Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Iszfahán

Általános leírás

Az utazó kereskedők már évezredekkel ezelőtt regéltek a Perzsia közepén emelkedő Zagrosz hegység lankáinak csodálatos pihenőhelyéről, a Zajande folyó mentén elterülő oázis árnyékos kertjeiről. A zöld oázisból később kis kereskedelmi település lett, végül pedig gazdag királyi székhellyé fejlődött, ahol Perzsia legkiválóbb építészei szabadon megvalósíthatták saját elképzeléseiket és megbízóik legmerészebb álmait. Így alakult ki Iszfahán, a Kaszpi-tenger és a Perzsa-öböl között térség legtöbb és legszebb építményével büszkélkedő városa.
Az első nagy építmény a Zarathusztra-hívők Kr. e. 500 körül emelt temploma volt egy magaslaton. A kultikus helyből csupán néhány falmaradvány élte túl az évezredek viharát, ám a lábánál meghúzódó településből időközben Irán második legnagyobb városa lett, melyben immár 4,4 millió ember él, és - az emberiség szerencséjére - még mindig őrzi hajdani szépségét. A házsorok között, akárcsak az ókorban, ma is keskeny öntözőcsatornák csillognak, és az utak mentén píneák, platánok és nyárfák állnak sorfalat. A városképet a Világörökség részévé nyilvánított régi városközpont kupolái és a minaretek erdeje határozza meg.

Perzsák, arabok, szeldzsukok
A zsidók betelepülése és a város idegen kézbe kerülése - az idők folyamán perzsák, arabok és szeldzsuk törökök vették birtokukba - az 5. és a 11. század között Iszfahán épületeinek stílusára, a királyi palotákra, mecsetekre, medreszékre és mauzóleumokra is rányomta bélyegét. A régi keleti stílusirányzatokra megtermékenyítően hatott az iszlám befolyása; ez tükröződik a híres pénteki mecset, a Maszdzse-i Dzsom'e tiszta vonalvezetésén és harmonikus arányain is, mely ezáltal az abszolút tökély benyomását kelti a szemlélőben. Kr. u. 1000-ben Iszfahánban száznál több mecset és medresze (korániskola), mintegy 2000 karavánszeráj és 300 közfürdő működött.
A 12. században az asszaszinok szektája kerítette hatalmába a várost. Meggyilkolták a vezető szeldzsukokat, és 1121 mecsetet gyújtottak fel. Az értékes belső berendezések és az egész könyvtár a lángok martalékává vált. A későbbiekben több ízben mongol hordák támadtak fosztogatva-gyújtogatva a városra.
Csak a 16. század folyamán, a becsvágyó I. Abbasz sah uralkodása alatt indult ismét virágzásnak az építő- és az iparművészet: a fiatal uralkodó a Szafavida Birodalom fővárosává, a világ minden szépségének tükörképévé kívánta tenni Iszfahánt.

A perzsa művészet virágzása
A perzsa művészet virágkora a Szafavida-uralkodók nevéhez fűződik, akik támogatták a tehetségeket, és gyakran maguk is művészek voltak. Királyi műhelyeket létesítettek, amelyekben kiváló képességű művészeket (miniatúrafestőket, festőket, könyv- és kerámiakészítőket, fémműveseket) foglalkoztattak. I. Abbasz sah nemzeti iparággá fejlesztette a házi szőnyegkészítést, és selyemszövő manufaktúrákat állított fel az ország minden részén. E műhelyekben csodálatos minőségű, színű és mintájú textíliákat állítottak elő. Az agyagművesség legjellegzetesebb terméke az égetett csempe volt, mellyel az építményeket díszítették. Az ásványi eredetű festékanyagokkal és mázakkal bevont burkolólapok még ma is ragyogó színekben pompáznak.
I. Abbasz sah a város központjában árkádos üzletsorokkal körülvett 507 méter hosszú és 158 méter széles teret alakíttatott ki. A Majdan kezdetben állatviadalok színhelyéül és lovaspólópályaként szolgált, később azonban szökőkutakkal ékesített közkert lett belőle. Ekkor emelték a 1,5 millió díszcsempével burkolt fenséges Királyi Mecsetet és a gyönyörűséges Lutf Allah mecsetet, valamint a közöttük szerénykedő uralkodói rezidenciát, az Ali Qapu-palotát. A mintegy 30 négyzetkilométeren elterülő nagy bazár egyenesen a város szívébe, a Majdanhoz vezet.
Más történelmi múltú városokkal ellentétben Iszfahán óvárosa ma is élettől pezseg, a Királyi tér árkádsorai alatt iparművészek dolgoznak, a műhelyek mintegy kirakatként működnek: bárki megnézheti, hogyan készül a mozaikberakás, a miniatúra, a kalligráfia, avagy a hagyományos motívumokkal díszített selyem- vagy a dúcnyomásos pamutszövet. És természetesen még mindig a legkeresettebb árucikkek közé tartoznak a híres iszfaháni szőnyegek.
A szökőkutak körül gyerekek tanyáznak, és az óriási Északi Kapun át állandóan áramlik a tömeg a Qajszarijja-bazárba, ahol a nyári forróság idején is kellemesen hűvös a hőmérséklet.
"Iszfahán a világ fele", olvasható egy középkori dicsőítő költeményben. Nem tudhatjuk, pontosan mit akart mondani ezzel a perzsa költő, ám hogy a mai irániak számára mit jelent, az nyilvánvaló: a földkerekség minden csodájának a fele - hála Allahnak - Iszfahánban található.
Egyéb

Borravaló: Iránban nem szokás, kivéve a luxusszállodákat.
Városok
Teherán