Ide utaznék Lima

Általános leírás

A Peruba utazó semmiképpen sem kerüli el Limát. Minden harmadik perui - az országnak hétmilliónál több lakosa van - a fővárosban él.
A koloniális jellegű központtól délre eső városrészben, a Mirafloresban találhatók a modern bevásárlóutcák és a színes művészeti és iparművészeti galériák. A kávéházakban - és nagyon sok van belőlük - kellemes csevegésre, kikapcsolódásra hívogatnak, naplemente után pedig a pezsgő dél-amerikai éjszakai élet vonzza a látogatókat. A tengerparti Parque del Amorban álló, szerelmespárt ábrázoló szobor - az életöröm jelképeként tekint ki a végtelen Csendes-óceánra.
A Barranco a bohémek, a művészek, költők és diákok negyede. Épületei a köztársaság korai éveinek hangulatát őrzik, és tetszetős kulisszái a jellegzetes kocsmáknak és vendéglőknek.

Földrengésveszély
A gyarmati időszakra emlékeztetnek a Rio Rimac túlsó oldalán, az óvárostól északra elterülő városnegyed kanyargós, keskeny utcái. A 17. és 18. századi külváros sűrűn egymás mellett álló egyemeletes házai leginkább az Alameda de los Descalzosban maradtak fenn.
A gyarmati korszak Limájának szívében forgalmas sétálóutca, a Jirón de la Unión köti össze a két központi teret, a Plaza Mayort és a Plaza San Martínt.
Mindazonáltal túl sok tanúja nem maradt fenn a gyarmati korszaknak. A régi épületek többségét földrengés döntötte romba, s ami megmaradt belőlük, azt elpusztította a sűrű tengeri köd és a város fölött állandóan lebegő füstköd. A Lima központjában levő régi lakónegyedeket többször átépítették, a legnagyobb mértékben 1930-ban, amikor új, széles utcákat nyitottak a folytonosan gyarapodó gépkocsiforgalom számára. A mai belváros arculatát főként új banképületek és üzletházak jellemzik.

Peru 1821-ben vált függetlenné
Mindazonáltal sok mindent sikerült megmenteni. Így a Plaza Mayort (régebben Plaza de Armas volt a neve) körülvevő házak többsége még mindig koloniális stílusú, noha a kormányzati épületek már a későbbi korból valók, a francia empire stílusát tükrözik. A tér közepén, az 1650-ben felállított díszkút lépcsőin ismét vidám csobogással zuhog alá a miniatűr vízesés. A gyarmati korszak ízlését őrzi a földrengések által többször megrongálódott, de mindig - utoljára 1746-ban - újjáépített székesegyház. Az érseki palota remekbe formált erkélyei előtt érdemes kissé hosszabban elidőzni.
A Jirón de la Unión délnyugati végén elterülő Plaza San Martínt a 19. század elején alakították ki. A téren büszke szoboralak emelkedik: José de San Martín emlékére állították 1921-ben, a függetlenség kikiáltásának százéves évfordulója alkalmából. A szabadságharcos 1821. július 28-án hirdette ki Peru függetlenségét a Limától északra eső Huaura nevű faluban.
Peru felszabadítását a spanyol uralom alól két oldalról is segítették 1821-1822-ben: José de San Martín Argentína és Chile felszabadítása után Lima felé indult, Simón Bolívar pedig azalatt Venezuelát és Kolumbiát szabadította fel. Amikor San Martín 1822-ben Franciaországba ment, Bolívar vette át a helyét, és 1824-ben végleg kiűzte a spanyol gyarmatosítókat Peruból.
Lima környéke már évezredek óta lakott vidék. Nagyobb városok már Kr. e. 200 és Kr. u. 600 között is álltak itt, a Mirafloresban folytatott ásatások tanúsága szerint. Egy piramis maradványai mellett a régészek néhány évvel ezelőtt egy a Lima-kultúra korából való (e kultúra virágzását a Kr. u. 400 és 1200 közé teszik) sírt is feltártak, melyben gazdag leletanyagra bukkantak.
Miután Francisco Pizarro 1531 és 1533 között lerohanta és meghódította a perui Inka Birodalmat, 1535-ben megalapította Lima városát. Egykori palotája helyén, a Plaza Mayoron ma a kormány épülete áll. Szarkofágja a székesegyház főbejáratától jobbra nyíló, mozaikokkal gazdagon díszített kápolnában áll.

Az inkák művészete
Lima és Peru gazdag történetével a város múzeumaiban ismerkedhetünk meg. A legszélesebb áttekintést Peru múltjáról és az ásatásokról a Nemzeti Múzeumban kaphatjuk, míg az úgynevezett Aranymúzeumban ezernyi aranytárgyat csodálhatunk meg, a fülönfüggőktől az aranylemezkékkel kivarrt ponchókig. A Museo Rafael Larco Herrera erotikus festményekkel díszített prekolombián edénygyűjteményéről híres. De éppoly érdekes a többi, mintegy 55 000 darab kerámia is, a múmiák és az a világrekorder szövött szőnyeg, melynek egyetlen centiméterében 1567 csomót számláltak meg...
Kevésbé ismert, de rendkívül értékes és mindenképpen megtekintésre méltó a San Francisco-kolostor könyvtára, melyben régi szövegek ezreit őrzik, némelyik még a spanyol hódítás korából származik. Ismertebbek a kolostor katakombái, melyekben állítólag 70 000 ember maradványai pihennek. A kolostor temploma egyike Lima legjobb állapotban fennmaradt korai koloniális templomainak, díszítésén egyaránt érvényesülnek a barokk és a mór-arab stílus elemei. Ajánljuk

Limában járva - a belváros nevezetességein kívül - szép élmény többek között a Nemzeti Múzeum (Museo de la Nación), az Aranymúzeum (Museo de Oro), a Rafael Larco Herrera Múzeum (Museo Rafael Larco Herrera), valamint az inka hódítás kora előtti templommaradvány (Huaca Pucllana, San Isidro kerület) megtekintése is. A múzeumok hétfőnként zárva tartanak. Egyéb

Borravaló: Szolgáltatások és kiszolgálás esetében 5-10 százalék.