Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Pakisztán

Hivatalos név: Pakisztáni Iszlám Köztársaság Időzóna: GMT+04:00
Anyanyelven: Islami Jamhuriya-e-Pakistan Autójelzés: PK
Államforma: köztársaság Pénznem: pakisztáni rúpia (PKR)
Főváros: Islamabad Elektromosság: -
repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék
Leírás |  Városok |  Utazási információk |  Fontosabb telefonszámok |  Földrajz, gazdaság
Leírás
Pakisztán egy olyan ország, amely nem csak az egyik legősibb civilizáció a világon, de ugyancsak bővelkedik az ereklyékben. Egész városokat tártak fel a föld különböző rétegeiből. Minden birodalom rajtahagyta a nyomát azon a területen, amit ma Pakisztánnak hívunk.

Pakisztán egyik különlegessége a madárvilágában rejlik. Ez a változatosság az országban különböző területeken figyelhető meg, ennek két oka van: Egyrészt itt élnek a nem költöző madarak, amik itt őshonosak, másrészt időről időre megjelennek a vándormadarak, amelyek mérföldek ezreit átrepülve jönnek ide pihenni a kemény szibériai és tibeti tél elől.
Fajok százait találhatjuk meg Pakisztánban. Sokuk a külsejükkel tűnik ki, mások a színeikkel, míg megint mások a csodálatos énekhangjukkal.
Olyan ragadozó madarak otthona is ez az ország, amelyek más, védtelen madarak után portyáznak. Ám a madarak többsége kicsi és törékeny, és az egyetlen lehetőségül a menekülésre a repülés képessége.
A "Madár figyelő turizmus" azon tevékenységek között van, amelyek a legkevesebb fáradságot igénylik. A turisták számára Pakisztánban a madarak nagyon sok örömet ajánlanak.

Városok Utazási információk
Nemzetközi repülőterek

Karachi, Lahore, Rawalpindi, Quetta, Peshawar.
Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 92
Földrajz, gazdaság

Népesség adatok

Lakosság: 119 107 000 fő
Népsűrűség: 149.60 fő/km2
Nyelvek: urdu, pandzsábi, szindi, pastu, angol.
Népcsoportok: pandzsábi (66%), szindi (13%), urdu (8%), pastu (4%), arab, brahui (9%).
Vallások: mohamedán (97%), hindu (1.5%), keresztény (1%), buddhista (0.5%).
Földrajzi, természeti adottságok

Terület: 796 095.00 km2
Nagyobb települések: Karachi 5 181 000, Lahore 2 953 000, Faisalabad 1 104 000, Rawalpindi 795 000, Hyderabad 752 000, Multan 722 000, Gujranwala 659 000, Peshawar 566 000, Landhi Korangi 551 000, Sialkot 302 000, Sargodha 291 000, Quetta 286 000, Islamabad 236 000.
Legmagasabb pontok: Tirich Mir 7690 m.
Főbb folyók: Indus, Sutlej.
Földrajz

A nyugati és északi részén elterülő hegyvidék meredeken szakad le az Indus alföldjére, amely a Punjab bokros sztyeppvidékére, az attól délre fekvő Sind és Thar sivatagos, lefolyástalan területére és az Arab-tengert kísérő sós mocsárvidékre oszlik.
Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 410 USD

agrárország.
Kapcsolódó cikkek
Aranyásó hangyák
Megtalálták az aranyásó "hangyákat"?Egy francia kutató - aki két éve megtalálta a Mekong folyó forrását, tavaly pedig egy addig ismeretlen, igen apró és ősi pónilófajt fedezett fel Tibet egy eldugott zugában- most azt állítja, hogy megfejtette az aranyásó hangyák 2500 éves legendáját, amelyet Nagy Sándor és Nagy Szulejmán is hiába próbált megoldani.Michel Peissel szerint az "aranyásó hangyák" valójában mormoták, amelyek Pakisztán és India határvidékének egy vitatott hovatartozású területén élnek egy aranyport tartalmazó fekete homokban. Hérodotosz görög történetíró megemlékezett egy titokzatos vidék lakóiról, akiknek"a rókáknál nagyobb, de a kutyáknál kisebb hangyák" bányásszák az aranyat. A hangyák aranyát azóta is sokan keresték, de mindhiába.Peissel, a Himalája megszállott kutatója már régóta feltételezi, hogy az aranyásó hangyák földje a Karakorum hegység 3500 méter magasan fekvő baltisztáni fennsíkján lehet, de csak az idén sikerült engedélyt szereznie a pakisztáni kormánytól a zárt katonai körzet felkeresésére, ahol pakisztáni és indiai katonák néznek farkasszemet egymással, és vívnak időnként tűzpárbajt.Peissel azt állítja, hogy látta a mormotákat (Arctomys himalayanus) és megtalálta az aranytartalmú homokréteget 2 méterrel a felszín alatt. Az ősi Perzsiában "hegyi hangyák"-nak nevezett mormoták ebből a fekete homokrétegből kaparták ki a nemesfémet, amelyből szerinte az ott élő minárók 2500 évvel ezelőtt- és még a közelmúltban is - aranyékszereiket készítették.Peissel szerint felfedezése igazolja Hérodotoszt, és "véget vet a világtörténelem leghosszabb kincsvadászatának".(-j-)Forrás: É.T.