Peru - Iránytű - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Kapcsolódó cikkek

Miért kell meztelenre vetkőzni a Machu Picchunál?
Sűrűbben ellenőrzik a régészeti helyszíneket a perui illetékesek, amióta trenddé vált meztelenül fotózkodni a Machu Picchunál. A turisták a közösségi oldalakra és blogjaikra töltik fel a képeket.A kulturális minisztérium elutasít mindenféle tiszteletlen cselekedetet a történelmi látnivalók közelében. "Megkétszereztük erőfeszítéseinket a folyamatos ellenőrzés érdekében, és most már a biztonsági személyzet is beavatkozhat, ha azt látja, hogy valaki meztelen fotót akar készíteni a helyszínen" - mondta a minisztérium munkatársa.Úgy tűnik, nem csupán Peruban népszerű a meztelenkedés: a Facebookon már létrejött egy oldal "Naked At Monuments" névvel, és bár még viszonylag kevés követője van, elképzelhető, hogy szélesebb körben is el fog terjedni a nudista fotózkodás.

Két hónapig még megközelíthetetlen lesz az inka romváros
Befejeződött a perui esőzések miatt már napok óta az inka romvárosban, Machu Picchun veszteglő turisták kimentése: helyi idő szerint múlt pénteken helikopterekkel az utolsó embereket is sikerült elszállítani a térségből.A turisták amiatt kényszerültek a napokon át tartó várakozásra, mert múlt hét szombatján a közeli Cuzcóból Machu Picchuhoz vezető magas hegyi vasútvonalat sziklaomlások rongálták meg és zárták el. A perui hatóságok tucatnyi helikoptert vetettek be a mentőakcióban: ezek felét az Egyesült Államok biztosította, de például az argentin légierő is küldött két gépet csütörtökön erősítésül. Pénteken majdnem 1300 turistát szállítottak el a helyszínről.A már kimenekítettek közül néhányan korábban arról számoltak be, hogy a Machu Picchu lábánál rekedt tömegből elsőként az európai és amerikai turistákat vitték el a helikopterek, de ezért az illetőknek 500 dollárt kellett fizetniük. A perui turisztikai miniszter viszont azt állította: senkitől nem kértek pénzt azért, hogy elszállítsák. A Machu Picchuhoz vezető vasútvonal kijavítása egy pénteki bejelentés szerint két hónapot vesz majd igénybe.Ez komoly csapás a térség gazdaságára, hiszen normális körülmények között naponta mintegy ezer turista látogat a romvárosba, s 90 százalékuk vonaton érkezik. A Machu Picchu a spanyol hódítók elől elmenekült inkák utolsó fővárosa, az "elveszett" város Peruban. A perui Andok déli láncolatában, Cuzcótól körülbelül 115 kilométernyire, a perui fővárostól, Limától pedig 1100 kilométerre fekszik, az Urubamba folyó völgyében, az Urubamba 2450 méter magas hegycsúcsán. (MTI)

Négyezer éves falfestmény Peruból
Négyezer éves templomot ástak ki Peru északi partjai közelében, s kifinomult dekorációt és falfestményt találtak benne, amelyek arra utalnak, hogy az akkori civilizáció fejlettebb volt, mint eddig gondolták.Lambayeque ősi romvárosában található a Ventarrón elnevezésű, 2500 négyzetméteres lelőhely, ahol a templomot kiásták, s ennek egyik falán találták a szinte teljes épségben megmaradt vörös-fehér falfestményt, amely egy szarvasvadászatot ábrázol.A szénizotópos kormeghatározás szerint négyezer éves, agyagtéglából épült templomot rendkívüli precizitással kivitelezték - mutattak rá a perui szakemberek, akik a perui kormány támogatásával végezték a feltárást.A korai perui civilizációban számos festett templomot építettek, ám sajnos csak igen kevés maradt meg.Amerikában a legősibb város, Caral, amely szintén a perui tengerparhoz közel feküdt, több mint 4600 évvel ezelőtt épült.

Haldoklik a Titicaca-tó
Ökológiai katasztrófa fenyegeti a perui Titicaca-tavat. A beléömlő szennyvíz miatt már kipusztultak onnan az őshonos halak, s a víz felszínén lebegő zöld "pázsitszőnyeg", amelyet a szennyvízből táplálkozó púpos békalencse (Lemna gibba) alkot, fulladással fenyegeti a tó természetes élővilágát.A tragikus helyzet oka a népességrobbanás a tó partjára épült városban, Punóban. A fontos kereskedelmi és turisztikai központ lakossága két évtized alatt 40 ezerről 100 ezerre nőtt, s a sekély Punói-öbölbe becslések szerint már naponta 10 ezer köbméter szennyvíz ömlik, amit a tó nem képes feldolgozni. A helyzetet súlyosbítja az elmúlt három év aszályos időjárása is, amelynek következtében 1,8 méterrel apadt a tó vízszintje.A perui és a bolíviai kormány Japán és az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP) együtt próbálja megmenteni a két ország határán fekvő tó élővilágát. Míg Tokió Puno város szennyvíztisztítását és szemétbegyűjtését segít megszervezni, az ENSZ az őshonos halak és növények visszatelepítését, valamint a hagyományos természetvédelmi módszerek elterjesztését tervezi. Ezek egyike lehet, hogy a tatorát (Scirpus californicus), a Titicaca-tavon használt híres kákacsónakok alapanyagát használnák fel a tóparti kistelepülések szennyvizének természetes szűrésére.A tatorakáka, amelyből a tó közepén lebegő hatalmas szigetet is fonták, a tó partvidékének legjellegzetesebb, sokoldalúan hasznosítható növénye. A tavon lakó uru indiánok mindenfélére felhasználják, az úszó szigeten még a házakat és a bútorokat is abból készítik. Tatora a fűtőanyag azokban a cserép tűzhelyekben is, amelyeket a tó fenekéről felhozott agyagból égetnek ki. Friss hajtása remek édes csemege, pálinka készítésére is alkalmas. A Titicaca-tó partvidékének legjellegzetesebb növénye megjelenésében a nádra emlékeztet, de nem nád és nem is papirusz, mint Thor Heyerdahl csónakkísérletei nyomán beépült a köztudatba, hanem az erdeikáka-félék nemzetségébe tartoznak.A perui mitológia szerint Takaynamo isten hajdanában hatalmas tatoratutajon érkezett Peruba a világ másik végéről. A peruiak háromezer éve használják csónakkészítésre a tatorakákát, a tengerparton ma is ezen halásznak- újabban szörföznek - a helybéliek. A mocsaras vidékeken magasra növő növényt kivágják és a napon megszárítják. Minden évben fesztivált rendeznek, amelynek során elkészítik a caballitók, a "nádparipák" új nemzedékét. Két szakember képes fél óra alatt összeállítani egy ilyen egyszemélyes halászhajót, amely szárazon igen súlyos, de a hagyomány szerint a tulajdonosnak egymagának kell vízre bocsátania a "lovacskát", mert ha egyedül nem bírja el, akkor a háborgó tengeren sem boldogulna vele.(Peru-El Dorado)Forrás: É.T.

Hivatalos név:	Perui Köztársaság	Időzóna:	GMT-06:00
Anyanyelven:	República Del Perú	Autójelzés:	PE
Államforma:	köztársaság	Pénznem:	perui új sol (PEN)
Főváros:	Lima	Elektromosság:	220V

Lakosság:	22 454 000 fő
Népsűrűség:	17.50 fő/km²
Nyelvek:	spanyol, kecsua, ajmara.
Népcsoportok:	indián (46%), mesztic (39%), európai (15%).
Vallások:	római katolikus (75%), törzsi vallású (23%), protestáns (2%).

Terület:	1 285 216.00 km²
Nagyobb települések:	Lima 5 008 000 (6 414 000), Arequipa 592 000 (634 000), Callao 515 000, Trujillo 491 000 (532 000), Chiclayo 395 000 (426 000), Piura 297 000 (324 000), Cuzco 255 000 (275 000), Chimbote 253 000 (297 000), Iquitos 248 000 (269 000).
Legmagasabb pontok:	Huascarán 6768 m.
Főbb folyók:	Ucayali, Maranón, Amazonas, Putumayo, Napo, Purús.
Főbb tavak:	Titicaca-tó.