Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Érdekességek - Magazin
A rovat további hírei
Felfutóban a cseh minisörgyárak
Csehországban gyorsan nő a minisörgyárak száma, november végén elérte a 338-at. Idén már 56 új minisörgyárat nyitottak, s decemberben további 4 kezdi meg termelését.A kilencvenes évek elején csak egyetlen, a több száz éves múltra visszatekintő prágai U Fleku minisörgyár működött. Az elmúlt negyedszázad alatt országszerte majdnem négyszáz új minisörgyár alakult, közülük azonban 36 megbukott és befejezte termelését. Négy minisörgyár termelése ugyanakkor már túllépte a 10 ezer hektolitert, ami a hatályos szabályozás szerint a minisörgyárak éves termelésének felső határa, s ezzel átkerült az ipari sörgyárak kategóriájába. Ezekből jelenleg 48 működik az országban. Az évi tízezer hektoliteres termelésig a sörgyárak kedvezményesen adóznak.Jelenleg a minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés 1,7 százalékát. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg 10 százalék palackozva kel el főleg a nagy üzletláncokban.A minisörgyárak cseh-morva szövetségének kimutatása szerint a legtöbb kis sörgyár évi kapacitása ezer hektoliter körül mozog, ami általában egy-két vendéglő keresletét elégíti ki. A minisörgyárak termékeik iránti kereslet is nő, aminek az sem akadálya, hogy ezek a sörök átlagban 30-50 százalékkal drágábbak, mint a nagy sörgyárak termékei.Csehországban a minisörgyáraknak nagy hagyományuk van, hiszen az 1948-as kommunista hatalomátvétel előtt számos faluban, városban volt egy ilyen cég, hivatalosan számuk ezer körül mozgott. A cseh piaci szakértők szerint egy átlagos minisörgyár létrehozása ma mintegy 6 millió korona (69 millió forint) értékű beruházást jelent.
A kubai rumba és a belga sör is UNESCO-örökség lett
A kubai rumba, a dominikai merengue, a kínai szoláris naptár, a belga sörkultúra és 12 ázsiai ország újévi ünnepe is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága az etiópiai Addisz-Abebában hétfőn kezdődött tanácskozásán döntött arról, hogy a tagországok 37 jelöltje közül melyek kerüljenek fel a listára.A testület a kubai rumbát, a dominikai merengue-t, a számos közép- és dél-ázsiai ország által március 21-én tartott hagyományos újévi ünnepet, a novruzt, a kínai szoláris naptárat, a bangladesi Mangal Sobhajatra fesztivált, a belga sörkultúrát, az etiópiai oromo törzs demokratikus társadalmi-politikai rendszerét, a valenciai Las Fallas fesztivált vette fel a szellemi kulturális örökség listájára. Döntött arról is, hogy a kambodzsai kéthúros lant a sürgős védelemre szoruló kulturális örökség listájára kerül.A kubai rumba ötvözi az afrikai és a karibi Antillák kultúráját valamint a spanyol flamencót. A társadalom peremére került közösségek szimbóluma, amelyet a városok és falvak szegénynegyedeiben táncolnak. Mozgáselemei, gesztusai, zenéje az ellenállás, az önbecsülés kifejeződése - olvasható a döntésről szóló indoklásban az UNESCO honlapján.A Dominikai Köztársaságban "a nemzeti identitás integráns része" a merengue, a zenének és a táncnak saját nemzeti napja van 2005 óta a karibi államban.A 12 ázsiai államban - Afganisztán, Azerbajdzsán, India, Irán, Irak, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Törökország által március 21-én ünnepelt újév (Novruz) egy két héten át tartó ünnepségsorozat hagyományos ételek főzésével, családlátogatósokkal, régi rituálék felidézésével, amelyek békességre ösztönzik a helyi közösségeket, arra, hogy együtt ünnepeljenek.A bangladesi Mangal Sobhajatra fesztivált szintén az ottani újév (április 14.) napján rendezik a Dakkai Egyetem képzőművészeti karának diákjai, tanárai. A hagyomány 1989-re nyúlik vissza, amikor a katonai junta uralma alatt élő diákok egy jobb jövő reményét akarták felmutatni a közösségnek.A sörkészítés és sörivás Belgium-szerte a közösségek élő örökségének része a úgy a mindennapokban, mint az ünnepeken. A országban mintegy 15 ezer fajta sört készítenek, a kézműves sörök különösen népszerűek az országban, ahol az italt főzéshez, élelmiszerek, például sajtok készítéséhez is felhasználják. A sörkészítés titkait családok, helyi közösségek, sörfőzdék, egyetemek és képzőközpontok megosztják egymással.Kínában kétféle naptárt használnak, a szoláris, azaz a nap járásán alapuló, és a lunáris, azaz a hold változásán alapuló naptárt. A kínai szoláris naptár (Xia-naptár), földműves naptárként ismert. Elnevezése onnan ered, hogy a földműveseket segítette a munkájukban, a naptár kialakítása a Nap állásának megfigyelésén alapul. Jellegzetessége, hogy a kínai évkezdet a téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőség közötti időszak felezőpontjára, azaz február elejére esik. Ezt nevezik a tavasz kezdetének. A kínai szoláris naptárban 24 periódusra osztottak egy évet, amelynek négy fő időpontja a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, illetve a nyári és téli napforduló.
Tíz évig tatarozzák a brit uralkodó londoni rezidenciáját
Tíz évig tartó tatarozási munkálatok kezdődnek tavasszal a Buckingham-palotában. A brit uralkodó világhírű, ám jó ideje omladozó londoni rezidenciájának felújítására 369 millió fontot szánnak.A nagyszabású felújítási programot áprilisban kezdik, és megpróbálják úgy lebonyolítani, hogy II. Erzsébet királynőnek ne kelljen teljesen kiköltözködnie a London közepén emelkedő, 1703-ban épült, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotából, amely 1837 óta szolgál királyi lakhelyként. A 90 esztendős királynő ideje jelentős részét a főváros nyugati határában fekvő Windsorban, a világ legrégebbi, ma is uralkodói rezidenciaként működő kastélyában tölti, de hivatali teendői hetente legalább két-három napra a Buckingham-palotába szólítják, és rendszerint itt fogadja hazai és külföldi vendégeit is.A királyi ház pénteki bejelentése szerint a renoválást nem lehet tovább halogatni, mert a Buckingham-palota 32 kilométernyi vízvezetékrendszere, 160 kilométernyi elektromos hálózata és 40-50 éves gépészeti berendezései olyan mértékben elhasználódtak, hogy egyre nagyobb a tűz és a csőtörés veszélye. A palotában van a felbecsülhetetlen értékű királyi művészeti gyűjtemény, a Royal Collection jelentős része, és ez is veszélybe kerülhetne az elhasználódott infrastruktúra meghibásodásából eredő esetleges tűz vagy beázás esetén.A Buckingham-palota legutóbb 64 éve, 1952-ben esett át alapos - de akkor sem teljes körű -tatarozáson, abban az évben, amikor II. Erzsébet királynő trónra lépett.A brit kormány és a palota közös pénteki bejelentése szerint a felújításra a költségvetés 369 millió fontot (több mint 130 milliárd forintot) szán. A finanszírozást az uralkodó személyi kiadásaira létrehozott állami apanázs, a Sovereign Grant átmeneti emelésével oldják meg. A Crown Estate - a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő és felügyelő holding - teljes egészében befizeti éves eredményét a brit költségvetésnek, amely ezután ebből alapesetben 15 százalékot visszaoszt a monarchiának az uralkodói ellátmányra. Ezt a visszatérítést emelik a munkálatok idején 25 százalékra.A Buckingham-palota felújítási programjának bejelentése után a legnagyobb brit monarchiaellenes szervezet, a Republic közleményben követelte a királyi rezidenciákra költött adófontok felhasználásának független kivizsgálását és teljes körű feltárását. A szervezet megismételte azt a régi követelését, hogy a Buckingham-palotát "vissza kell venni", és világszínvonalú múzeummá kell átalakítani.
Háborús élményeket kínál egy bunkerszálló Szarajevóban
A szarajevói bunkerszállóban a vendégeket villany, vezetékes víz és fűtés nélküli szobákban szállásolják el, matracon kell aludniuk, és egész éjszaka robbanások hangját hallják. A délszláv "háborús élményre" nagy a kereslet.Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió balkáni irodájának helyi beszámolója szerint a délszláv háború hangulatához hozzájárul, hogy a háborús szállóba látogatókat golyóálló mellényben és katonai egyenruhában fogadja a szálloda tulajdonosa, majd egy halványan pislákoló villanykörtével megvilágított szobába vezeti. Az áramot autóakkumulátor biztosítja.Az egyedi élményhez hozzájárul, hogy a szobák ablakának - bombázásban kitört - üvegét műanyagzsákkal pótolták, amikor lemerül az akkumulátor vagy egyszerűen csak spórolni akarnak, akkor pedig gyertyával kell világítaniuk. A vendégek nem kényelmes ágyakban, hanem matracokon alszanak és egész éjszaka robbanások hangját hallják.A szálló egy olyan épületben található, amely a háború idején megsérült, és azóta sem újították fel. A vendégek a bunkerben úgy élhetnek, ahogy a civilek a háború idején, egyetlen vigaszuk az lehet, hogy sem a saját, sem a családjuk élete nem forog veszélyben és éhezniük sem kell, valamint bármikor szabadon távozhatnak.A boszniai szerb hadsereg 46 hónapon, azaz 1425 napon át tartotta ostrom alatt Szarajevót, ez idő alatt a 380 ezres lakosság víz, áram, fűtés és elegendő élelem nélkül élt. A vendégek az ostrom alatt evett ételeket is megkóstolhatják, ám a legtöbben elutasítják a száraz tésztából, tejporból, rizsből, cukorból és sóból, valamint a borjúkonzervnek álcázott kutyaételből álló menüt - mondta a 25 éves Arijan Kurbasic, a hosztel tulajdonosa. (Fotók: warhostel.com)
Parkoló-bővítés a Budapest Airporton
Az egyre nagyobb várható nyári forgalomra tekintettel újabb parkolóhelyeket adott át az autósoknak a Budapest Airport. Az érdeklődés akkora, hogy a magyar csapat EB csoportmérkőzései alatt helyenként előfordult: ideiglenes parkolóhelyeket kellett megnyitni az autósok számára a repülőtéren.A hétvégén már az autósok birtokba is vehették az új parkolóhelyeket a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Holiday és Holiday Plus nevű parkolóiban. Az elmúlt hetekben megfeszített tempóban dolgoztak az új aszfaltozott parkolók kialakításán, így a hétvége óta a Holiday Plus parkolóban (a 2A Terminál felőli oldalon) újabb 126 parkolóhely, míg a Holiday Parkolóban (a 2B Terminálhoz közelebb) 172 új hely várja az autósokat. Az idei évben a nyári utazási szezon csúcsidőszakára a Budapest Airport összesen ezer új parkolóhelyet ad át, ami 40 %-os kapacitásnövekedést jelent. Az összesen mintegy 620 millió forintos (2 millió eurós) beruházás részeként július végére elkészülnek a parkolókból a terminálokhoz vezető fedett sétálófolyosók is, amik védenek az időjárás viszontagságai, az erős napsütés vagy éppen az eső ellen.A Budapest Airport úgy alakította ki parkolási rendszerét, hogy növelje a rendelkezésre álló helyek rugalmas elosztását és biztonságosabbá tegye a forgalmat, különösen a terminálokhoz legközelebb eső járdák környékén. Így a legdrágább a Premium Parking, amely az induló- és érkező oldalon a terminál közvetlen közelében fekvő járdákat jelenti. Ezeket - sok más európai repülőtérhez hasonlóan - valójában csak az utasok ki- és beszállítására jelölték ki. A Terminal Parking (a 2. Terminál előtt középen) egy-két órás várakozásra szolgál. A Business Parkingból buszjárat viszi az utasokat a terminálhoz. A Holiday Plus és a Holiday Parkingot pedig úgy árazták be, hogy egy egyhetes nyaralást figyelembe véve olcsóbb legyen, mint egy oda-vissza utazás taxival a városból a repülőtérre, vagyis megérje a nyaralás idejére a repülőtéren hagyni a kocsit.Valamennyi parkolót rendszámfelismeréssel és CCTV-kamerákkal szerelték fel, és az eddigi tapasztalatok alapján a ferihegyi parkoló számít az egyik legbiztonságosabbnak Budapesten. Az extra szolgáltatásokat - hasonlóan a diszkont légitársaságok foglalási rendszeréhez - a Budapest Airport honlapján keresztül, on-line is ki lehet választani.
Nemcsak kulturális, hanem turisztikai fővárosa is lehet Európának
Az Európa Turisztikai Fővárosa cím létrehozására tettek javaslatot EP-képviselők.A turisztikai szektorban rejlő lehetőségek kiaknázására és az európai turizmus stratégiai fejlesztésére az uniós parlamenti (EP) képviselők javaslatot nyújtottak be az Európa Turisztikai Fővárosa cím létrehozására - tájékoztatott Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn.A tájékoztatás szerint Ujhelyi István szocialista és Renaud Muselier néppárti európai parlamenti képviselők a franciaországi Marseille-ben tartott sajtótájékoztatójukon azt javasolták, hogy az uniós intézmények - az Európa Kulturális Fővárosa címhez hasonlóan - hozzák létre az Európa Turisztikai Fővárosa címet. Azt minden évben legfeljebb három tagállami város, illetve régió kaphatná meg a szakmai szervezetek, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága döntése értelmében.A politikusok azt hangsúlyozták, hogy a turizmus a harmadik legerősebb gazdasági ágazat Európában, amely közel huszonötmillió embernek biztosít megélhetést és közel 350 milliárd euró éves bevételt teremt. "A turisztikai szektor az uniós tagállamok nemzeti össztermékének közel tíz százalékát állítja elő, ez pedig bizonyosan növekedni fog a következő években. Tavaly több mint 455 millió turista érkezett az Európai Unióba, számuk az elmúlt időszak krízisei nyomán sem csökkent jelentős mértékben. A válságok, így többek között a terrorfenyegetettség azonban felerősíti a stratégiai gondolkodás és béke iparágának összehangolt fejlesztésének szükségességét" - fogalmazott Ujhelyi István.Renaud Muselier a program kapcsán azt emelte ki, hogy ezzel a kezdeményezéssel jelentős mértékben növelni lehet a helyi turisztikai programok értékét és látogatottságát, erősíteni lehet a turizmusban érintett városok közötti együttműködést, de felértékelődik a címet elnyerő városok környéke, régiója is - írták.