Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Belgium

Hivatalos név: Belga királyság Időzóna: GMT+01:00
Anyanyelven: Koninkrijk Belgie Autójelzés: B
Államforma: alkotmányos monarchia Pénznem: euro (EUR)
Főváros: Brüsszel Elektromosság: -
repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék
Leírás |  Városok |  Utazási információk |  Fontosabb telefonszámok |  Földrajz, gazdaság
Leírás
Belgium a művészetek, a csokoládé, a sör és újabban a bürokraták országa. Legfőbb jellemzője a kultúrális sokszínűség és a nyitott szellemiség, ami alapvetően katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelről, Liége-ről vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak előttünk: bonboniérekre emlékeztető piacterek, dús legelők kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetők, rozsdás kapuzatú palotákban működő gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne. Csak nem annyira divatos; itt nem hódolnak be azonnal az új irányzatoknak. Így aztán az Ardennek és az Északi-tenger partja között elterülő minden táj, a Charleroi szénvidéke és a Londonra emlékeztető Antwerpen, amely világhírű kikötőjéről, gyémántcsiszoló negyedéről és a híres festőről, Rubensrol ismert, messzemenően megőrizte egyéni arculatát. Aki Belgiumot keresi, leginkább egyes részeiben fogja megtalálni.

Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge őrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.

Az ország egyik felét a flamandok, a másik felét vallonok lakják. Belgiumban ugyanis két kultúra létezik: a holland és a francia, jobban mondva a flamand és a vallon. Az északi országrész flamand a déli pedig vallon. Belgium harmadik hivatalos nyelve a német. Brüsszel a többnyelvű főváros és körzete nagyjából az ország középpontjában terül el. Állítólag több flamand tud franciául, mint vallon hollandul.

Brüsszelt kettős fővárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa egyik legszebb tere. Ezen a téren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Gazdagon díszített barokk stílusú céhházak. Itt tekinthető meg a híres Pisilő Fiú szobra, a Régi Korok Művészetének Múzeuma valamint a Modern Művészetek Múzeuma is. A híres Atomium is itt van, az atomkor jelképe, az 1958-as világkiállításra épült impozáns acél-alumínium konstrukciója, panoráma éttermekkel. Belgium az ínyencek országa: Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a turista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyűket kóstolhat meg.

Városok Utazási információk
Nemzetközi repülőterek

Bruxelles, Antwerpen, Oostende, Charleroi, Liége.
Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 32
Földrajz, gazdaság

Népesség adatok

Lakosság: 10 068 000 fő
Népsűrűség: 329.80 fő/km2
Nyelvek: flamand, francia.
Népcsoportok: flamand (58%), vallon (41%), német (1%).
Vallások: római katolikus (97%), egyéb (3%).
Földrajzi, természeti adottságok

Terület: 30 528.00 km2
Nagyobb települések: Antwerpen/Anvers 465 000, Gent/Gand 230 000, Charleroi 207 000, Liége/Luik 197 000, Bruxelles/Brussel (Brüsszel) 136 000 (950 000), Brugge/Bruges 117 000, Schaerbeek 105 000, Namur/Namen 104 000, Mons/Bergen 93 000, Anderlecht 89 000, Louvain/Leuwen 85 000, Kortrijk/Courtrai 76 000, La Louviére 76 000, Mechelen/Malines 76 000, Oostende/Ostend 69 000.
Legmagasabb pontok: Botrange 694 m.
Főbb folyók: Meuse, Schelde, Sambre.
Földrajz

Nyugati részén Flandria síksága terül el, mely kelet felé Brabant dombvidékébe megy át. Délen a 300 m átlagmagasságú Ardennek terül el.
Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 20 880 USD

ipari ország.
Kapcsolódó cikkek
Vita az uniós roamingdíjak eltörlése körül
Uniós konfliktussal fenyeget, ha az Európai Tanács három évvel elnapolná a mobilos rezsicsökkentést, pontosabban a roamingdíjak idén decemberben esedékes teljes eltörlését, amit tavaly nagy többséggel szavazott meg az Európai Parlament - adta hírül a Nol.hu. Az unión belül egyfajta észak-dél ellentét alakult ki az ügyben, mert a turistacélpontnak számító mediterrán tagállamok szolgáltatói bevételük jelentős részét elvesztenék a roamingdíjak eltörlésével - írja a napilap online változata.A "déliek" javaslata szerint az ügyfeleknek naponta minimális, öt megabyte adatforgalom járna ingyen, az e fölötti mennyiségre ugyanúgy ársapkát húzna Brüsszel, mint a jelenlegi roamingtarifák esetében. A lett elnökség most azért szeretne tárgyalási mandátumot kapni az ügyben, hogy elősegítse a gyors megoldást, és hogy a forgalmi korlátozásokat kivegyék a tanácsi tervezetből. Félő, hogy alkudozás lesz a vége, ami garantálja a csúszást.Pedig az okostelefonok terjedése és a mobilinternet népszerűsége mindenképp a korlátozások ellen szól. Az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között zajlik majd hivatalos egyeztetés az ügyről, s a tanácsi tervezet csütörtökre bizonyosan módosulni fog. Hivatalos magyar álláspont még nincs.Ujhelyi István EU-képviselő ugyanakkor írásbeli kérdést intézett a tanácshoz és a bizottsághoz is, magyarázatot kérve a parlamenti döntés felülírása miatt.Álláspontja szerint az informatikai és távközlési szektornak is kötelessége alkalmazkodni a jelenkor igényeihez, és megteremteni az egységes piac gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges feltételeket. A roamingdíj eltörléséről szóló döntésből nem lehet visszatáncolni. Még befolyásos európai országok, befolyásos gazdasági szereplők hatékony lobbijának engedve sem - hangsúlyozta a politikus.
Gyémántrablás a reptéren
Krimibe illő fegyveres rablás történt a Brüsszeli Repülőtéren, ahol a SWISS svájci légitársaság LX-789 HB-JVE lajstromjelű Fokker 100-as típusú Brüsszel-Zürich járatának rakodását és földi előkészítését éppen befejezték és a gép az utasok beszállítására várakozott. Ebben az időben két gépkocsi betörte a repülőtér kerítését és a forgalmi előtér szélén várakozó repülőhöz hajtott. Három fegyveres ember a fedélzetre rohant elsöpörve a két ajtóban várakozó légiutas-kísérőt és a pilótakabinból követelte a tíz kilogrammos gyémánt értékszállítmányt. Miközben társaik a gép alatt és a betört kerítésnél biztosították a hátteret. (A nagy értékű szállítmányokat a nagyobb biztonság miatt ilyenkor nem a rakodótérbe teszik, hanem a pilótáknak adják át.) A két öt kilogrammos csomagot magukhoz véve, társaikkal együtt a kocsikkal, a kerítésen hagyott nyíláson keresztül távoztak. A rendőrség később Zaventemtől (itt van a brüsszeli repülőtér) nem messze az egyik kocsit kiégve megtalálta. A rablók a feltételezések szerint kitűnő információs adatokkal rendelkeztek. Az európai gyémánt csiszolás legnagyobb központja (Amsterdam után) a belgiumi Antwerpenben van, ahonnan nyilván pontos adatokat kaptak a szállítmány elkészüléséről és továbbításáról a brüsszeli Cargo Centerbe. Itt majdnem biztos, hogy légitársasági emberek segítették az információ áramlást, a kiszállítás pontos idejével és a rajtaülés időzítésében is. Olyan pillanatot kellett kiválasztani, amikor már a gép körül nincs rámpa (rakodás vezető) személyzet és a fedélzet is üres. A rablás kevesebb, mint 10 percet vett igénybe. Alapvetően azért is sikerülhetett, mert a repülőtér biztonsági kerítése, semmilyen elektronikus, vagy elektromos jelzőrendszerrel nem volt felszerelve és maga a kerítés sem volt képes a gépkocsiknak ellenállni. Ehhez jöhetett még némi repülőtéri előtéri alkalmazotti segítség is, hogy a Swiss repülőgépet olyan helyre állítsák a betonon, ahol relative szabadon áll. Az is előírás ilyenkor, hogy komoly értékű szállítmány esetén, a gépet fegyveres őrök védik és kísérik a gurulóúton végi a felszálló pálya várópontjáig. Innen a szabályzat szerint csak akkor távozhattak volna, ha a gép már a levegőben van. Az értékküldemények fuvartarifáiban, a kezelési, őrzési, rakodási, speciális vámkezelési és egyéb biztonsági költségek is benne vannak, ezért szükséges lett volna azokat betartani.
Egy euróért kínálnak egy belga templomot
Alapítása után nyolcszáz évvel egy euróért árulják a belgiumi Binche Oltáriszentség templomát. Szállodát vagy lakásokat alakíthatnak ki benne - ha a leendő tulajdonosnak lesz erre elég pénze.A Brüsszeltől mintegy 50 kilométerre fekvő középkori város szívében álló templomban vasárnap tartják az utolsó istentiszteletet, egyszersmind tisztelegnek valamennyi vallási közösség előtt, amely alapítása - 1186 - óta megfordult benne.1976-ban a templomot jelképes egy frankért a legszentebb oltáriszentség apácái a parókiának adományozták, amikor elhagyták az épületet. Az ajándékon azonban átok ült - Michel Diricq, az egyházközség koordinátora szerint."Támogatás híján egy olyan kis parókia, mint a miénk, nem tudja kifizetni a villanyt, a biztosítást, megjavíttatni a födémet, az ablakokat vagy az esőcsatornákat. Legalább 100 ezer euróra lett volna szükség. Így úgy döntöttünk, hogy eladjuk, akár egy euróért is" - tette hozzá.A koordinátor a hívekkel együtt aggódik az épület jövőjéért, és reméli, hogy új tulajdonosa "nemes célra" használja majd fel. Eddig különböző ajánlatokat kapott, akadt, aki előadóteremnek, akadt, aki könyvtárnak és olyan is, aki szállodának szeretné használni. Mint mondta, még a nyár vége előtt dönt a kérdésben.Ha Binche-ben nagy visszhangja is volt a templom sorsának, Belgiumban, sőt Európában több hasonló példa akad. Brüsszelben a Szent Katalin templom rövidesen zárt piac lesz, az Ixelles negyed egyik elhagyott templomában New York-i mintára 2010-ben bár, étterem és diszkó nyílt.A binche-i templom új tulajdonosai flandriai példákból is ötletet meríthettek. Mechelenben 2009-ben elegáns szálloda nyílt a minorita szerzetesek egykori kolostorában.A belgiumi katolikus egyház nem kíván nyilatkozni arról, hány templomra várhat hasonló sors, de elvben nem ellenzi az épületek más célra történő hasznosítását. "Egyes városnegyedekben például a muzulmánok vannak többségben. Érthető, hogy itt a templomokat kevéssé látogatják, tehát más felhasználást találhatunk számukra" - fejtette ki Tomm Scholtes atya, a belga püspöki kar szóvivője."Ha könyvtárat csinálnak belőle, annak igencsak örülök. Ha azonban éjszakai bár, vagy valami jövedelmező vállalkozás nyílik benne, az már kevéssé tesz boldoggá" - tette hozzá.