Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Finnország

Hivatalos név: Finn Köztársaság Időzóna: GMT+02:00
Anyanyelven: Suomen Tasavalta Autójelzés: FIN
Államforma: köztársaság Pénznem: euro (EUR)
Főváros: Helsinki Elektromosság: -
repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék
Leírás |  Városok |  Utazási információk |  Fontosabb telefonszámok |  Földrajz, gazdaság
Leírás
Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Ők e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepően tájékozott Magyarországról.

Egyszerűségében lenyűgöző, szinte ember nem lakta vidék: Finnország. Az "ezer" tó és sziget országa rövid, ám meleg nyárral, hosszú havas téllel eszményi úticéll a szabadság eltöltésére. Világhírű szaunájával, ezzel az "izzasztó" berendezéssel, amely testből és lélekből kimossa a salakot, valamint a "sisuval", sportolóinak és katonáinak edzéstechnikájával.

Az ezer tó és edő ország szlogenje nemhogy nem túlzás, meg se közelíti a valóságot. Finnországban ugyanis több, mint 55.000 tó van, területének mégis alig egynegyede víz, több, mint kétharmada erdő és láp, a tengerpartot pedig tízezernyi apró sziget hímzésként szegélyezi. A finnek zeneszeretetüket csodálatos énekesek révén exportálják; odahaza számos zenei fesztivált rendeznek, a mindennapokban pedig a tangó iránti szenvedélyüknek hódolnak, melyet a rock és a pop sem tudott kiszorítani. Sibelius szimfonikus költeménye, a "Finlandia" érzékletesebben mutatja be Európa legészakibb országát, mint szavak ezrei.

A legnagyobb szigetek Turku városa előtt húzódó Åland szigetek.
A több tízezer tó közül, amelyek 5 tórendszerre oszthatók, a Saimaa tórendszer a legnagyobb.

Politikai rendszere élén a kormány, és annak elnöke, valamint az egykamarás parlament állnak.

Finnország legfontosabb természeti értéke a fa, erdőgazdasága nagyon fejlett, és papírgyártásban világelső.

Városok Utazási információk
Látnivalók

A főváros Helsinki, ahol mindenképp érdemes megtekintenünk a híres Dómot, az egyetemi és kormányzósági épületek együtteseit, a Finlandia Palotát, a Parlamentet, a sziklába vájt templomot, a Temppelaukllót, és a Sibelius-emlékművet. Helsinkiben nagy vásárcsarnokok ízléses, nagy piacok várják a bevásárolni szándékozókat. Gyönyörű látványosságokat tartogat még Turku, Finnország legősibb kikötővárosa. Nemzetközi repülőterek

Helsinki, Maarianhamina, Pori, Tampere, Turku, Vaasa, Oulu.
Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 358
Földrajz, gazdaság

Népesség adatok

Lakosság: 5 055 000 fő
Népsűrűség: 14.90 fő/km2
Nyelvek: finn, svéd.
Népcsoportok: finn(93,2%), svéd (6,6%), lapp, orosz (0,2%).
Vallások: evangélikus (92,5%), ortodox (1,3 %), római katolikus (3000), zsidó (1300), mohamedán.
Földrajzi, természeti adottságok

Terület: 338 139.00 km2
Nagyobb települések: Helsinki/Helsingfors 502 000 (972 000), Espoo/Esbo 179 000,Tampere/Tammerfors 175 000 (257 000), Turku/Ábo 160 000 (261 000), Vantaa/Vanda 159 000, Oulu/Uleáborg 104 000, Lahti 94 000, Kuopio 82 000.
Legmagasabb pontok: Halti 1324 m.
Főbb folyók: Kemijoki, Oulujoki, Tornionjoki.
Főbb tavak: Saimaa, Inari, Páijánne, Oulujárvi, Pielinen, Kallavesi, Puulavesi, Puruvesi, Pihlajavesi, Lentua, Porttipahta-víztároló, Lokkai-víztároló.
Földrajz

Erősen tagolt partvidékét sok sziget övezi. A tengerpartot kísérő homokos, agyagos síkság fokozatosan megy át több tízezer tóból álló Tóhátságba és Közép-Finnország dombvidékébe, majd a sarkkörön túli északi hegyvidékbe.
Klíma

Finnország éghajlata az ország déli , és középső részében hideg mérsékelt, északon szubarktikus, ill. arktikus. A déli partvidéken a legalacsonyabb évi középhőmérséklet -6°C, a legmelegebb 16.5 °C. A csapadék eloszlása délről észak felé haladva csökken.
Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 22 980 USD

ipari-agrár ország.
Kapcsolódó cikkek
Jót tesz a középkorú férfiaknak a szaunázás
A szauna száraz melege meghosszabbíthatja a középkorú férfiak életét, mivel jelentősen csökkenti náluk a szívroham kockázatát - állapította meg egy hosszú távú finn tanulmány.Akár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak szívrohamkockázatát a "szegény ember gyógyszertára", ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, ám a pontos mechanizmust, ahogy a szauna védi a szív egészségét, egyelőre nem ismerik - idézte a The Daily Telegraph a Kelet-finnországi Egyetem tudósainak a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányát.A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407-en szív- és érrendszeri kórban. Összesen 929-en haltak meg. Az adatok azt mutatták, hogy akik rendszeresen szaunáztak, azokat kevésbé érintették a szívproblémák. A hirtelen szívhalál kockázata 22 százalékkal alacsonyabb volt azoknál a férfiaknál, akik heti kétszer-háromszor szaunáztak, és 63 százalékkal mérséklődött azoknál, akik heti négy-hét alkalommal keresték fel a forró kamrát.A szívkoszorúér-betegségek miatti halálozásnál hasonló adatokat találtak: heti két-három alkalom 23 százalékkal, heti négy-hét alkalom 48 százalékkal csökkentette a probléma esélyét. A szív- és érrendszeri elhalálozások aránya 27 százalékkal mérséklődött a heti kétszer-háromszor, 50 százalékkal a négyszer-hétszer szaunázóknál. Rita Redberg, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, a Jama International Medicine szerkesztője úgy vélekedett, hogy bár nem tudni, miért éltek hosszabb ideig a gyakrabban szaunázó férfiak - a forró kamrában töltött pihenőidő, a több nyugalmat lehetővé tevő életstílus vagy esetleg a szaunabeli társaság miatt -, az biztos, hogy "az ott eltöltött percek hasznosan töltött időt jelentenek".Tovább csökkentek a kockázatok azoknál, akik egy-egy alkalommal általában tovább tartózkodtak a forró kamrában. Akik 11-19 percig izzadtak, azoknál 11 százalékkal, akik 19 percnél tovább maradtak a forróságban, azoknál 52 százalékkal csökkent a hirtelen szívhalál esélye.Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szaunázás mérsékelheti a vérnyomást, csökkentheti a stresszhormonok mennyiségét, javíthat a cukorbajosok és a tüdőbetegek állapotán, gyógyíthatja az egyszerű náthát és támogatja az anorexia legyőzését.