A macska mint szent állat
2016. január 14.

Az egyiptomi istenségek között igen kiemelkedő szerepe jutott a macskáknak, nem is ok nélkül, melyet sajnos igen kevesen ismernek. A hiedelem szerint a Nílus partján élő emberek elmondása szerint Ré, a napisten éjszakánként fekete kandúr macska képében jelenik meg a célból, hogy felvegye a harcot Agep, a sötétség kígyója ellen.

Mindemellett azonban a macskákat Bastet istennő állataként is tisztelték, akit gyakran jelenítettek meg macskafejű asszonyként. Az emberek mély empátiával viseltettek a macskaanyák törődéséért és odaadásáért, valamint elbűvölte őket e fenséges állatok éjszakai kalandozásai. Mint a legtöbb macskatulajdonos tudja: a cicák igen kényes, kecses és önfejű állatok; szeretik a törődést, szeretgetést, de nem bármikor hajlandóak eltűrni azt; emellett pedig egyenrangúaknak tekintik magukat az emberekkel.

Na, de ne kanyarodjunk nagyon előre, nézzük, miért és hogyan tisztelték az istennőt és vele együtt a macskákat! Bastet istennő központja a Nílus deltájától keletre eső Bubasztisz város volt. Amikor a Kr.e 950-es években zeszonk fáraó berendezte itt fővárosát, az istennő íránti tisztelet még jobban elterjedt.

A mendemondák szerint Kr.e 450 körül Hérodotosz, görög történetíró beszámolót készített egy csodálatos 300 méter hosszú templomról, melyet Bastet istennő számára emeltek. Érdekessége az volt, hogy ezen építmény több ezer macskának adott otthont, akikre macska-papok vigyáztak. Az elbeszélés szerint a templomot 30 méter széles vizesárok ölelte körül, a főcsarnokban pedig az istennő szobra kapott helyet. Az ország más tájain is emeltek építményeket Bastet istennőnek, ám még beszédesebb az a tény, hogy a lakosság java hordott magánál amolyan macska-amuletteket.

Az évtizedek, évszázadok ugyan múltak, ám macskaszeretet továbbra sem hagyott alább. Később már minden egyiptomi háztartásban fellelhető volt egy-egy mau fajtájú cica, akit az emberek sokszor jobban szerettek, mint a saját gyermekeiket. Ha egy családban elpusztult a macska, az egész família gyászruhát öltött és díszes szertartás közepette illatos olajokkal enték be az elhunyt "családtagot" annak érdekében, hogy az állat esetlegesen később visszatérhessen testébe. A múmiacicákat lágy szalagokkal tekerték be, majd apró koporsóba téve, a macskatemetőben helyezték örök nyugalomra.

forrás: www.nagyutazas.hu