Tükörvilágom - Könyvajánló
2004. november 16.

Bolyongtam a Föld nevű bolygón

India, Távol-Kelet, Új-Zéland, Ausztrália

Nehezen meghatározható műfajú ez az írás. Tükörvilág. Kicsit önéletrajz, kicsit visszaemlékezés, kicsit kortörténet, és nem is kicsit úti beszámoló: minden együtt van ahhoz, hogy valaki bejárjon egy hosszú utat a XX. század végi-XXI. század elejei nagyvilág forgatagában.

A szerző öntörvényű, makacs, a világra rácsodálkozó, állandóan az ismeretlent kutató felfedező. Sajátos optikájú szemüvegén keresztül mutatja be azokat az országokat, tájakat, amelyeknek a titkaiba bepillanthatott az elmúlt húsz-huszonöt évben. Megismerhetjük gondolatait az emberekről, a mindennapokról, a politikáról és saját életútjáról. Mindazt, amit látott, érzékelt az utazásai során, groteszk humorral és öniróniával dolgozza fel, és nem tagadja: ő másképpen látja a világot, mint a hétköznapi utazó. Egyszerre objektív és ferde tükörben. És amellett, hogy képet kaphatunk szépről és torzról, mesebeli gazdagságról és főbe kólintó nyomorról, a távoli és mégis oly közeli nagyvilágról, megosztja velünk gondolatait a mai, általa látott és ismert Magyarországról is.

Szerencsés embernek mondhatja magát, mert olyan vagyont halmozott fel, amely nem materializálódott, amelyet lehetetlen aprópénzre váltani. Nincs villája, drága gépkocsija, millió bundája; ő olyan kincsek birtokosa, amelyek mindig vele vannak. Ott, belül. A szívében, a képzeletében, az emlékeiben a világ különleges értékei lelhetők fel: ezt a színpompás és gondolatgazdag "kincstárat" kívánja megosztani olvasóival.

Mindezek ismeretében kinek ajánlható ez a könyv? Azoknak, akik szeretnek képzeletben messzi tájakon barangolni, akik szeretik a saját úti élményeiket összehasonlítani a másokéval, vagy egyszerűen csak kíváncsiak a világra. Valamennyiünknek.

RÉSZLETEK:

Az első önálló utazás

Az állomáson már bent állt a szerelvény, elején a nagy fekete mozdony, és már nagyon pöfögött. Iszonyú izgatottság vett rajtam erőt, nehogy lekéssem. A bácsi feljött velem a vonatra és addig cipelt a kocsikon keresztül, amíg talált egy középkorú házaspárt, akik Kelenföldig utaztak. Majd a lelkemre kötötte, hogy miután ők leszállnak, nekem majd még egyet kell mennem. Szinte meg voltam sértődve. Miért mondja ezt nekem, amikor kívülről tudom a megállókat. Nem vagyok én hülye.

India

Fél tíz előtt soha nem kezdtük a túránkat, meg kellett várni, hogy a köd-szmog keveréke felszálljon. A szállodai szobánkból is jól látható volt az India Kapu. Az India Gate az első világháborúban az angolok oldalán elesett indiai katonák emlékműve. Szép, nagy, tágas tér, ami igazán meglepő és lenyűgöző ebben a tizenkétmilliós, túlzsúfolt városban.

Japán

Déli tizenkettőkor érkezünk meg Tokióba. Szörnyű álmosan, teljesen összefolytak a napok. Gyönyörűnek és nagyon tisztának láttam a tokiói repteret, és először csapott meg az a bizonyos tiszta szag vagy illat, amit azóta mindig keresek egy-egy új ország repterén a megérkezéskor, mert ma már biztonsággal megállapítom, hogy mi vár rám. Tisztaság, rend, jólét, vagy kosz, nyomor és szemét-hegyek.

Mianmar (Burma)

Kipakolás után azonnal elvittek bennünket vacsorázni. Ez önmagában kedves gesztus, az emberek általában a hotelen kívül szeretnek vacsorázni, elvégre az is program. Este kilenckor azonban jobban örültem volna, ha maradunk a szállóban. Így még egy fél órát kocsikáztunk a sötét városban. Ha legalább annyi fény lett volna, hogy valamit lássunk is, biztosan élveztem volna a késői városnézést. Így még annak is örültünk, hogy a kocsink lámpája működött.

Kambodzsa

A királyi palotával kezdtük. Kissé egyformának tűntek errefelé a királyi paloták. Az igazi azért a bangkoki királyi palota. Nagyobb, színesebb, gazdagabb.
Itt a sárga, a zöld, a fehér és a fekete dominál. Gyönyörűek a növények. Indiát is leutánozták gyorsan a bejáratnál, mert igen sokat elkértek a kamera és a fényképezőgép használatáért, de ezek után mégsem lehetett fotózni a legtöbb helyen.

Laosz

Készültünk Laoszból, de a kis tanáremberünk igazán lelkesen magyarázta az ország múltját, jelenét. Ezen a területen is sok királyság volt, akárcsak Ázsiában mindenütt. És errefelé is örökké betörtek az erősebb népek, akárcsak máshol. Nyolcezer évvel ezelőtt egész Kelet és Dél-Ázsia népei, Mongóliától Indonéziáig vándoroltak egyik helyről a másikra. Kialakultak a nagyobb királyságok. Mianmar, Kambodzsa, Thaiföld és Laosz egy óriási birodalomba, a Funan királyságba tartozott. Ez a királyság a VI. században megszűnt. Kambodzsában a khmerek, Thaiföldön a Szukhothai birodalom jött létre.

Thaiföld

Kis gyereklánynak kinéző thai túraszervezőnk küldte értünk a megígért kocsit. Remek érzés volt megérkezni ugyanabba a szállóba, ahol tavasszal is voltunk. Hihetetlenül örültek nekünk, nemcsak úgy tettek. Olyan aranyosak a lányok, ahogy az ajtót nyitogatják, összekulcsolt kis kezükkel köszöntenek és bólogatnak. És az a mosoly, ami örökké ott tartózkodik a szájuk szegletében, és a szemükben... De szívesen becsomagoltatnám és hazavinném.

Kína

Ebéd után egy igazi kínai teaházba mentünk. Mint tapasztalt turisták, pontosan tudtuk, hogy valami nagy attrakció fog következni. Az épület direkt erre a célra épült, ezt le sem lehetne tagadni. Erősen kínaias a vonalvezetése, hozzátéve a mi hatalmas ország vagyunk, és építjük a szocialista szebb jövőt érzését. 
Van valami izgalmas abban, ahogy az ember mögé lát egy szándéknak. Lehet, hogy nem így van, de nekem Kínában úgy tűnt, hogy a turistának még a gondolatait is irányítani akarják.

Tajvan

Amikor kiderült, hogy a Lufthansás kollégák nem tudnak vízumot szerezni, egy este a vacsoránál beszélgettünk arról, hogy a Távol-Keletre mennénk, ott találkozhatunk is. Japán, Szingapúr és Thaiföld az úti cél, mert Tajvanra nem mehetünk. Én majd elintézem, biztatott Horst. Már hogy a csudában tudnád te elintézni? - kérdezte István. Mire Horst leadott egy mesét, hogy ha nem tudnánk, Csang Kaj-sek fia a jelenlegi tajvani belügyminiszter, aki Bajorországban tanult valamilyen katonai akadémián, ő véletlenül nagyon jól ismeri, többször találkoztak. Ő is volt már Tajvanon, és ne hagyjuk ki, ha csak a vízumon múlik, ő garantálja nekünk, hogy megkapjuk.

Új-Zéland

Az egyik kolléga az aucklandi tartózkodásunk rovására ajánlotta - és nagyon jól tette - a Taupo tó vidékét, a Waikato folyó partján. Kocsival vittek a Leading Hotels of the World egyik kis gyöngyszemébe, a Huka Lodge-ba. Nagyon jó nevű a hely, amolyan flancos jobbemberes, de ugyanakkor nagyon családias, barátságos.

Ausztrália

Melbourne után a hatalmas ország közepén lévő Alice Springsbe repültünk. Alice Springsből pedig csak egy félórás repülőút Ayer's Rock. A szinte éppen a hatalmas szigetország közepén fekvő, vörös szívnek is nevezett Uluru, nemzetközi nevén Ayer's Rock az őslakók szent hegye. Óriási nemzetközi kampányok, az ausztráliai prospektusok kihagyhatatlan fotói mind azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy ide aztán el kell jönni.

A könyv honlapja: www.tukorvilagom.hu