Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Csehország

Hivatalos név: Cseh Köztársaság Időzóna: GMT+01:00
Anyanyelven: Ceská Republika Autójelzés: CZ
Államforma: köztársaság Pénznem: cseh korona (CZK)
Főváros: Prága Elektromosság: 230V
repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék
Leírás |  Városok |  Utazási információk |  Fontosabb telefonszámok |  Földrajz, gazdaság
Leírás
Nyugalom és kikapcsolódás, ezek a szinonimák merülnek fel a legtöbb embernek a fejében, akik már egyszer ellátogattak a Cseh Köztársaságba, ebbe az elbűvölő közép-európai országba. Ők már felismerték, hogy az Európai Unió eme új tagja több ezer kilométernyi turistaút által átszőtt gyönyörű természetet, hihetetlen mennyiségű kulturális műemléket, festői történelmi városokat és olyan nagy hírű fürdőket kínál az odalátogatóknak, melyekbe nemcsak gyógyulás, hanem pihenés céljával is érkeznek a vendégek. Mindemellett az idegenforgalmi szezon itt nem korlátozódik csupán évi néhány hónapra. Csehországba bármikor ellátogathatunk, és meggyőződhetünk arról, hogy ideális úticél akár a szabadság eltöltéséhez, akár egy hétvégi kiránduláshoz.

Annak ellenére, hogy a cseh állam történelme több mint ezer évet ölel fel, a Cseh Köztársaság a legfiatalabb azok közül az országok közül, amelyek 2004-ben beléptek az Európai Unióba. Ennek az az oka, hogy 1993. január 1-jén a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság szétválásával két önálló ország jött létre - Csehország és Szlovákia. Már röviddel a kommunista rendszer 1989-es bukását követően az ország jelentős és közkedvelt idegenforgalmi célponttá vált - elsősorban sokszínűségének köszönhetően. Kevesen számítanának ugyanis arra, hogy a három történelmi tartományból - Csehországból, Morvaországból és Sziléziából álló kicsiny országban ennyi különböző változatosságra bukkanhatnak. Csehország nyugati részén számos iszapvulkán és hőforrás található, északon valóságos homokkő sziklalabirintusok (melyeket a helyiek sziklavárosoknak hívnak) nőttek ki a földből, az ország közepén terül el az Elba termékeny, sík völgye, délen pedig szó szerint egymást érik a halastavak. A morva-sziléziai hegyek árnyas erdőségeit fokozatosan Dél-Morvaország lankás borvidékei váltják fel. Az egész országot hegyláncok ölelik körül, amelyek a téli sportok számos lehetőségét kínálják.

Csehország természeti csodái az emberi kéz alkotta szépséggel párosulnak, a kulturális műemlékek sokasága pedig valódi nagyhatalommá teszi az országot. Az egész világról érkeznek ide a kultúra, a történelem és az építészet iránt érdeklődő látogatók. Ennek talán a legárulkodóbb jele, hogy Cseh- és Morvaország városainak már tizenkét műemléke szerepel az UNESCO történelmi és természeti világörökségének listáján. 2005-ben Český ráj (Cseh Paradicsom) tájvédelmi körzetet is UNESCO geoparkká nyilvánították. Mindezek a műemlékek ugyanakkor könnyűszerrel megközelíthetőek. Prágából, a cseh metropoliszból, amelynek történelmi belvárosa már 1992-től a világörökség részét alkotja, autóval mindössze fél órától 3 óráig terjedő időn belül egytől egyig elérhetőek. Az UNESCO műemlékek ehhez mérhető koncentrációja a világon sehol máshol nem lelhető fel.

Csehország ismertetése nem egy rövid írást, hanem egy egész könyvet érdemelne. Ezért az ország bemutatását az öt legvonzóbb helyszínen keresztül kíséreljük meg, amelyek mindazt képviselik, amit a Cseh Köztársaság kínál - a várakat és kastélyokat, a történelmi városokat, a gazdag kulturális választékot, az elragadó természetet, a hírneves fürdőkben való kikapcsolódást és számos más érdekességet.

A Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. A Cseh Köztársaság alapvetően három részre bontható, a történelmi Csehországra (Čechy), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik.

Államforma: köztársaság. A Cseh Köztársaság 1993. január 1-jén alakult meg. Ugyanakkor lépett hatályba az új demokratikus alkotmány. Az elnök, akit öt évre választanak a parlament két házának közös ülésén - legfeljebb két alkalommal - egyben a hadsereg főparancsnoka. Az elnöki hatalom korlátozott, legfőbb jogosítványa vétójoga. A parlament két házból áll. A képviselőház tagjainak száma 200 fő, megbízatása négy évre szól. Ahhoz, hogy valamely párt a parlamentbe kerülhessen, meg kell szereznie a szavazatok legalább 5 százalékát. A képviselőház az arányos képviselet elve alapján áll össze. A szenátus - mely a többségi elv alapján áll össze - tagjainak száma 81 fő, megbízatása 6 évre szól, rotációs rendszerben kétévente választják tagjainak harmadát. 2002. július 15. óta a Cseh Szociáldemokrata Párt, Kereszténydemokrata Unió és Szabadság Unió alkotta koalíció volt kormányon Vladimír Spidla vezetésével. 2004 nyarán azonban az addigi belügyminiszter, Stanislav Gross vette át a kormányfői stafétabotot Spidlától. A koalíciónak együttesen 101 mandátuma van a 200 tagú képviselőházban.

EU-viszony
Csehország (Csehszlovákiaként) 1988-ban létesített diplomáciai kapcsolatot az Európai Közösséggel. Különféle kereskedelmi egyezményeket kötött a két fél az elkövetkező években, majd 1995-ben úgynevezett Európa Megállapodásokat írtak alá, ami jogi kereteket teremtett a további közeledésnek. Csehország 1996. január 17-én adta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdődtek és 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcstalálkozón fejeződtek be. A csatlakozási szerződést 2003. április 16-án Athénben írta alá Csehország, amely alapján 2004. május 1-jétől az EU teljes jogú tagja.

Csehország jelenleg
  • 1 biztost delegál a Bizottságba (Vladimir Spidla - foglalkoztatás és szociális politika)
  • 24 európai parlamenti hellyel rendelkezik

Az ország 2004. november elsejétől 12 szavazattal rendelkezik a Miniszterek Tanácsában

Izgalmas város, izgalmas ország
1989 óta megnőtt a látogatók száma. Veterán utazókat gyakran hallhatunk panaszkodni, hogy Prága már nem az övék többé. Izgalmas város. Ami pedig a városon kívül található az országban, az kívül esik a megszokott turistaútvonalon, így kevésbé érték negatív hatások.

Csehországi fürdővárosok
A legismertebb fürdővárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlsbad /csehül Karlovy Vary/, Marienbad azaz Mariánské Lázně, Františkovy Lázně, Kynžvart, Jáchymov, Konštantinovy Lázně egytől egyig besorolható a legrangosabb európai fürdővárosok közé. Gyógyító erejükről az irodalom legjelentősebb képviselői tettek sorra tanuvallomást. A fürdővárosok máig igyekeznek megőrizni békebeli bájukat és újból divatba hozni azt a bizonyos életmód-típust, amelynek a gyógyulást jelentő úgynevezett procedúrákon kívül a promenádozás is aktív része volt. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a nyugodt, békebeli életmód is: a koncertek a promenádon, a nyugodt, arisztokrata légkör, amelyet ma igazán csak az oroszok képesek értékelni és tovább éltetni.

Moravian Karst
Gyönyörű, sűrű erdőkkel tarkított festői táj Brno-tól északra. Közel 400 barlangja a Punkva folyó munkájának eredménye.

Moravske Slovacko Régió
A népművészetek, népi hagyományok kedvelőinek sok csemegével szolgál a hely. Különösen meleg hangulatát nemcsak éghajlatának, hanem az itt élők barátságos és egyedi vérmérsékletének köszönheti. Az eredmény egy rendkívüli kis szigete a hagyománynak mind beszédben, öltözködésben, mind építkezésben és díszítésben. Ezenkívül minden évben fesztiválokat is rendeznek itt.

Sziklalabirintusok - a természet oázisai
A cseh sziklalabirintusok európai unikumnak számítanak. A három legjelentősebb a Cseh Paradicsom, a Cseh Svájc és az Adršpach-teplicei sziklák. Csehország különleges vidéke a Cseh Paradicsom, amely Mnichovo Hradiště, Jičín és Turnov városok között terül el, joggal viseli elnevezését. A sziklalabirintusokkal teli romantikus völgyeket legelők, varázslatos kilátást biztosító sziklakilátók és festői faházak tarkítják. A táj történelmi emlékekben is szokatlanul gazdag, szinte egymást érik a várak és a kastélyok. Példaként említsük meg a nevezetes Trosky-i várromot vagy a Hrubá Skála-i reneszánsz kastélyt. Cseh Svájc vidéke Csehország északnyugati részén található. A bizarr sziklaalakzatok mágnesként vonzzák mind a hegymászást sportszerűen űzőket, mind pedig az egyszerű túrázókat. A nemzeti park leglátogatottabb helyszínei közé tartozik a Pravčice-i kapu, egy homokkő-sziklahíd, amely a maga nemében Európában a legnagyobb. Az Adršpach-i sziklalabirintus Náchodtól északra fekszik, közel a lengyel határhoz, ahol több útvonal is várja a turistákat. A sziklák között található egy sziklató ötméteres vízeséssel. A tavacskán az idegenforgalmi szezonban sétahajókázásra is van lehetőség. A sziklalabirintusok több tekintetben különböznek egymástól, az azonban közös bennük, hogy egyaránt alkalmas terepet nyújtanak gyalogtúrákhoz, vagy - a megfelelő engedélyek birtokában - a hegymászáshoz, annak minden nehézségi fokozatában.

Városok Utazási információk
Gasztronómia

A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával, meg persze egy kis sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés - apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis - a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúst tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás-rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Meg kell még mindenképpen említeni, hogy a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrűk, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a nevesincs levest, vagy más néven a Kulajdát, vagy a Kyselot, a savanyú kenyérlevest.
Mint mindenütt másutt Közép-Európában, a cseh kulináris szokásokra is az a jellemző, hogy viszonylag kevés, ám kitűnő alapanyagot használnak fel, és az a céljuk, hogy felkészítsék a szervezet a kemény munkára és a hideg telek átvészelésére. A sertéshús az első (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna) előtt. A halételek jobbára a pisztrángra (pstruh) és a pontyra (kapr) korlátozódnak. Zavarba ejtően sokfajta liszt van, és sok helyütt termesztenek cukorrépát is, a sütemények, édességek és a török kávé cukorszükségletének kielégítésére.
A másik nemzeti gasztro-jellegzetesség a sör. Bárhová megyünk az országban bárhol találni fogunk olyan helyet, ahol a megfelelő pénz kifizetésének fejében egy korsó finoman gyöngyöző habos folyékony kenyeret tesznek elénk. Ezt bizonyítja az is, hogy Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A leghíresebb cseh sörök a következők: Pilzner Urquell, Staropramen, Litovel, Krusovice, Gambrinus, Budvar, stb.
Közbiztonság

Csehország biztonsági helyzetét tekintve lényegében nem különbözik Magyarországtól, vagy a vele szomszédos államoktól. Az országot illetően nincs ismert konkrét terrorfenyegetés. Az általános közbiztonság jónak minősíthető, a bűnözési statisztikák csökkenő tendenciát mutatnak. Ugyanakkor főleg a turisták gyakran esnek zsebtolvajok áldozatául.
Lopás, rablás elleni védekezés:
Csehországban a bűncselekmények leggyakoribb formája a rablás, amelynek egyik kedvelt célpontját alkotják a külföldi turisták, illetve a gépkocsivezetők.
A városban sétáló, vagy közlekedési eszközön utazó turisták zsebéből, vagy táskájából (szándékos) lökdösődés közben lopják el pénztárcájukat, illetve irataikat. Az utóbbi időben megszaporodtak az éttermi lopások is, érdemes az iratokat és értéktárgyakat tartalmazó holmikat az asztalhoz vinni, elkerülendő a későbbi kellemetlen meglepetéseket.
Érdemes csak a feltétlenül szükséges pénzmennyiséget magunknál tartani, ill. nagyobb összeg esetén a pénzt több helyre, jól zárható táskába, vagy nadrágzsebbe elhelyezni.
Csehországban évente kb. 25 ezer autót lopnak el, ez magasabb szám, mint hazánkban! Az autósok számára ez különösen casco biztosítás hiányában komoly rizikófaktor, évente több magyar autótulajdonos is szerepel a kárvallottak között. Gyakoriak a gépkocsi-feltörések száma is, ezért - ahogyan Magyarországon, így Csehországban is - pénzt, személyi okmányokat, értékes személyi holmit nem tanácsos (őrizetlenül) a gépkocsi utasterében hagyni!
Az utóbbi időszakban több esetben is előfordult, hogy álrendőrök a Csehországban történő tartózkodás anyagi fedezetének "ellenőrzése" céljából pénzösszeg felmutatását avagy bankkártyát követeltek külföldiek "igazoltatása" során. Érdemes tudni, hogy ehhez az igazoltatást végző rendőrnek semmilyen körülmények között nincs joga! Ha ilyet követelnek, élni kell a gyanúperrel, hogy álrendőrrel állunk szemben.
2004. május 1. óta "mobil" vámellenőrzéssel kell számolnia az utasoknak, amelyre nem a határon, hanem az országban bárhol sor kerülhet.
Bár egyre ritkább eset, de előfordulhat, hogy a rendőrök alkudoznak a kiszabásra kerülő büntetés összegéről, ill. arról nem akarnak igazolást adni a külföldinek. Amennyiben az eset indokolja, célszerű a nagykövetség (konzul) megkeresése, mert egy lezárt ügyben már csak utólagos panasszal lehet élni. Célszerű feljegyezni az intézkedő rendőr azonosító számát, az időpontot és a pontos helyszínt, ill. megérdeklődni, hogy milyen szervhez (cím, telefonszám, stb.) lehet fordulni az eljárás kifogásolása érdekében.
Egészségügy

Csehországban 2004. május 1. után az EU más tagállamaihoz hasonlóan az Unióban használatos ún. EU-s egészségbiztosítási kártya segítségével lehet igénybe venni a rövid távú beutazók (turisták, látogatók) részére szükség esetén a felmerülő sürgősségi (cseh nyelven akut) egészségügyi ellátást. Ez abban az esetben térítésmentes, ha az érintett biztosított, ill. rendelkezik a szóban forgó kártyával. Ugyanakkor ez nem jogosít teljes körű ellátásra, aki biztosra akar menni és hosszabb időre érkezik, a korábban is opcióként rendelkezésre álló utasbiztosítás megkötését javasoljuk számára.
Drágák a gyógyszerek, ezért érdemes inkább itthonról vinni a mindennap szükséges tablettákat.
Hogyan jutok oda?

A cseh fővárosba repülővel érkezőket többnyire a Praha-Ruzyne nemzetközi repülőtér fogadja, amely a város központjából kb.20 km-re észak-nyugati irányban helyezkedik el. A repülőtér és a város közötti közlekedést a helyi közlekedési vállalat rendszeres autóbuszjáratai biztosítják (100, 119, 179, 225 és 254. sz. járatok), a Praha-Holesovice vasútállomás és a Ruzyne repülőér között az Airport Express autóbuszjárat biztosítja a kapcsolatot. A városba minibusszal és taxival is eljuthatunk, ezen megszakítás nélkül közlekedhetnek. A repülők indulását és érkezését a +420 220 113 314 telefonszámon érdeklődhetik meg.
Mivel a Cseh Köztársaság Európa közepén fekszik, területét nagyon sok nemzetközi vasútvonal szeli át, amelyeken EuroCity, InterCity, SuperCity és Pendolino vasutak közlekednek. Anemzetközi buszforgalmat sok cseh és nemzetközi buszos cég biztosítja.
Autóval és motorkerékpárral: A közlekedés jobboldali rendszerű és kötelező a biztonsági övek használata, valamint az egész évi világítás. Vezetés előtt és közben alkohol fogyasztása tilos.
Sebességkorlátozások: lakott területen 50 km/h, közúton 90 km/h, autópályán és gyorsközlekedésű utaok 130 km/h. Az autópálya használatáért illetéket kell fizetni, matrica formájában. A matricát pl. a határátkelőhelyeken, benzinkutaknál és postákon is meg lehet venni.
Nemzetközi repülőterek

Praha, Brno, Karlovy Vary, Ostrava.
Külképviseletek

Prága, Nagykövetség
Cím: 160 00 Praha 6, Pod Hradbami 17.
Telefon: +420 220-317-200 (munkaidőben), +420 233-324-454
Ügyelet:+420 233-320-393, 220-317-222
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Szabó István
Fax: +420 233-32-21-04
E-mail: huembprg@vol.cz
Honlap: www.huemb.cz
Akkreditált országok: Csehország

Prága, Konzuli hivatal
Cím: 160 00 Praha 6, Pod Hradbami 17.
Telefon: +420 233-32-35-84 - üzenetrögzítő (1-es gomb magyar nyelvű menü majd ezt követően a 2-es gomb megnyomása kapcsolja a konzulátust)
Ügyelet: +420 233-323-393, 220-317-222
Konzul: Buczkó István
Fax: +420 233-32-21-03
E-mail: huembprg-consul@volny.cz
Honlap: www.huemb.cz
Ügyfélfogadás: hétfő-kedd-szerda-péntek: 9-12 óra, csütörtökon ügygélfogadás nincs
Konzuli kerület: egész Csehország

Teendők az útlevél elvesztése/ellopása esetén:
Amennyiben az utazás során útlevél (avagy az utazáshoz használt személyi igazolvány) elveszett, vagy azt ellopták, úgy ezt be kell jelenteni a legközelebbi rendőrőrsön. Ezt követően a bejelentésről kapott igazolás, 3 db fénykép és 10,- EUR birtokában (csak euróban lehet befizetni!) fel kell keresni a nagykövetség konzuli osztályát, ahol a haza- (vagy tovább)utazást lehetővé tévő okmányt kiállítják. Az esetről tanácsos mielőbb telefonon tájékoztatni a prágai magyar konzulátust, arra való tekintettel is, hogy a nagykövetségen munkaidő után és hétvégén nincs személyes, csak telefonos ügyelet!

Amennyiben valakinek az útlevele veszett el, de a személyi igazolványa megmaradt, akkor nem szükséges a konzulátus felkeresése, hiszen 2004. május 1-től magyar állampolgár érvényes személyi igazolvánnyal is utazhat az EU-tagállamaiba.
Beutazási feltételek, vámszabályok

  • Magyar állampolgárok érvényes útiokmány (személyi igazolvány, útlevél) birtokában vízummentesen utazhatnak Csehországba.
  • Magyar állampolgárok a magyarországi lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított E111-es számú nyomtatvány alapján részesülhetnek a szükséges egészségügyi ellátásban.
  • A gépkocsival történő beutazáskor a kötelező felelősségbiztosítást igazoló zöld kártya felmutatását kérhetik a belépéskor, illetve a közúti ellenőrzések során.
Nyitva tartás

A bankok munkanapokon rendszerint 9.00 és 17.00 óra között vannak nyitva, pénteken a nyitva tartási idő általában rövidebb. Pénzváltók általában 18.00 óráig tartanak nyitva
Ünnepnapok

  • január 1. - Újév
  • Húsvéthétfő
  • május 1.
  • május 8.
  • július 5.
  • július 6.
  • szeptember 28.
  • október 28.
  • november 17.
  • Karácsony
Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 420
Hungary direct: 00 420 03601
Központi segélyhívó: 112
Rendőrség: 158
Tűzoltóság: 150
Mentők: 155
Földrajz, gazdaság

Népesség adatok

Lakosság: 10 278 098 fő
Népsűrűség: 130.90 fő/km2
Nyelvek: Cseh, szlovák, német.
Népcsoportok: Cseh (81,2%), morva (13,2%), szlovák (3,1%), lengyel (0,6%), német (0,5%), sziléziai (0,4%),cigány (0,3%), magyar (0,2%), egyéb (0,5%).
Vallások: Római katolikus.
Földrajzi, természeti adottságok

Terület: 78 860.00 km2
Nagyobb települések: Praha (Prága) 1 214 000, Brno 390 000, Ostrava 331 000, Plzen 175 000, Olomouc 107 000, Ústí nad Labem 106 000, Liberec 104 000, Hradec Králové 100 000, Ceské Budéjovice 97 000, Pardubice 95 000, Zlín 83 000.
Legmagasabb pontok: Snézka 1602 m (az Óriás-hegységben).
Főbb folyók: Morva (Morava), Elba (Labe), Moldva (Vltava), Odera (Odra), Dyje (Thaya).
Főbb tavak: Slapy-, Kamyki-, Orlíki-, Hrachousky-, Lipnói- és Mlyny-víztároló.
Földrajz

Az 1500-2000 m magas peremhegységekkel körülzárt, egymástól a Cseh-Morva-dombsággal elválasztott két medence terül el: a Cseh- és a Morva- medence.
Az ország vízgyüjtő folyói közül a Labe (magyarul Elba - a teljes vízmennyiség 66%-át gyűjti) az Északi tengerbe, a Morava (magyarul Morva) a Dunába (a teljes vízmennyiség 24%-át gyűjti) az Odra (magyarul Odera - a teljes vízmennyiség 11%-át gyűjti) pedig a Balti tengerbe ömlik. A Labe (Elba) folyó az ország legnagyobb folyója, hossza 384 km.
Természetes tavakból kevés van, inkább a halastavak a jellemzők (teljes területük 52 000 ha), és sok a mesterséges víztározó (elsősorban a Vltava -Moldva- folyón).
Az ország területének 1/3-át erdők borítják.
Klíma

Éghajlatára meghatározó hatással vannak az óceáni és kontinentális áramlatok. Az évi középhőmérséklet 7,4 oC és az átlagos éves csapadékmennyiség pedig 693 mm.
A napi átlaghőmérsékletek: januárban: -2 C (28,4 F), júliusban +20 C (68 F).
A nyár meleg, gyakoriak a nyári záporok. A tél csapadékos és hideg. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Decembertől februárig a hőmérséklet fagypont alá süllyed még az alföldeken is, a hegyekben pedig kifejezetten zord az idő. Nincs "száraz évszak". A hosszú, forró nyáron jellemzőek a záporok, zivatarok, a tél 40-100 hóeséses nappal jár ( hegyekben 130), valamint köddel az alföldeken.
Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 21 USD

Ipari ország. Ipar A nemzeti össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 7%; ipar 71%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 17%; egyéb 5%.
Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 40,3%, kert 0,3%, legelő 11,0%, erdő 33,3%, egyéb 15,1%.
Legfontosabb termesztett növények: rozs, búza, zab, árpa, cukorrépa, komló, burgonya, gyümölcs, len.
Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh.
Bányászati termékek: feketeszén, barnaszén, grafit, vas, réz, cink, ólom, antimon, ón.
Feldolgozóipar: vas- és acélgyártás, alumíniumkohászat, gépgyártás, közlekedésieszköz-gyártás, vegyipar, cementgyártás, üveg- és porcelángyártás, textilipar, bőr- és cipőipar, fa- és papíripar, sörgyártás, egyéb élelmiszeripar.
Történelem, kultúra

Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i.e. 2. évezredben Csehország a La Tčne kultúra befolyása alatt állott. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i.e. 4. századból valók, ekkor a kelta bójok éltek a területen. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése a latin Bohemia is. Az őket követő népcsoport a germán markomannok, akik i.e. 80 körül érkeztek ide.
A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösen nagyobb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén több nép is megfordult, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.
Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.
A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Nagymorva Birodalom, amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezd kialakulni a Cseh Hercegség, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Nagymorva Birodalom végül a magyarok jövetelével bomlott fel.
929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt megindult a kereszténység terjedése. 1030-ban Csehország bekebelezte Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh herceg a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német-római császár hűbéresei.
1198-ban I. Ottokár (1198-1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolja efféle törekvéseit. A 13. században nagy számú német telepes érkezett Csehországba felfejlesztve a nagy középkori városokat mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.
A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347-1378, IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, mind a Német-római Császárság, mind Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Az egyházaknak juttatott rengeteg földet, amely később a huszita felkelés indokául szolgált.
Csehszlovákia része Csehország 1918 és 1992 között Csehszlovákia része volt.
A Cseh Köztársaság 1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia szétválásával.

Kultúra
A legnyugatabbra került szlávok, a csehek elég sokáig éltek együtt szomszédaikkal ahhoz, hogy egyfajta tipikusan közép-európai mentalitást vegyenek fel. Néha még ma is visszaköszönnek a monarchiabeli szokások: például ilyen a nők iránti megkülönböztetett figyelmesség és a címek, mint a "doktor" vagy a "professzor" használatával szembeni vonakodás. Mindehhez hozzáadódott az elmúlt negyven év egyenlősdije. Ma már természetesen senkit sem hívnak elvtársnak (soudruh), de vásárlás közben vagy étteremben még mindig találkozhatunk a vendéggel szemben tanúsított régimódi közönnyel. Ez a viselkedés nem személyünknek szól, pusztán a régi rendszer lassan múló öröksége, és egyáltalán nem jellemző a csehekre, akik amúgy segítőkész, szívélyes emberek. Lengyel rokonaikkal összehasonlítva, a csehekből hiányzik a dac. Inkább ironikusak, mint hevesvérűek, többre értékelik a csöndes humort, mint a szenvedélyes szónoklatokat. Történelmük a türelem erényével vértezte fel őket. A rájuk telepedő rendszert inkább szép csöndben felforgatják belülről, mintsem hogy szemtől szembe ellenálljanak neki. A csehekkel nem nehéz ismeretséget kötni. Amint túlesünk a kezdeti tartózkodáson, rá fogunk jönni, hogy mennyire közlékenyek és vendégszeretők. Szeretnek arról hallani, hogy milyen tapasztalataink vannak az országukkal kapcsolatban. Könnyen előfordulhat, hogy olyan cseh emberrel találkozunk, aki szeretne valamivel hozzájárulni ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat hazájában: egy jó tanáccsal, egy kis idegenvezetéssel, sőt néha azzal, hogy meghív minket az otthonába. Ha mindez mégsem lenne így mindig, vegyük tekintetbe, hogy - csakúgy, mint nálunk - az élet sok cseh számára igen nehéz manapság. Minden, a szívélyességükre válaszoló gesztus (virág, meghívás viszonzása) meleg fogadtatásban részesül. A víkendházak sokasága ellenére nagy a lakáshiány. Csak kevés fiatal tud azonnal önálló otthont teremteni magának. Megszokott, hogy házasságuk első éveit az ifjú pár a férj vagy a feleség szüleinek lakásában tölti. A cseh nyelv első hallásra elég különösnek tűnik, de érdemes néhány kifejezést és szót megtanulnunk. Az orosz kötelező tantárgy volt az iskolában, de az idegenforgalomban és a kereskedelemben a német a fő nyelv, az angollal együtt, amely a pop-kultúra miatt a fiatalok között nagy népszerűségnek örvend. A cseheket negyven évig a vasfüggöny választotta el a külvilágtól, és véleményüket sem fejthették ki szabadon. Ma a remény, a nyugtalanság és némi zavarodottság keverékével tekintenek jövőjük elé. Van, aki kritikátlan rajongással fogadja el a nyugati kultúrát, mások csak a régi biztonság összeomlását látják és mindig a bűnbakokat keresik.
Kapcsolódó cikkek
Ahol a knédli, a sör és a vadvízi evezés a sláger
Olyan ez a város, mintegy mesebeli színpad. A díszletei régi kor emlékeit elevenítik fel a turisták előtt. A dél-csehországi Cesky Krumlov ugyanis megőrizte középkori hangulatát a mának. Immár negyedszázada az UNESCO világörökségi listáján szereplő európai város.Ahol a Moldva-folyó kettős kanyarulatot vesz, ott emelkedik a vár és a fölötte őrködő 45 méter magas torony. A szomszédos dombtetőn viszont Szent Vitus Székesegyház áll.A kettő együtt különleges látványt varázsol a látogatóknak. A vár körül kialakított kacskaringós utcák és a házak ugyancsak a múltat idézik, ahol érdemes barangolni és feltöltődni. Igaz, hogy nem csendes ez a környék, mert tele van turistával, de a látvány sok mindent pótol. Reneszánsz várossá fejlesztettékCesky Krumlovot a knédli, a sör és a vadvízi evezés mesebeli városaként emlegetik. A belvárosban ugyanis háromszáz történelmi műemléket tartanak nyilván. Mindezek a középkorban több cseh család tulajdonában voltak. A települést a XVI. századra reneszánsz várossá fejlesztették.A XVIII. századra viszont már csökkent a jelentősége. Ekkor új építkezéseket nem kezdeményeztek. Így ennek köszönhetően megőrizte a reneszánsz-barokk jellegét.Az elmúlt években a fennmaradt házakat folyamatosan felújították és ma már Csehország egyik kedvelt turista célpontjává vált, továbbá a környék kulturális centrumaként is működik. A krumlovi vár, - a prágai után -, az ország második legnagyobb fennmaradt emlékhelye. Az idők során folyamatosan építették és bővítették, de a mai elrendezését csak a XVI. században nyerte el. Kastélyszínház és a panorámás vártoronyA város egyedülálló látványossága a jó állapotban megmaradt kastélyszínház, amelyet ma is látogatnak a nézők. Kevés ilyet találni a világon. Évente három előadásra válthatnak jegyet, hogy barokk operákat élvezhessenek.A város egyik jelképe a kör alakú vártorony is, amelynek hat emeletnyi magas tetejéről szép kilátás nyílik a településre és a környező hegyekre. Sokan kapaszkodnak fel, hogy a panorámában gyönyörködjenek. A várudvarban középkori jelmezekben öltözött vendégfogadók várták a turistákat.A három hajós Szent Vitus templom Cesky Krumlov másik szimbóluma, amely tele van négyszög alakú, román stílusú ablakokkal. A városban sétálva a régi városházát is megcsodáltuk, amelyet egykori két gótikus ház egybeépítésével alakítottak ki. Egyébként a várossal egy idős a helyi sörfőzés, miután a XIII. század óta folyamatosan készítik az ízletes italt a Morva-folyó partján található épületben. Legnagyobb népünnepély. az öt szirmú rózsafesztiválEz a település a fesztiválok városa is. Évente ugyanis Húsvéttól októberig számtalan rendezvényt tartanak. A legnagyobb népünnepélyt, az úgynevezett öt szirmú rózsafesztivált - immár hagyományosan - idén is júniusban rendezték meg. Megteltek a helyi szállodák, sőt még a környékbeli településeken is foglaltak szobákat az érdeklődő vendégek.Emellett július közepétől augusztus közepéig tartották a legnagyobb zenei rendezvényüket a Nemzetközi Zenei Fesztivált, amelyre szintén sok látogató érkezett.Cesky Krumov azonban nemcsak az impozáns váráról, a székesegyházáról, a reneszánsz díszítésű épületeiről és a söréről híres, hanem a vízi sportokról is. Nyáron ugyanis megszállják a Morva-folyót a vadvízi evezősök - a raftingolók -, hogy versenyezzenek. Az eseményhez közeli részeken pedig éttermek, kávézók, kocsmák várják az érdeklődőket. Ezekben cseh specialitásokkal, például az elmaradhatatlan knédlivel várják az ínyenceket. A kóstolót pedig sörözéssel egészítik ki.
Eltűnik a prágai Orloj
Prágában a héten megkezdődött az Óvárosi városháza tornyának felújítása. A mintegy másfél évre tervezett munkálatok során néhány hónapra eltűnik a híres csillagászati óra, az Orloj is, amely a cseh főváros egyik legfőbb idegenforgalmi látványossága."A rekonstrukció első szakasza az Orlojt nem érinti, az rendesen működni fog" - közölte Barbora Hrubá, a Prague City Tourism idegenforgalmi iroda szóvivője. Azokban a hónapokban, amikor a csillagászati órát fogják javítani, a városi illetékesek a tervek szerint az Orlojt eltakaró állványra történő videóvetítésekkel próbálják meg visszaadni a varázslatos hangulatot.Az Óvárosi városháza tornyát legutóbb a múlt század nyolcvanas éveiben újították fel. A tornyot, amely Prága egyik leglátogatottabb műemléke, évente mintegy 700 ezer ember keresi fel. A torony felső karzatáról gyönyörű kilátás nyílik az egész városra, különösen a történelmi központra. A mostani felújítás költségeit 46 millió koronára (529 millió forint) tervezték. A híres csillagászati óra javítását 2018 első felére tervezik. Szakértők szerint azonban számolni kell azzal, hogy a javítások elhúzódhatnak. Petr Skála, az Orloj jelenlegi órásmestere és kezelője szerint a megnyitás legutolsó lehetséges napja már előre adva van: 2018. október 28., Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulója.A prágai Óvárosi városházát 1338-ban alapították, és több összevont épületből áll. A neogótikus szárnyat a 2. világháborúban bombatalálat érte, ezért le kellett bontani. Az épületegyüttes kiegészítésére az utóbbi évtizedekben több pályázatot is kiírtak, de eddig egyik sem volt sikeres, illetve egyetlen elképzelést sem valósították meg. Jelenleg ezen a területen park van.Az óvárosi városháza tornyának külső falán elhelyezett csillagászati óra, az Orloj első változata 1410-ben készült, de szerkezetét azóta többször is tökéletesítették az évszázadok során. A pontos idő mellett a napokat, hónapokat, a Hold és a Nap fázisait is mutatja a 15. század elején Kadani Mikulás órásmester és Jan Sindel csillagász által készített szerkezet. Az órát később Hanus mester tökéletesítette, akit a városi tanácsnokok a legenda szerint megvakíttattak, hogy másnak ne tudjon hasonlót készíteni. Az alkotó bosszúból állítólag leállította a szerkezetet. Az óramű háromnegyede ma is eredeti, csupán kisebb részét cserélték ki 150 évvel ezelőtt korszerűbb darabokra.
Felfutóban a cseh minisörgyárak
Csehországban gyorsan nő a minisörgyárak száma, november végén elérte a 338-at. Idén már 56 új minisörgyárat nyitottak, s decemberben további 4 kezdi meg termelését.A kilencvenes évek elején csak egyetlen, a több száz éves múltra visszatekintő prágai U Fleku minisörgyár működött. Az elmúlt negyedszázad alatt országszerte majdnem négyszáz új minisörgyár alakult, közülük azonban 36 megbukott és befejezte termelését. Négy minisörgyár termelése ugyanakkor már túllépte a 10 ezer hektolitert, ami a hatályos szabályozás szerint a minisörgyárak éves termelésének felső határa, s ezzel átkerült az ipari sörgyárak kategóriájába. Ezekből jelenleg 48 működik az országban. Az évi tízezer hektoliteres termelésig a sörgyárak kedvezményesen adóznak.Jelenleg a minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés 1,7 százalékát. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg 10 százalék palackozva kel el főleg a nagy üzletláncokban.A minisörgyárak cseh-morva szövetségének kimutatása szerint a legtöbb kis sörgyár évi kapacitása ezer hektoliter körül mozog, ami általában egy-két vendéglő keresletét elégíti ki. A minisörgyárak termékeik iránti kereslet is nő, aminek az sem akadálya, hogy ezek a sörök átlagban 30-50 százalékkal drágábbak, mint a nagy sörgyárak termékei.Csehországban a minisörgyáraknak nagy hagyományuk van, hiszen az 1948-as kommunista hatalomátvétel előtt számos faluban, városban volt egy ilyen cég, hivatalosan számuk ezer körül mozgott. A cseh piaci szakértők szerint egy átlagos minisörgyár létrehozása ma mintegy 6 millió korona (69 millió forint) értékű beruházást jelent.
Porsche múzeumot kapott csehországi szülőfalujában
Az új Porsche Múzeum hivatalos megnyitója pénteken lesz - közölte csütörtökön Anna Frydlova, a Mladá Boleslav-i Skoda Múzeum vezetője. Vratislavicében, amely ma a több mint százezer lakosú Liberec elővárosa, korábban - 2013-2014-ben - a helyi művelődési központban már volt egy Porsche-tárlat, ahol három régi Porsche autó is látható volt, de azt a helyi lakosok között a névadó náci múltja miatt kirobbant vita nyomán bezárták.A legnagyobb cseh autógyár, a Skoda a tárlat bezárása után megvette Porsche szülőházát és azt külsejében a 19. századvégi állapotra emlékeztetve felújíttatta. Ferdinand Porsche (1875-1951) életének első 18 évét töltötte az akkor német nyelvű szülőfalujában.A múzeummá átalakított, immár szabadon látogatható házban három tárlatot alakítottak ki. A Porsche autógyár ígéretet tett arra, hogy akárcsak a korábbi kiállítás esetében, itt is rendszeresen cserélni fogja a múzeumban látható régi Porsche kocsikat. A házon emléktábla van elhelyezve, az egyik szobában pedig a zseniális autótervezőre emlékeztető számos fénykép és használati tárgy látható.A múzeumba látogatók a bejáratnál iPadet kapnak, amellyel minden kiállított tárgyról, az autótervező életéről, beleértve a II. világháború éveit is, és szülőfalujáról is alapos információkat kapnak.Az új múzeum legérdekesebb kiállítási tárgyának az az 1900-ból származó Porsche kocsi számít, amellyel a fiatal autótervező 1903-ban Vratislavicébe érkezett, hogy bemutassa szüleinek menyasszonyát. Az új Porsche Múzeum ellen eddig senki sem tiltakozott.