Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Irán

Hivatalos név: Iráni Iszlám Köztársaság Időzóna: GMT+02:00
Anyanyelven: Jomhuri-Ye Eslami-Ye Iran Autójelzés: IR
Államforma: köztársaság Pénznem: iráni riál (IRR)
Főváros: Teherán Elektromosság: -
repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék
Leírás |  Városok |  Utazási információk |  Fontosabb telefonszámok |  Földrajz, gazdaság
Leírás
Irán az emberiség történelmével egyidős, civilizációnk egyik legősibb öröksége. Az évek folyamán Irán kutlúrájának hatása a világ különböző pontjain is feltűnt a Nílustól egészen Európa szívéig. A Föld minden pontjáról érkeztek ide turisták, hogy végigutazzanak a Selyemúton, megcsodálva a Perzsa Birodalom dicsőségét.
Ha idelátogatunk, egy teljesen egyedi élményben lesz részünk; egy hatalmas kultúra és civilizáció bölcsőjében találhatjuk magunkat. Háromezer évnyi lejegyzett történelemmel dicsekedhet ez az ország. Romok sokasága és megszentelt kőfaragványok találhatók itt.

Az építészeti stílusát tekintve elmondhatjuk, hogy nagy mértékben különbözik az európaitól, és rendkívül kreatív megoldások jellemzik. Többek között Persepolis és Isfahan épületei a szokatlan, iráni építészet fémjelzései.

Ha szeretnénk néhány kimagasló történelmi személy nyomán járni, Irán nagyon alkalmas hely erre.
A történelem mellett a természet szerelmesei számára is van ajánlani valója; a változatos környezet miatt egyfajta paradicsomban érezhetjük magunkat.

Az éghajlati sokszínűség miatt lehetőség van téli sportokra a hegyekben, , amíg mások fürdőzhetnek a déli partok kellemes vizében, mindkettő csupán pár órányi autóútra van a főbb városoktól.
Ha repülővel utazunk Iránba, és ablak mellett foglalhatunk helyet, ne mulasszunk el kitekinteni az ablakon, mert csodálatos látványban lehet részünk.

A legfigyelemreméltóbb dolog Iránban a nép; az emberek híresek a kedvességükről és barátságosságukról. Az utazók folyamatosan mesélnek a váratlan kedvességről, társaságot kedvelő, vendégszerető, nagylelkű lakosokról.

Ami mindenhol jellemző Iránra, az a költemények élvezetes ritmusa, ahogy hangosan felolvassák, a csodálatos ételek, és a természetes szépségek egyetemleges csodálata.
Elmondhatjuk, hogy Irán költők nemzete és a költészetet a mai napig tisztelik az országban.

Töltsünk el egy kis időt ezen az ősi földön, barangoljunk a shirazi bazár forgatagában, teázzunk a tradícionális Chaykhune udvarán (teaház), vagy csatlakozzunk a tömeghez egy esti sétára, Tabrizban.

Ami az öltözködést illeti, a férfiaknak hosszú nadrág ajánlott, illetve ne viseljenek fülbevalót, a hölgyeknek pedig kendő, amit viselhetnek a közösségi területeken.

Városok Utazási információk
Nemzetközi repülőterek

Teherán, Abadan, Shiraz, Bandar-e 'Abbas, Zahedan.
Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 98
Földrajz, gazdaság

Népesség adatok

Lakosság: 55 840 000 fő
Népsűrűség: 33.90 fő/km2
Nyelvek: perzsa, kurd, beludzsi, azeri.
Népcsoportok: iráni (perzsa) (60%), török, tatár, azeri (25%), kurd (10%), örmény (3%), arab (2%).
Vallások: mohamedán (99%) ebből: síita (90%), szunnita (8%), keresztény, zoroasztriánus, zsidó (1%).
Földrajzi, természeti adottságok

Terület: 1 648 000.00 km2
Nagyobb települések: Tehran (Teherán) 6 620 000, Mashhad (Meshed) 1 464 000, Esfahan (Iszfahán) 987 000, Tabriz (Tebriz) 971 000, Shiraz (Siráz) 848 000, Ahvaz (Ahváz) 580 000, Bakhtaran 561 000, Qom (Kum) 543 000, Orumiyeh (Urmia) 301 000.
Legmagasabb pontok: Damávand 5771 m.
Főbb folyók: Aras (Araksz), Atrak (Atrek), Karun, Shatt al' Arab.
Főbb tavak: Kaszpi-tenger, Urmia-tó, Namak-tó.
Földrajz

Területének nagy része magas hegyvidék által övezett sivatagos, sztyeppés, mocsarakkal, sóstavakkal, időszakos folyókkal tarkított felföld.
Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 2 190 USD

agrár-ipari ország.
Kapcsolódó cikkek
Perzsa szőnyeg a kulturális örökségek listáján
Perzsa - így ismeri mindenki világszerte e szőnyegremekeket, amelyek szövési technikáját hivatalosan is védetté nyilvánították.Ez csak a perzsa lehet - állapítja meg azonnal, aki valamit is ért a különleges textíliákhoz. Valóban arról van szó, bár némi fogalomzavar uralkodik e körben, mert sokan beszélnek büszkén "magyar perzsáról" is, amely hivatalosan nem létezik: perzsának csakis a különleges technikával készült perzsaszőnyeg tekinthető. Nemrégiben nagy elismerést kapott a perzsaszőnyeg Nairobiban, ahol az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökség listájára készítésének módját.A kínai dzsunka, a spanyol embertornyok, a híres flamenco tánc, a pekingi opera, a francia konyhaművészet, a solymászat és kínai akupunktúra társaságában mostantól védett kulturális örökségként tarthatja számon a világ az azerbajdzsáni és iráni szőnyegkészítés művészetét is.SzőnyegtöriA perzsa - ma iráni - szőnyegek mintegy 5000 éves kultúrára tekinthetnek vissza. A kezdetben nomád törzsek művészete már létezett Kr.e. 2000-ben Ázsiában, Kaukázusban, Azerbajdzsánban. Nagyjából egy időben terjedt el a különböző népcsoportok körében. A nomád törzsek szőnyegszövő művészete, a törzsi szőnyegkészítés mindennapi használatra korlátozódott egyéni mintákkal, a törzsi életből vett motívumokkal, díszítő elemekkel.Ezek a szőnyegek egyszerű technikával készültek, használati tárgyként funkcionáltak, tarisznyák, takarók, kényelmet szolgáló eszközök voltak leginkább. Csak később kerültek eladásra a már csomózott technikával készült szőnyegek, kész, előre tervezett mintákkal, bonyolult motívum világgal. A szőnyegek alapanyag tiszta gyapjú volt, a városi szőnyegek készítési módja bonyolultabb, organikus minták kerültek rájuk, amelyek alapvetően eltértek a nomád elnagyolt elemektől. Színekben a sötét árnyalatok voltak jellemzők, a tűzvörös, fekete, sötétkék. Míg az egyszerű mintavilág Siros, Meshed és Türkmenisztán környékére korlátozódott, Tebrizben pamut és selyem kombináció, Kum városában pedig a tiszta selyem volt használatos.A kezdeti minták jelenetekkel bővültek, vadász- és más történetek elevenedtek meg a szőnyegeken. Azerbajdzsán mindig is különböző nagyhatalmak harci ütközőpontja volt. A XVI. Század végétől a perzsák uralták a Kaukázust, így a perzsa hatás kézenfekvő a szőnyegművészetben is. (MTI)
Szászánida-kori tűztemplomot fedeztek fel Iránban
A Szászánida Birodalom korából (Kr.u. 224-651) származó tűztemplomot tártak fel Irán középső részén, Isfahan-tartományban, Kásán városától 7 kilométerre északkeletre.A kereszt alakú épületnek négy bejárata volt, amelyek az egyedülálló stukkókkal díszített tűzoltárhoz vezettek. Az oltár talapzatánál is díszes stukkódarabokat tártak fel az iráni régészek.Az agyagtéglákból emelt épület falait gipszpárkányok ékesítik, a fölöttük lévő felületet okkerfestékkel színezték, a padlót pedig gipszréteggel vakolták be.A régészek feltételezése szerint a templomot a Szászánida Birodalom bukása után is használhatták Zoroaszter (Zarathustra) követői, a padlót borító gipszvakolatra ugyanis újabb és újabb rétegeket vittek fel."Az effajta szászánida vallási építészet emlékeire korábban Irán déli részén bukkantunk, ám ez az első eset, amikor az ország középső részén is találunk ilyen stílusjegyeket viselő templomot" - hangsúlyozta Mohszen Javeri ásatásvezető régész.A tűztemplom a térségben 2005-ben felfedezett két szászánida város egyikéhez tartozott.Javeri közlése szerint a homokkal betemetett települések csaknem teljesen érintetlenek, így a közeljövőben tervezett feltárásuk során a tudósok sok mindent megtudhatnak arról, hogy hogyan zajlott a városiasodás folyamata a térségben, és hogyan ment végbe a vallásváltás, amikor a zoroasztrizmus az iszlámnak adta át a helyét.A Szászánida Birodalom ókori iráni központú birodalom volt, a Szászánida-dinasztia alapította 224-ben és 651-ig, az arab hódításig állt fenn. A Párthus Birodalom helyére lépett, amelynek utolsó uralkodóját, V. Artabanoszt, a birodalomalapító I. Ardasír (Artaxerxész) megverte a csatában és 224-ben bevonult Ktésziphónba, a párthus fővárosba.A szászánidák a párthusok laza államszervezetével szemben erősen központosított, despotikus államot hoztak létre. A birodalmat erőteljes terjeszkedési törekvések jellemezték, hatalma csúcsán területe Szíriától Indiáig, a Kaukázustól a Perzsa-öbölig terjedt.