Perzsa szőnyeg a kulturális örökségek listáján
2010. november 25.

Perzsa - így ismeri mindenki világszerte e szőnyegremekeket, amelyek szövési technikáját hivatalosan is védetté nyilvánították.

Ez csak a perzsa lehet - állapítja meg azonnal, aki valamit is ért a különleges textíliákhoz. Valóban arról van szó, bár némi fogalomzavar uralkodik e körben, mert sokan beszélnek büszkén "magyar perzsáról" is, amely hivatalosan nem létezik: perzsának csakis a különleges technikával készült perzsaszőnyeg tekinthető. Nemrégiben nagy elismerést kapott a perzsaszőnyeg Nairobiban, ahol az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökség listájára készítésének módját.

A kínai dzsunka, a spanyol embertornyok, a híres flamenco tánc, a pekingi opera, a francia konyhaművészet, a solymászat és kínai akupunktúra társaságában mostantól védett kulturális örökségként tarthatja számon a világ az azerbajdzsáni és iráni szőnyegkészítés művészetét is.

Szőnyegtöri
A perzsa - ma iráni - szőnyegek mintegy 5000 éves kultúrára tekinthetnek vissza. A kezdetben nomád törzsek művészete már létezett Kr.e. 2000-ben Ázsiában, Kaukázusban, Azerbajdzsánban. Nagyjából egy időben terjedt el a különböző népcsoportok körében. A nomád törzsek szőnyegszövő művészete, a törzsi szőnyegkészítés mindennapi használatra korlátozódott egyéni mintákkal, a törzsi életből vett motívumokkal, díszítő elemekkel.

Ezek a szőnyegek egyszerű technikával készültek, használati tárgyként funkcionáltak, tarisznyák, takarók, kényelmet szolgáló eszközök voltak leginkább. Csak később kerültek eladásra a már csomózott technikával készült szőnyegek, kész, előre tervezett mintákkal, bonyolult motívum világgal. A szőnyegek alapanyag tiszta gyapjú volt, a városi szőnyegek készítési módja bonyolultabb, organikus minták kerültek rájuk, amelyek alapvetően eltértek a nomád elnagyolt elemektől. Színekben a sötét árnyalatok voltak jellemzők, a tűzvörös, fekete, sötétkék. Míg az egyszerű mintavilág Siros, Meshed és Türkmenisztán környékére korlátozódott, Tebrizben pamut és selyem kombináció, Kum városában pedig a tiszta selyem volt használatos.

A kezdeti minták jelenetekkel bővültek, vadász- és más történetek elevenedtek meg a szőnyegeken. Azerbajdzsán mindig is különböző nagyhatalmak harci ütközőpontja volt. A XVI. Század végétől a perzsák uralták a Kaukázust, így a perzsa hatás kézenfekvő a szőnyegművészetben is. (MTI)

forrás: www.turizmusonline.hu