Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Főoldal Utazási ajánlatok Szállás Buszjegy Repülőjegy Autóbérlés Biztosítás Magazin Kapcsolat
Magazin
További cikkek
21222324252627282930
Húsvét Hollókőn
Hollókőn szombaton kezdődik a háromnapos Húsvéti Fesztivál. A vendégek kóstolót kapnak a környék palóc gasztronómiájából, kiváló borokból és pálinkákból, a látogatókat gyermekprogramok, nép- és világzenei koncertek is várják.Kelecsényi Péter, a szervező Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a húsvéti hagyományok eltűnőben lévő kulturális értékeink közé tartoznak, de Hollókőn ezeken a napokon megtalálható lesz mindaz, ami a magyar húsvéti ünnepkörhöz tartozik, például hímes tojás, magyar sonka, locsolóversek. Az igazgató elmondta, hogy a háromnapos Húsvéti Fesztiválon a Nógrád megyei faluba ellátogatók megkóstolhatják a híres hollókői házirétest és a palóc borzag pálinkát, valamint megcsodálhatják a helyiek világhírű viseletét, hiszen Hollókőn "divat a hagyomány".Szombaton kereplőzéssel és kiszézéssel elevenítik fel Hollókő hagyományait az ófaluban. Vasárnap reggel húsvéti szentmisét és feltámadási körmenetet tartanak, majd megkezdődik a vödrös locsolkodás a templomnál és az alsó kútnál, ami hétfőn is folytatódik.Lesz nóta és tánc szombaton és vasárnap a Bakator zenekarral, táncház a Nógrád Táncegyüttessel, mesejátékok a gyerekeknek, akiket Bukovics János palóc mesemondó is szórakoztat. Koncertet ad a Kerekes Band, a Buda Folk Band, a Muzsikás együttes, a Góbé zenekar és Szalóki Ági. Muzsikál a színpadon a Dobroda zenekar, fellépnek a Haraszti ikrek, a Felszállott a páva győztesei.Hollókő várában mindhárom napon megrendezik a középkori húsvétot korhű muzsikával, ruhapróbával, lovagi táborral és életképpel, de a lovagok történelemórát és fegyveres bemutatókat is tartanak, valamint ügyességi játékokat is vezetnek a Nógrád megyei világörökségi falu fesztiválján.
Levendulaültetvény a város felett
Nemcsak a számos előny miatt döntött úgy a Continental Hotel Budapest, hogy levendulát telepít a tetőre: az Araz Étterem Chef de Cuisine-ja, Barka Áron közel 8 éves franciaországi tartózkodása valósággal beleszeretett a levendulába és előszeretettel használja alapanyagként ételkülönlegességeihez.Mára a levendula az egyik "legtrendibb" alapanyaggá vált, már mindenütt találkozni levendulás csokoládéval vagy fagylalttal. Azzal, hogy most a Continental Hotel Budapestnek saját levendula ültetvénye lehet, Barka Áronnak egy régóta dédelgetett álma vált valóra. Az új növények beültetése azon túl, hogy saját alapanyagot biztosít, kellemesebbé eredetibbé teszi a tető hangulatát is.A tavaly novemberben ültetett palánták nyárra borulnak majd virágba és válnak alkalmassá a szüretelésre, ám addig is a füvesített tetőterasz, mint zöld terület nagyobb komfortérzetet nyújt a vendégeknek a zajos város felett.
Felújítják a prágai Lőportornyot
Felújítják a prágai gótika egyik legértékesebb és közismert emlékét, a Lőportornyot. A prágai városi tanács 25-30 millió koronára becsüli a várhatóan két évig tartó munkálatok költségeit.A konkrét felújítási és költségvetési terveket a műemléket kezelő városi múzeum készíti el. A felújítás a tervek szerint 2019 tavaszán kezdődne és két évig tartana. A városi múzeum azzal számol, hogy a munkálatok alatt az épület le lesz zárva a turisták előtt.A neves műemléket legutóbb az 1960-as, 1970-es években újították fel, de azóta, elsősorban az időjárás viszontagságai miatt, az épület külseje nagyon leromlott.A Lőportornyot az 1470-es években II. Ulászló cseh és magyar király kezdeményezésére kezdték építeni. A késő gótikus stílusú tornyos kapu építése 33 évig tartott. Az új tornyos kapu azért volt fontos, mert annak idején Prágának ezen a részén volt a királyi rezidencia. Ez később átkerült a Moldva folyó másik partján lévő várba, a Hradzsinba. A tornyos kapu onnan kapta mai nevét, hogy a 17. században ott volt elraktározva a város puskapora.A 65 méter magas Lőportorony ma látható neogótikus formáját a 18. századbeli átépítések után kapta. A prágai városi múzeum azt szeretné, ha a tervezett felújítás eredményeként a Lőportorony visszakaphatná egykori, a mainál jóval színesebb, tarkább képét. Mára az egykori városfal 13 tornya közül csak ez az egy maradt fenn teljes épségben.
Tevevásár
Egy egyiptomi utazás során semmiképp se hagyjuk ki a tevevásárt, ami nem csak az üzlet szempontjából fontos, hiszen ez egyben a családok és barátok találkahelye is. Itt járva lehetőségünk lesz betekinteni az arab élet mindennapjaiba. Amennyiben Kairó közelében tartózkodnánk, látogassunk el a Nílus deltatorkolatánál található Birgash falucskába, amely a Nyugati-sivatag határán fekszik. Itt naponta több száz teve talál új gazdára, amelyek Európa különböző szegletéből, vagy Szudánból és Szomáliából érkeztek.A legolcsóbb tevéknek a Szudánból érkező állatok bizonyulnak, mivel a hosszú út során igyencsak lefogynak. Az út Szudán nyugati területéről Egyiptomba néhány napig is eltart.A tevevásáron természetesen lehet, sőt kötelező alkudni. A tevéket így az eredeti ár töredékéért vásárolhatjuk meg. Egy kisebb tevéért átlagosan 1500 egyiptomi librát, egy nagyobbért 3000 librát kell fizetnünk.Egy ilyen tevevásár már-már rituálénak számít és sokáig is elhúzódhat. A kereskedők többször szünetet tartanak alkudozás közben, és a vízipipa mellett beszélgetnek, alkudoznak.
Sivatagok
Az Egyiptomban található sivatagok nagy mértékben különböznek egymástól. Kairótól 800 km-re délnyugatra található a Nyugati-sivatagok elnevezésű övezet, amely számos oázist rejt. A területet a Siwa, Bahariya, Faranfra, Dakhia és Karga sivatagok alkotják. A területükön található oázisokba érdemes ellátogatni. A sivatagokat egyedi, fehér homok borítja, ami a természet egy egészen egyedülálló műve. És hogy miként keletkezett a fehér homok? Régen Egyiptom területét az archaikus tenger borította, a tengeraljzatot pedig mészkőréteg alkotta. Egyiptom területének egy részét a Szahara borítja, amelyre a sárga homok jellemző. Ezen kívül a Líbiai-sivatag is egyedülálló atmoszférával kecsegtet.Érdekességnek számít az itt található fekete sivatag, ahol a sárga homok mintha mákkal lenne megszórva. A magas sziklákon nagy kövek találhatók, ezek az "alamik", amelyeket a beduinok tájékozódási támpontnak használtak. A fekete sivatagban az öntözőberendezések, ún. "manawarák" maradványat is megtaláljuk.Amint láthatjuk, Egyiptomot nemcsak a tenger, műemlékek és piacok sokasága alkotja. Ha tehetjük, látogassunk el a sivatagba és éljük át a hely varázslatos atmoszféráját.
A sivatag hajója, a teve
"Az arab csak ott boldogul, ahol a teve is boldogul" - maradt fenn Omár kalifa igen bölcs mondata, melyből kitűnhet, mennyire is tisztelik az arabok e kevéssé igényes, szárazságtűrő, erős és gyors állatokat. A régészeti kutatásoknak hála, ma már tudjuk, hogy a tevéket Dél-Arábia területén domesztikálták Kr.e. 3000-2500 között, majd később innen kerültek Szíriába is Kr.e. 2000 körül a tömjénkereskedelem jegyében.A teve - amellett, hogy jól tűri a szárazságot és hatalmas teherbíró képességgel áldotta meg a sors - még különösen jól is bírja a nehézkesen megközelíthető és más állatok számára kevéssé járható sivatagi utakat.Érdekesség, hogy e különleges állat még a nyári hőségben is képes kibírni akár egy hetet is víz nélkül, télen pedig 25 napon át is dolgoztatható itatás nélkül; emellett pedig említésre méltó az a tény is, miszerint egy kifejlett teve 140 kg súlyt is képes elszállítani a hátán.
A rejtélyes szkarabeusz
924. november 11-én hatalmas világszenzációként felnyitották Tutanhamon fáraó múmiájának gyolcstekercseit, melynek során rögtön szemet szúrt az egykori uralkodó mellén feszülő dísz, mely közepén drágakőfoglalatban egy kalcedon szkarabeuszt pillantottak meg a tudósok. Az egyiptomi fáraók mindegyike hatalmas tiszteletben tartotta az amuletteket, így azokat előszeretettel viselték testükön nem csak életükben, hanem azon túl is.A szkarabeusz egy közönséges ganajtúró bogár, mely Közép- és Dél-Európában, Afrika és Közép-Ázsia síkságain él. A szkarabeuszok a hulladékból szerzik táplálékukat (érdekesség, hogy ezt a feladatot mindig a hím állat látja el). A szemétből, ürülékből és egyéb hasznavehetetlen anyagból golyót formál, majd hátsó lábait segítségül hívva görgeti hazáig a szerzeményt.A szkarabeusz otthonául alagút szolgál, melyet ő maga ás, ide szállítja táplálékát, melyet a nősténnyel közösen fogyaszt el. Az utódnemzés biztonságos végrehajtása a nőstényre hárul, aki szintén galacsinokat, avagy gombócokat formál a szemétből, melyeket biztonságos helyre görget és lerakja benne a petéket, melyből néhány hét múlva kikelnek a kis szkarabeuszok.A szkarabeuszok hieroglifjele azt jelenti: valamivé válni, megszületni; emellett pedig a felkelő napot is ábrázolja. Az egyiptomi halotti kultusz is visszavezethető e különleges rovarokra, ugyanis ezek az élőlények igen különös tiszteletnek örvendenek annak köszönhetően, hogy a trágyából kelnek új életre, éppen ezért az újjászületés szent állatainak tartják számon őket. A fáraók halotti szertartása is hasonló a szkarabeuszok életviteléhez, ugyanis az elhunytat bebalzsamozzák, gyolcstekercsbe kötik, majd mintegy vájatokat vájva a piramisok egy eldugott zugában helyezik nyugalomra őket.Érdekesség, hogy a múmiák pólyakötései alá úgynevezett szívszkarabeuszt helyeztek, mely egy megközelítően 5-10 cm nagyságú kőből faragott szkarabeusz - felületére pedig a Halottak könyvéből véstek idézeteket. Az egyiptomiak szerint erre azért volt szükség, mivel a szív az élet fenntartója, a szkarabeusz a feltámadás jelképe, s így e két fontossági tényező fényében a szkarabeusz vált a szív helyettesítőjévé, egyben az elhunyt amulettjéé.Az élők azért hordtak szkarabeuszt ábrázoló amulettet, mert hittek annak óvó hatalmában, abban, hogy elűzi a bajokat, a betegségeket és a rossz szellemeket.
A macska mint szent állat
Az egyiptomi istenségek között igen kiemelkedő szerepe jutott a macskáknak, nem is ok nélkül, melyet sajnos igen kevesen ismernek. A hiedelem szerint a Nílus partján élő emberek elmondása szerint Ré, a napisten éjszakánként fekete kandúr macska képében jelenik meg a célból, hogy felvegye a harcot Agep, a sötétség kígyója ellen.Mindemellett azonban a macskákat Bastet istennő állataként is tisztelték, akit gyakran jelenítettek meg macskafejű asszonyként. Az emberek mély empátiával viseltettek a macskaanyák törődéséért és odaadásáért, valamint elbűvölte őket e fenséges állatok éjszakai kalandozásai. Mint a legtöbb macskatulajdonos tudja: a cicák igen kényes, kecses és önfejű állatok; szeretik a törődést, szeretgetést, de nem bármikor hajlandóak eltűrni azt; emellett pedig egyenrangúaknak tekintik magukat az emberekkel.Na, de ne kanyarodjunk nagyon előre, nézzük, miért és hogyan tisztelték az istennőt és vele együtt a macskákat! Bastet istennő központja a Nílus deltájától keletre eső Bubasztisz város volt. Amikor a Kr.e 950-es években zeszonk fáraó berendezte itt fővárosát, az istennő íránti tisztelet még jobban elterjedt.A mendemondák szerint Kr.e 450 körül Hérodotosz, görög történetíró beszámolót készített egy csodálatos 300 méter hosszú templomról, melyet Bastet istennő számára emeltek. Érdekessége az volt, hogy ezen építmény több ezer macskának adott otthont, akikre macska-papok vigyáztak. Az elbeszélés szerint a templomot 30 méter széles vizesárok ölelte körül, a főcsarnokban pedig az istennő szobra kapott helyet. Az ország más tájain is emeltek építményeket Bastet istennőnek, ám még beszédesebb az a tény, hogy a lakosság java hordott magánál amolyan macska-amuletteket.Az évtizedek, évszázadok ugyan múltak, ám macskaszeretet továbbra sem hagyott alább. Később már minden egyiptomi háztartásban fellelhető volt egy-egy mau fajtájú cica, akit az emberek sokszor jobban szerettek, mint a saját gyermekeiket. Ha egy családban elpusztult a macska, az egész família gyászruhát öltött és díszes szertartás közepette illatos olajokkal enték be az elhunyt "családtagot" annak érdekében, hogy az állat esetlegesen később visszatérhessen testébe. A múmiacicákat lágy szalagokkal tekerték be, majd apró koporsóba téve, a macskatemetőben helyezték örök nyugalomra.
Keresztény közösség szállítja a szemetet Kairóban
Kairó szemétszállítását közel száz éve egy kopt keresztény közösség végzi, a főváros ennek ellenére továbbra sem hajlandó hivatalosítani a zabbálok (szemétgyűjtők) nélkülözhetetlen szolgáltatását. A világ egyik legnagyobb agglomerációjában egyes becslések szerint több mint 40 millió ember él, naponta mintegy 15 ezer tonnányi hulladékot termelve. A rohamosan növekvő afrikai metropolis-ban ennek ellenére soha nem alakult ki egy hivatalos keretek közt folyó, államilag ellenőrzött egységes rendszer a temérdek szemét elszállítására.A városi hulladék kétharmadát a zabbálok gyűjtik össze, akik mindenfajta szerződés nélkül tevékenykednek a hatóságok hallgatólagos beleegyezése mellett. A maradék ötezer tonnáért három multinacionális cég felel, amelyeket tíz évvel ezelőtt egy korszerűsítési kísérlet keretein belül alkalmazott az egyiptomi állam, komolyan veszélyeztetve ezzel a zabbálok egzisztenciáját.
Dinamikus városfejlődés
A városfejlődés dinamizmusa gyakorlatilag felfoghatatlan. A Föld tizenharmadik, Afrika második legnépesebb városának 453 km²-én hat és fél millióan élnek (összehasonlításként: Budapest területe 525 km², népessége pedig 1,73 millió fő), azonban a hozzá szorosan kapcsolódó, vele szimbiózisszerűen együtt élő metropolisz-térséggel együtt tizenyol-tizenkilenc milliós népességű város lakossága nappal huszonkét milliósra duzzad a hárommillió fős ingázó réteg miatt. Az Ezeregyéjszaka városába naponta nagyjából öt-hétezer ember érkezik ideiglenes vagy állandó letelepedési szándékkal, kisebb részük a gazdaságilag alulfejlett Felső-Egyiptomból, többségük a fekete kontinens háború sújtotta válságrégióiból (pl. Líbia, szubszaharai térség, Száhel-övezet, Trópusi-Afrika) jön, ezáltal változtatva Kairót a közel-keleti régió egyik első számú migráns célpontjává. A városi népességszám a természetes szaporodás következtében is elképesztő dinamikával növekszik, olyannyira, hogy becslések szerint 2050-re negyven-ötven milliót is elérheti, így nem túlzás Kairó esetében bolygónk talán leggyorsabb és leginkább megállíthatatlan hiperurbanizációról beszélni. A folyamattal párhuzamosan az egyre súlyosbodó problémák sokasodnak, infrastrukturális hiányosságok miatt gyakran fordulnak elő vízkorlátozások, áramkimaradások. (A vízkorlátozások fő oka, hogy a gombamód szaporodó lakótelepeken az eredetileg tervezettnél akár tízszer, százszor többen él(het)nek illegálisan, bejelentett lakcím nélkül, akik számára döntően éjszakánként a város egyéb negyedei felől kell átirányítani az ivóvizet.) Számunkra felfoghatatlan, de egy átlagos kairói lakos élete egyharmadát dugókban tölti, ugyanis a városi úthálózat - bármilyen fejlett is - képtelen elvezetni a négy és fél milliós gépkocsipark okozta óriási közúti forgalmat.A közösségi közlekedés hagy némi kívánnivalót maga után. Két és fél metróvonal és egy villamosvonal áll az utasok rendelkezésére, így jobb híján a városi buszok és tuk-tukok váltak a legnépszerűbb közlekedési eszközökké. Érdekesség, hogy buszmegállók nem léteznek, helyette "megszokás" alapján állnak meg/egyes esetekben csak lassítanak a menetrend nélkül közlekedő helyi buszok, hogy utasaik fel- és leszállhassanak.
Ajándék, amit megveszel
Mi az, amit Egyiptomban biztosan venni fogsz, akkor is, ha nem akarsz?Szkarabeuszt. Kőből, aranyból, ezüstből, fene tudja, miből. A szent bogár, ami mint a Nap, a földből bújik elő, állítólag éle­tet lehel viselőjébe.Anht (ejtsd ánt). Sokan kopt (egyiptomi keresztény) ke­resztnek vélik, de ez az élet kul­csa, hiszen a szó jelentése is ez: élet. Van aranyból, ezüstből, viselik nyakban, fülben főleg külföldiek.Kartust. Hosszúkás táblács­ka aranyból, ezüstből nyak­láncra, pár fontért képírással rávésik a vevő nevét, öt perc alatt kész bármelyik ékszerüz­letben.Ezen kívül papiruszt (eredetit és hamisat), piramist márvány­ból és műmárványból, Anubisz-szobrocskát és minden vackot, amit itthon majd szégyenkezve osztogatsz.
Amit mindenképpen látnod kell Kairóban
A világ egyik legnagyobb múzeumaként számon tartott, Egyiptomi Múzeumban közel 120 ezer műremeket csodálhatsz meg, egészen Kr.e. 5000-ig visszamenőleg. Itt találkozhatsz Tutankhammon fáraóval, és csodálatos aranykincseivel. De rajta kívül még nagyon sok fáraó és király köszön vissza a régmúltból. Kairó határában, a sivatagban megtalálhatod a gízai piramisokat, amely három különböző fáraó emlékét őrzi. Érdekessége, hogy ezek a piramisok üresek, tehát nem található benne semmiféle hieroglifa, és még eltemetett fáraó sem. Ezért a mai napig is feltáratlan titkokat rejt. A legkisebb, Menkauré piramisa, a középső Khephrén fáraó nevét fémjelzi, a legnagyobbat pedig Kheopsznak tulajdonítják.Miután megtekintetted a három piramist, ne siess tovább, mert a gizai fennsík másik jellegzetes látványosságát, az egyetlen kőtömbből kifaragott Szfinxet sem szabad kihagynod. Az oroszlántestű Szfinx, amely tekintetével a napfelkeltét kémleli, érezteti veled az ókori egyiptomiak tudását és hatalmasságát. Ez az ókor egyik legrejtélyesebb alkotása.Semmiképpen se ragadj le a piramisoknál és a Szfinx csodájánál, mert Kairó városában az arab építészet remekműveit is megcsodálhatod. Ugyanis rengeteg híres mecset található itt.
Víz alatti látnivalók
Mivel Aqaba Jordánia egyetlen kijárata a tengerre, fontos kereskedelmi és számunkra ugyanolyan fontos búvárközpont is. Reggelente hajóra szálltunk, majd dél felé vettük az irányt. Naponta elhaladtunk a teherkikötő mellett. Élményszámba ment a nagy konténerszállító hajók látványa, ahogy az üres fedélzet megtelt rakománnyal, miközben a konténerdaruk groteszk alakja beleolvadt a vörös sziklák uralta part menti tájba.Első vízbeugráskor azonnal világossá vált, hogy az öböl északi csücskének vize még sósabb, mint a Vörös-tenger általában. Meglepő volt, hogy a levegő hőmérséklete ugyan 45 fokos, a víz 26-27 fokos volt csupán. Lemerülve az is szembeötlött, hogy a látótávolság sem a legideálisabb. De ezzel ki is merítettem a negatívumokat. Az élővilág változatosságát nagyban befolyásolják az áramlatok. Mivel errefelé nincsenek nagy halrajok, ragadozók, nem találkoztunk cápával, mantával.Viszont a korallok sokkal jobb állapotban vannak, mint a tenger délebbi régióiban, a színes korallképződmények között pedig sok apróságot láttunk, murénákat, rákokat, csigákat, bizarr kerti angolnákat. Ami felejthetetlen marad, az a két csikóhal, amelyek szinte észrevétlenül húzták meg magukat a tengeri fűben. Leginkább a sakktáblák huszáraihoz hasonlítottak. A Mózes lábnyoma fantázianevet viselő nyelvhal is különleges fajta. Teljesen beleolvad a homokos aljzatba, csak mozgás közben rajzolódik ki, mint egy repülő szőnyeg, úgy suhan a tengerfenék felett. A jordán vizek egy hajóroncsot is rejtenek, amely nem egy baleset után merült el, hanem a mai király - aki maga is lelkes búvár - javaslatára, irányítottan süllyesztették el. Küldetése pedig nem más, mint a búvárok szórakoztatása. A közel 80 méter hosszú szállítóhajó roncsa két korallszirten fekszik, át lehet úszni alatta. A roncs belsejébe is be lehet úszni, bár itt nincs sok látnivaló. Ami ennél is meglepőbb volt, az egy amerikai M42-es önjáró légvédelmi tank, melyet 6 méteres mélységben süllyesztettek el, ugyancsak víz alatti attrakciónak szánva. Az ilyen mesterséges zátonyokban érdekes megfigyelni, miként veszik birtokba őket a korallok és más vízi élőlények.
Jordániai kisokos
Jordániában egy családban nem ritka az 5-6 gyerek, ez teljesen normálisnak tekinthető. A kormányzat családtervezési propagandájának ellenére évente 160 ezer gyerek születik, a lakosság harmada 14 éven aluli. A könnyű pamutruha viselése a legcélszerűbb. A tengerparton lehet nyitottabb, de a városokban zártabb ruhák viselése ajánlott. Főleg hölgyek ne hordjanak túl rövid vagy túl nyitott ruhadarabokat. Legalább combközépig takarják el lábukat. Az iszlám a legfiatalabb monoteista világvallás, amely az Arab-félszigeten keletkezett Kr. u. a VII. században.A félsziget lakói az iszlám kialakulása előtt többségükben nomád teve és lótenyésztő beduin törzsek. Itt található a Holt tengert, amely a földfelszín legmélyebb pontja (408 m), és több bibliai eseménynek volt már tanúja az évezredek folyamán. Jordánia egy vendégszerető békés ország, amelyről rengeteget lehetne mesélni, de a személyes élmény varázsát nem lehet szavakkal pótolni.
Petra
Védett fekvése és jó vízellátottsága révén alakult ki a mesterséges oázis, Petra. A település az Kr. e. 5. és az Kr. u. 3. század között fontos kereskedelmi csomópont volt. A városba vezető mély és szűk Szik szurdok, mely 1600 méter hosszú, egyes helyeken mindössze 2 méter széles, meredek falai pedig 80-90 méter magasak, védelmet biztosított.A látogatók is csak gyalog, esetleg ló-, vagy teveháton jutnak el ide. A sziklák között fakadó patak vize az életet biztosította. A legendák szerint Mózes fakasztotta őket egyetlen botütéssel, amikor Egyiptomból kivonulva népével megpihent itt.
21222324252627282930
ünnepi ajánlatok
Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től
még több ajánlat
Valutaváltó
EUR euró
HUF forint
Árfolyamok listája
Üzemanyagárak
Budapest
bármelyik ker.
95
Külföldi árak
Iránytű
europe asia australia australia africa north_america south_america antartica EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk
Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka
Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000
magazin
Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...
Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...
Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...
még több hír
NagyUtazás.hu
Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.
Összes partneriroda megtekintése
Kiemelt partnereink:



nagyutazás.hu E-mail: info@nagyutazas.hu
utazási ajánlatok szállás buszjegy repülőjegy autóbérlés biztosítás magazin
valutaváltó üzemanyagárak iránytű hasznos információk utazók sarka tudnivalók kapcsolat
ÁSZF adatkezelés médiaajánlat szálloda média impresszum partnerirodák
A kártyás fizetés szolgáltatója: Borgun Borgun