az Unió csak ott engedélyezi a fejlesztést, arra ad pénzt. Az áradások miatt fémből építenék meg a mintegy 300 méter hosszú magaslati sétautat. Kedvező elbírálás esetén 2010 második felében valósulhat meg a makói lombkorona sétány. Különleges tanösvények Németországban, Csehországban és Angliában is vannak. Londonban tavaly avatták fel a Brit Királyi Botanikuskertben a 18 méter magasban vezető magaslati sétautat. Itthon a makói mellett Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben terveznek még egy mintegy 200 méter hosszú lombkorona sétányt.