Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Teherán

Általános leírás

Ibn Hukal, a perzsa térképrajzoló csodálkozott. A nagy sivatagtól északra, az Elburz hegységet környező fennsíkok egyikén, sűrűn egymás mellett sok gyümölcsöskertet látott, emberi lakhelyeknek azonban nem volt nyoma. A rejtély megoldását jegyzetben rögzítette: "A lakosok legnagyobbrészt föld alatti üregekben élnek, és főfoglalkozásuk az elhaladó karavánok kifosztása." A geográfus Kr. u. 924-ben a rablófészek nevét is feljegyezte: Teherán. Mai ismereteink szerint ez a város nevének legrégebbi említése.
A későbbi krónikák már tiszteletteljesebben emlékeznek meg róla: Raj királyi város fejedelmi családjainak kedvelt nyári rezidenciájaként írják le. A mongolok elől menekülő törzsek segítségével az 1200 méterről 1700 méterre emelkedő fennsíkon elhelyezkedő zöld település virágzó kereskedővárossá fejlődött. Amikor a Qádzsár-dinasztia alapítója, Aga Muhammad kán 1789-ben egész Perzsiát meghódította, fővárosává nevezte ki a várost, és itt koronáztatta sahhá magát. Ettől kezdve Teherán császári székhely maradt egészen 1979-ig, amikor az utolsó sah, Muhammad Rezá Pahlaví az iráni forradalom elől külföldre menekült.
Néhány évvel lemondása előtt Muhammad Rezá Pahlaví még 45 méter magas Császár-tornyot építtetett a városban a perzsa monarchia 2500 éves fennállásának emlékére. A hatalmas kapuzattal ellátott futurista építmény alakja egy fejre állított Y-ra hasonlít. A forradalom győzelme után Szabadság-torony lett a neve, és jelenleg kilátótorony: teraszáról páratlan kilátás nyílik Teherán házrengetegére és az északon emelkedő, többnyire hóval fedett hegycsúcsokra.

Megtekinthető koronaékszerek
Irán fővárosa a Föld egyik legsűrűbben lakott helye, lakosainak számát 9-14 millióra becsülik.
Teherán részint műérzékének, részint a letűnt dinasztiák pompaszeretetének és határtalan pazarlásának is köszönheti vonzóerejét: évente turisták ezrei keresik fel a várost. A forradalom után, Khomeini ajatollah uralma idején a paloták többségét nyilvános múzeummá alakították át, s azóta az egyszerű emberek is beléphetnek azokba a fenséges termekbe, amelyekben az uralkodócsaládok udvart tartottak, vendégeket fogadtak, császári kiváltságokat, címeket és rangokat, rendjeleket adományoztak. A "házigazda" ilyen alkalmakkor hol a Naptrónuson ült, hol pedig - mint Rezá Pahlaví sah - a Pávatrónt részesítette előnyben.
A Naptrónus a Gulisztan-palotában maradt, a 26 733 drágakővel kirakott Pávatrón ellenben a többi, felbecsülhetetlen értéket képviselő kinccsel együtt a Nemzeti Ékszermúzeumban tekinthető meg. Ugyancsak ott csodálható meg a 3380 briliánssal, 5 smaragddal, 2 zafírral és 368 igazgyönggyel díszített arany Pahlaví-korona is, Farah Diba 324 gyémánttal kirakott platina diadémja, valamint a Darja-i Núr (A fény tengere) nevet viselő híres 2,5 centiméter hosszú, 2 centiméter széles, 182 karátos gyémánt. A szomszédságában csillog a sah 3690 kilogramm súlyú, színaranyból készített földgömbje, melyen az országok és az óceánok 51 366 drágakővel vannak kirakva.

Kelet legnagyobb bazárja
A drágakövek szikrázó fényét legfeljebb kiterjedésében tudja túlszárnyalni a Zöld Palota Tükörtermének csillogása. Hat álló esztendeig dolgoztak rajta szakavatott kezek, míg elkészült a sah mennyezetig tükörüveg mozaikkal borított "tanácsterme".
Vidámabb élet folyik a holt palotákon kívül, a városban, de különösen a bazárban, minden idők legnagyobb keleti bevásárlóközpontjában. Tízezernél is több kirakat csábít, fűszerek illatoznak, ékszerek ragyognak, rádiók üvöltenek, számítógépek csipognak, frissen ölt bárányok bámulnak meredt szemmel...
Valamivel nyugodtabb légkör uralkodik az Egyesült Államok követsége előtt, melynek személyzetét közvetlenül az utolsó sah távozása után 444 napig fanatizált fiatalok tartották fogva. Az épületegyüttest továbbra is iszlám gárdisták tartják megszállva, ám ahelyett, hogy odakinn hangoskodva tüntetnének a "Nagy Sátán", azaz Amerika ellen, egyre több gárdista vesz részt az odabenn folyó számítógépes tanfolyamokon.
Oldott a hangulat még az 1989-ben elhunyt Khomeini ajatollah mauzóleumánál is. A város déli részén emelt aranyos kupolával és négy minarettel ékes vasbeton építmény ünnepnapokon tízezrek kedvelt kirándulóhelye. Imádkoznak a szőnyegekkel körülvett szarkofág előtt, majd letelepednek a zöldben. Piknikező családokkal, játszadozó gyerekekkel, szundikáló öregekkel és kártyázókkal körülvéve így válik a hajdan oly szigorú tekintetű főpap síremléke az emberek szerény örömeinek színterévé.
Egyéb

Éghajlat: Teherán éghajlata hasonló a nyugat-európaihoz. A leghidegebb hónap február (átlagosan 0,6 °C), a legmelegebb július és augusztus, 22 °C átlaghőmérséklettel.

Borravaló: Iránban nem szokás; kivétel: a gazdagok által látogatott vendéglők és luxusszállodák.
Városok
Iszfahán