Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Megmenekülhet a Sky Europe?
Ötmillió eurós áthídaló hitelről és 16,5 milliós befektetésről írt alá megállapodást a június végére csődközelbe került, pozsonyi központú diszkont légitársaság, a cég már téli akcióit hirdeti és flottáját is bővítené.Két pénzügyi megállapodás megkötését jelentette be ma a Skyeurope légitársaság, tőkét és hitelt is kap a júniusban csődvédelembe menekült, átszervezés alatt álló cég. Az osztrák Focus Equity BV. 16,5 millió eurót fektet be a társaságba, ha annak pénzügyi átszervezése sikeresen befejeződik. Ez utóbbihoz nyújthat segítséget az az 5 millió eurós hitel, melyet rövid távra egy angol cégtől kap a légitársaság. A hitel célja alapvetően a likviditás biztosítása a tőke érkeztéig. Nick Manoudakis, a légitársaság elnöke szerint az aláírt pénzügyi megállapodások azt mutatják, hogy a befektetők bíznak a társaságban és látják benne a potenciált. A Skyeurope egyben megkezdte az őszi-téli szezon jegyeinek akciós árusítását, a korábban a megszűnéshez közel került légitársaság 17 ország 24 városába kínál járatokat. Az összesen tíz új generációs Boeingből álló flottáját két géppel tervezi bővíteni a cég, mely korábban már 15 géppel is repült. A Budapesti központját már korábban feladó, pozsonyi központú Skyeurope légitársaság június 22-én kért csődvédelmet hitelezőitől. Az eljárás alatt átszervezik a céget, addig is mind a menetrendszerű-, mind a charter-járatok megmaradnak. A cég a 2008-as üzleti évet minden korábbinál nagyobb, majdnem kétmilliárd koronás veszteséggel zárta. Az idei első negyedévben 31,9 millió euró adózás utáni veszteséget szenvedett el. Egy évvel korábban euróban számolva 28,5 millió volt a veszteség. Idén március végére a cég saját tőkéje mínusz 97,5 millió euróra fogyott a tavaly márciusi mínusz 38,6 millió euróról. (Index)
Már naponta közlekedik a régiós balatoni buszjárat
A Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület indította be azt a turista buszjáratot, amely naponta hét alkalommal közlekedik a Badacsony Régióban és igénybevételével fáradtság nélkül, kényelmesen járhatják végig a vendégek a régió nevezetességeit, borospincéit.A buszjárat Badacsonyból indul a Szent-Görgy-hegyen át Szigligetre, majd visszatér Badacsonyba, s onnan Badacsonytomajon, Káptalantótin át Salföldre, majd Ábrahámhegyre érkezik, majd indul vissza Badacsonyba. A régiójáró busz előszezonban hétvégente közlekedett, július 18-tól augusztus 31-ig azonban minden nap jár, szeptember közepéig pedig újra hétvégente közlekedik. A busszal a turisták mintegy 50 km-es útvonalat járhatnak be, a vonaljegy 300 Ft-ba, a napijegy 950 Ft-ba, a napi családi jegy 2.500 Ft-ba kerül. A buszon hostess fogadja és kalauzolja a vendégeket, aki bemutatja a települések nevezetességeit, az aktuális rendezvényeket és a megállókhoz kapcsolódó szolgáltatók kínálatát.A buszjárat kapcsán egyébként nem mindennapi összefogás valósul meg a régióban, ugyanis közel 50 támogató (önkormányzatok, szolgáltatók, programgazdák) együttműködésével születhetett meg a kezdeményezés. Az Egyesület nem titkolt célja, hogy „helyi járatként” is igénybe vegyék az ott élők és nyaralók a buszjáratot, ill. strandjáratként Tapolcáról és a háttértelepülésekről, valamint a szezonális munkát végzők munkába járását is megkönnyítheti.
Összeállt a világ természeti csodáinak mezőnye
Internetes szavazáson dől el, mi lesz a világ hét csodája a legszebb természeti képződmények közül. A döntő 28 fős mezőnyét az Unesco szakemberei válogatták össze, de innen már a netezőkön múlik minden.Két évvel a nagy sikert aratott Világ hét csodája projekt után a svájci szervezők újabb, hasonló szavazást indítottak. 2007-ben az emberkéz által alkotott legnagyszerűbb alkotásokra több mint 100 millió szavazat érkezett be, most a természeti csodákra egymilliárdot várnak. A világ minden tájáról 261 természeti képződményt jelöltek a mezőnybe, ezt az ENSZ és az Unesco szakembereiből verbuvált zsűri 28-ra csökkentette le. Igyekeztek a listán úgy összehozni, hogy a világ minél több részéről, és minél változatosabb helyek kerüljenek rá. Az új hét csodát interneten és mobiltelefonról leadott szavazatok adják majd meg. A jelöltek között szerepel többek között az amazonasi őserdő, a Vezúv, a Kilimandzsáró, a Maldív-szigetek, a Grand Canyon, és a németországi Fekete-erdő. A szervezők szerint Ázsiából, és latin-Amerikából érkezik feltűnően sok szavazat a versenyre, a leglelkesebbek az indonézek (az indonéz szigetvilágból egyébként egyedül az óriásgyíkokról ismert Komodó szigete került a listára). Az előző szavazáson a római Kolosszeumot, a kínai Nagy Falat, a Tadzs Mahalt, a jordániai Petra sziklavárosát, a riói Krisztus-szobrot, a Machu Picchut, és a mexikói Chichen Itza piramist választották meg az internetezők a világ hét csodájának. (Index)
A la carte árazás a légi közlekedésben
Egyre több fizetős szolgáltatást kínálnak, illetve tesznek fizetőssé a légitársaságok az utazás során bevételeik növeléséért - állapítja meg az Equilor Befektetési Zrt. legújabb elemzése.Az "a la carte" kínálatban az utas kiválaszthatja, melyik szolgáltatásra tart igényt, a légitársaság pedig ezzel növelheti bevételeit az utasok csökkenő számának ellenére. Az elemzés emlékeztet arra az amerikai lapösszeállításra, amely szerint a 14 legnagyobb amerikai légitársaság 28 különböző díjat számít fel a szolgáltatások után. Van légitársaság, ahol a takaró és párna használatát kell megfizetni, de az elemzés szerint az ír Ryanair, amely Magyarországról is indít járatokat, a mellékhelyiség használatáért szed majd díjat. Az elemzés megjegyzi, hogy a légi piac szűkülését a múlt év közepéig a magas kerozinárak okozták, azóta viszont a gazdasági válság miatt zsugorodik a piac. A kapacitások kihasználtsága 2009 februárjában négy éves mélypontra süllyedt, azóta már kis mértékű emelkedés figyelhető meg. A költségcsökkentésben már csak a biztonsággal, az ügyfélkapcsolatokkal, a márkavédelemmel és a fenntartható működéshez szükséges minimális hálózat megtartása tabu. Az Equilor elemzése idézi a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) első öt havi adatait, amely szerint a légi forgalom átlagban 7,7 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. Ezen belül Európában 7,8 százalékkal csökkent a forgalom. A legnagyobb arányú az ázsiai és csendes-óceáni térség légi forgalmának csökkenése, 11,5 százalékos. A második legnagyobb visszaesést Észak-Amerika "produkálta" 9,4 százalékkal. Egyedül a Közel-Keleten nőtt a forgalom, 6,0 százalékkal volt magasabb az előző év első öt hónapjához viszonyítva. (MTI)
A cseh szenátus is jóváhagyta a dohányzás elleni törvényt
Minden vendéglátóipari egység üzemeltetője maga döntheti el Csehországban, hogy szabad-e nála dohányozni vagy sem, ám ezt a bejáratnál kell jól látható módon közölni a potenciális vendéggel. Ez a lényege a csehországi dohányzás ellenes törvény módosításának, amelyet a képviselőházi igen után pénteken a szenátus is jóváhagyott. Amennyiben a jogszabály módosítását az államfő is aláírja, az 2010 július elsején lép életbe.A dohányzásellenes törvényről évek óta folyik éles és indulatos vita Csehországban. A dohányzás ellenzői azt állítják, hogy a négy éve elfogadott szabályozás nagyon megengedő és nem hatékony, míg a másik oldal szerint a dohányzás széles körű korlátozása beavatkozás az emberi jogokba. Az eredetileg aránylag szigorú, az Európai Unióban megnyilvánuló trenddel összhangban lévő törvényt elsőként Václav Klaus államfő vétózta meg, aki szerint nem az állam feladata az ilyen kérdéseket eldönteniA törvény most elfogadott, legutóbbi változata kompromisszum eredménye, amely mindkét oldalt kielégíti, s a döntést a vendéglátóipari egységek üzemeltetőire bízza. A törvény ugyanakkor konkrétan meghatározza, hogy mely nyilvános helyeken tilos a dohányzás, illetve milyen büntetés jár a szabályok megsértéséért. A módosított törvény szigorúbb büntetéseket helyez kilátásba azok számára is, akik kiskorúaknak adnak el dohányipari terméket vagy szeszesitalt. (MTI)
Kevés magyarnak van európai betegbiztosítási kártyája
Bevezetése után öt évvel az EU minden harmadik lakójának, összesen 180 millió európainak van az egész Unió területén érvényes európai egészségbiztosítási kártyája. A magyaroknak mindössze 5,5 százaléka rendelkezik ugyanakkor ilyen EÜ-kártyával.A bevezetése óta eltelt öt évben eddig 180 millió, vagyis minden harmadik európai tett szert arra az európai egészségbiztosítási kártyára, amely szükség esetén orvosi ellátás igénybevételére jogosítja fel tulajdonosát, bárhol is tartózkodjon az Európai Unióban. Összesen 31 európai ország (a 27 EU-tagállamon túl Norvégia, Liechtenstein, Svájc és Izland) használhatja a kártyát hirtelen megbetegedés vagy baleset esetén szükségessé vált orvosi ellátások igénybevételére. Az európai EÜ-kártya – amely 2004 júniusában az úgynevezett E111-es formanyomtatvány helyébe lépett – minden olyan orvosi ellátást lefed, amely egy másik országban történő ideiglenes tartózkodás alatt szükségessé válhat a 31 országban. Megbetegedés vagy baleset esetén a kártya a helyi betegekkel megegyező orvosi ellátásra jogosítja fel tulajdonosát. Mintha csak biztosítva lennének a fogadó országban. A kártyát ugyanakkor kizárólag a közegészségügyi szolgáltatások igénybevételére lehet használni és az nem helyettesítheti a kiegészítő utasbiztosításban felajánlott plusz szolgáltatásokat. Az európai egészségbiztosítási kártya használatában igen nagy különbség van a tagállamok között. Miközben Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Svájcban majdnem az egész lakosság rendelkezik ilyen dokumentummal, addig Bulgáriában, Romániában, Görögországban, Spanyolországban és Lengyelországban kevesebb mint a lakosság 5 százaléka. Magyarországon is mindössze 555 ezer kártyát adtak ki, ami a lakosság 5,5 százalékának felel meg. Csehországban, Ausztriában és másutt ugyanakkor az is hozzájárult a kártya széleskörű elterjedéséhez, hogy azt összevonták a hazai betegbiztosítási kártyával (annak hátsó oldalán található). A Bizottság egy tájékoztatási kampányt indít a kártya jobb megismerése érdekében a tagállamokban. (BruxInfo)
Felpörgött a Balaton
Nehezen indult, de a belföldi turistáknak és az akciózó szálláshelyeknek köszönhetően hirtelen felpörgött a szezon a vízpartokon. Beigazolódni látszanak a korábbi felmérések eredményei: idén a legtöbben itthon maradnak, és még egy hetet sem szánnak a nyaralásra.Nem panaszkodhattak az elmúlt hétvégén a forgalomra a gárdonyi biostrand üzemeltetői és étkezdéi, ahogy a Taksonyt és Bugyit összekötő út mentén található, vízi élményparkká alakított Rukkel-tó tulajdonosai sem: zsúfolásig megteltek a parkolók és a part is.A Balatonnál, a Velencei- és a Tisza-tónál sem lehet leejteni egy gombostűt. Nehezen indult, de a kánikulának és a szállodai akcióknak köszönhetően hirtelen megérkezett a főszezon - mondta a Népszabadságnak Komora Zoltán, az IBUSZ turisztikai igazgatója. Tapasztalataik szerint az alacsonyabb, két-három csillagos kategória és a magas szolgáltatásokat kínáló, ötcsillagos wellness-fitnesz hotelek forgalma nőtt meg lényegesen tavalyhoz képest. - Látva a gyér érdeklődést, előszezonban egyes szállodák akciókat hirdettek, amelyek keretében öt nap áráért hét vagy hat napot adtak, a drágább hotelek pedig pluszszolgáltatásokat, például ingyenes kerékpárbérlést, masszázst ígértek a vendégeknek, ami megtette hatását. Az egy főre eső tartózkodási idő viszont tavalyhoz képest az átlagos 5,5 napról 4-4,5 napra csökkent - tette hozzá Komora Zoltán. Ez megfelel a GfK Hungária és a Szonda Ipsos július elején közzétett felmérési eredményeinek, amelyek szerint a magyarok több mint hetven százaléka nem tervez öt napnál hosszabb üdülést a következő 12 hónapban, és elsősorban belföldet jelölték meg a pihenésük helyszínéül. A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede nem nyaralt az elmúlt egy évben, és mindöszsze 13 százalékuk töltött öt napnál hosszabb időt üdülési céllal itthon. (Népszabadság)
Mikor megyünk, mikor mehetünk szabadságra?
A munkavállalók hatékonyan tudják érvényesíteni szabadságos terveiket: 46 százalékuk többnyire maga dönti el, mikor megy pihenni, 28 százalékuk főnökével együtt dönt erről - derül ki a Szonda Ipsos legújabb felméréséből.A dolgozók 26 százaléka nem válogathat, számukra rendszerint munkáltatójuk jelöli ki a szabadságos napokat. A gyakori és rövidebb időszakokból álló szabadság ugyanolyan kedvelt, mint a ritka, de hosszabb ideig tartó (46 illetve 44 azázalék), a valóságban azonban inkább az előbbire van módjuk a munkavállalóknak. A dolgozók 53 százaléka ugyanis sokszor, de alkalmanként csak 2-3 napra, legfeljebb egy hétre tud elmenni, míg a munkából való tartós távollétek 35 százalékuknál jellemzők - olvasható a Szonda Ipsos honlapján. A közvélemény-kutató cég múlt héten telefonos felmérést végzett, 500 - az ország munkavállalóit reprezentáló - ember megkérdezésével. A hazai munkavállalók csaknem fele akkor megy szabadságra, amikor eltervezi. Közülük a dolgozók bő egynegyede (28 százaléka) is beleszólhat a szabadságolásba, de kompromisszumot kell kötnie a munkáltatóval. A negyvenes, ötvenes éveikben járók inkább a maguk urai e tekintetben, mint a fiatalabb korosztályok: előbbiek 52, utóbbiak 40 százaléka elképzelése szerinti időben tud nyaralni, pihenni. Az érettségizettek, a magáncégeknél szellemi beosztott tevékenységet végzők vannak a legjobb helyzetben, 57-58 százalékuk jobbára érvényesíteni tudja akaratát. A szabadság idejéről történő egyezkedésre főképp a fizikai munkások kényszerülnek - több mint egyharmaduknak (35 százalék) csak így van módja munkahelyétől távol maradni - írják. (hvg.hu)
Szlovákia a Tokajské nevet is elveszítheti
A Népszabadság Online (nol.hu) híre szerint az elvi lehetősége ugyan továbbra is fennáll, hogy a magyar és szlovák fél megegyezik a Tokaji név közös használatáról, de valószínűbb, hogy két külön termékleírás készül, Magyarország pedig bíróságon támadja meg a Tokajské, Tokajska és Tokajsky nevek használatát. A borvidék szerint két különböző termékre nem használható ugyanaz a név, mert az zavart kelt a piacon. Márpedig az említett márkanevek szlovákul ugyanazt jelentik, amit Magyarországon a tokaji.Tokajban a múlt hét második felében - ezúttal az Európai Unió illetékes szakbizottságának képviselőjének jelenlétében - sokadszor ültek tárgyalóasztalhoz a tokaji borvidék egységesítése ügyében tárgyaló magyar és szlovák szakemberek. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a mostani megbeszélés után immár mindenki előtt világossá vált, hogy a megegyezés kerékkötői nem a magyar gazdák.A szlovák fél állításával ellentétben ugyanis nemcsak a határon túli terület lehatárolása akadályozza az egységes borvidék megszületését, hanem az, hogy északi szomszédunk gyakorlatilag egyetlen pontot sem teljesített abból a megállapodásból, amely 2004-ben a két akkori agrárminiszter, a magyar Németh Imre és a szlovákiai Simon Zsolt között született. Vagyis Szlovákiában nem történt meg a jogszabályi harmonizáció, nem alakították ki a magyar hegyközségi rendszernek megfelelő szakmai szervezetet, a közös ellenőrzést, és az akkor megállapított 565,2 hektár helyett 906 hektárban akarják meghatározni a szlovák tokaji borvidék területét. A borok termékleírását idén augusztus elsejétől 2011. december 31-éig adhatják le a borvidékek az uniónak, addig kell tető alá hozni az egyezséget a szlovákokkal. Marcinkó azonban úgy véli: az álláspontok a legutóbbi tárgyaláson is olyan messze álltak egymástól, hogy gyakorlatilag semmi esély a megállapodásra.A nol.hu egyéb forrásból úgy értesült, hogy a tárgyaláson elhangzott: amennyiben két különböző termékleírás készül, akkor egyedül Magyarországon és egy esetleges bírósági eljárás elhúzódásán múlik: a szlovák fél meddig használhatja a Tokajské, Tokajsky vagy a Tokajska neveket. A hazai szakemberek szerint ha arra kerül a sor, Magyarország lényegesen jobb esélyekkel indulna egy névhasználatról szóló perben.(nol.hu)
Uniós támogatással újul meg Győr főtere
Az NFÜ közleménye szerint csaknem 900 millió forintos európai uniós támogatással újulhat meg jövő nyárra Győr belvárosa. Az összesen 1,9 milliárd forintos beruházás részeként felújítják a Széchenyi tér és környéke patinás épületeit, valamint új térburkolattal, utcabútorokkal, szökőkúttal és díszkivilágítással teszik szebbé a nyugat-dunántúli város főterét. A beruházás támogatási szerző­dését hétfőn írták alá Győrött, az eseményen részt vett Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.A városrehabilitációs programok kiemelt helyen szerepelnek az uniós fejlesztési források felhasználásakor. Fontos beruházások ugyanis ezek: túl azon, hogy élénkítik az idegenforgalmat és a helyi gazdaságot, erősítik egy-egy város vonzerejét, élhetőbbé is teszik a településeket szerte az országban. A 2004–2006-os időszak Nemzeti Fejlesztési Tervének részeként összesen 24,5 milliárd forint jutott városrehabilitációs programokra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként csak 2007 és 2010 között ennek az összegnek a nyolcszorosát, csaknem 200 milliárd forintot fordíthatunk a települések megújítására a régiókban. E keret egy jelentős részéről már döntés is született. Az ÚMFT keretében kisléptékű tele­pülésfejlesztésre eddig 196 nyertes pályázó 9,2 milliárd forintot tudhat a magáénak, s a nyár elején már újabb 10 milliárdos keretre jelentek meg a regionális pályázatok e téma­körben. A szociális városrehabilitációra benyújtott pályázatok közül eddig 20 projekt ju­tott a második fordulóba, mintegy 11,3 milliárd forintos uniós támogatással, a funkció­bővítő városrehabilitációs projektek közül pedig 55,9 milliárd forint értékben 78 pályá­zatot juttattak a második fordulóba a szakmai bírálók. A megyei jogú városok rehabili­tációja kiemelt projektek keretében valósulhat meg – eddig 16 projekt támogatásáról született az első fordulóban döntés, s több projekt már a második fordulón is túljutva a szerződéskötésnél tart. Ilyen projekt a győri Széchenyi tér és környezetének megújítása is. Győr legszebb tere a jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy vonzó idegenforgalmi látványosság le­gyen, és hogy a kereskedőknek, illetve a vendéglátósoknak érdemes legyen új üzleteket nyitni a környéken. A most induló, 1,9 milliárd forintos összköltségű, közel 900 millió forintos európai uniós támogatással megvalósuló beru­házás részeként azonban 2010 májusára új ruhát ölt a győri belváros. Csaknem 6 és félezer négyzetméteres terület kap új térburkolatot és utcabútorokat, valamint szökőkutat építenek és díszkivilágítást telepí­tenek a téren. A program részeként 200 fős udvari rendezvénytérrel bővül a Xantus János Múzeum, megújul a bencés rendház által üzemeltetett műemlék patika, valamint a Szent Ignác bencés templom és perjelség homlokzata, emellett teljesen felújítják és vendéglátó- valamint szolgáltató egységek elhelyezésére alkalmassá teszik a Lloyd-épületet is. Mindezen túl 2 300 négyzetméternyi új helyiséggel bővül a győri belvá­ros irodai kínálata is.