Kapcsolódó cikkek
Kína
Hivatalos név: | Kínai Népköztársaság | Időzóna: | GMT+07:00 |
Anyanyelven: | Zhonghua Renmin Gongheguo Csunghua Zsenmin Kunghokuo | Autójelzés: | RC |
Államforma: | népköztársaság | Pénznem: | kínai jüan (CNY) |
Főváros: | Peking | Elektromosság: | - |
A Föld harmadik legnagyobb országa
Kína nem egyszerűen egy ország, sokkal inkább egy különleges világ. Egyfelől a hatalmas metropoliszok, az egymilliárd főt meghaladó népesség, másfelől az irodalmi alkotásokból ismert, végtelen, füves területek, a sivatagok, a szent hegycsúcsok, a bámulatba ejtő barlangok és a császárság korát idéző épületmaradványok.
A nagy terület miatt nagy változatosságot mutat a dermesztő hidegtől és elviselhetetlen melegig. Északon (Peking és környéke) a tél decembertől márciusig tart. Ekkor a hőmérő ritkán emelkedik 0 fok fölé, viszont száraz és napos az időjárás. A nyár májustól augusztusig tart, ekkor gyakran van 38 fok és az eső sem ritka. A legkellemesebb időszak a beutazásra a tavasz és az ősz, amikor a hőmérséklet 20 fok és 30 fok között mozog és nem esik eső. A középső területeken (Shanghai és környéke) a nyár (áprilistól októberig) hosszú, meleg és esős (főleg júliusban és augusztusban). Ugyanitt a tél rövid és hideg, a hőmérő majdnem ugyanazokat az értékeket mutatja, mint Pekingben. Délen (Kanton, Hong-Kong) a meleg és esős időszak áprilistól szeptemberig tart. Az ezt követő tél is jóval enyhébb, mint a többi területen.
Időeltolódás: A magyarországi normál téli időszámítás tartama alatt 7 óra, ami azt jelenti, hogy amikor itthon déli 12 óra van, akkor Kínában délután 7 óra van. A magyarországi nyári időszámítás tartama alatt 6 óra az időkülönbség. Kínában központilag egyetlen időzónát használnak (bár földrajzilag több is indokolt lenne), ami azt jelenti, hogy az egész, kontinensnyi országban ugyanaz az idő.
A csapvizet egyik városban sem célszerű, ill. szabad inni, viszont szinte minden sarkon lehet palackozott vizet ill. bármilyen üdítőt, sört kapni (fél liter 3-5 Yuan). A szállodaszobákban mindig van forró víz és - leggyakrabban - jázmintea (a kávé egyáltalán nem elterjedt). Az ételek részben ugyanazokból, részben pedig teljesen ismeretlen anyagokból készülnek. Aki érzékeny ilyen fajta változásra, tegye meg a megfelelő "óvintézkedést" az utazópatika kibővítésével.
A kínai étkezések rendszerint 6-8 különböző fogásból áll, melynek kb. fele zöldségétel. Ehhez jön a rizs és a leves. Zárásként mindig gyümölcsöt esznek és (cukor nélküli jázmin) teát isznak. Evőeszköz a pálcika. Finomak a helyi sörök.
Hivatalos (angol átiratú) neve Renminbi, melynek általánosan használt és ismert rövidítése RMB, jelentése pedig népi pénz. 1 Yuan fel van osztva 10 Jiaora, az pedig 10 Fenre. Pénzt váltani a szállodákban lehet és célszerű. Napi, központilag kiadott, egységes árfolyam van érvényben, ami egy bizonyos időpontban azonos minden váltóhelyen, viszont napról-napra változhat. A szállodák csak útlevéllel és leginkább csak saját szállóvendégeinek váltanak pénzt. A váltásról kapott pénzt célszerű megőrizni az utazás végéig, mert a repülőtéri bankok ennek felmutatásával váltják csak vissza a megmaradt kínai pénzünket az ország elhagyásakor.
Városok
Utazási információk
Kína nem egyszerűen egy ország, sokkal inkább egy különleges világ. Egyfelől a hatalmas metropoliszok, az egymilliárd főt meghaladó népesség, másfelől az irodalmi alkotásokból ismert, végtelen, füves területek, a sivatagok, a szent hegycsúcsok, a bámulatba ejtő barlangok és a császárság korát idéző épületmaradványok.
A nagy terület miatt nagy változatosságot mutat a dermesztő hidegtől és elviselhetetlen melegig. Északon (Peking és környéke) a tél decembertől márciusig tart. Ekkor a hőmérő ritkán emelkedik 0 fok fölé, viszont száraz és napos az időjárás. A nyár májustól augusztusig tart, ekkor gyakran van 38 fok és az eső sem ritka. A legkellemesebb időszak a beutazásra a tavasz és az ősz, amikor a hőmérséklet 20 fok és 30 fok között mozog és nem esik eső. A középső területeken (Shanghai és környéke) a nyár (áprilistól októberig) hosszú, meleg és esős (főleg júliusban és augusztusban). Ugyanitt a tél rövid és hideg, a hőmérő majdnem ugyanazokat az értékeket mutatja, mint Pekingben. Délen (Kanton, Hong-Kong) a meleg és esős időszak áprilistól szeptemberig tart. Az ezt követő tél is jóval enyhébb, mint a többi területen.
Időeltolódás: A magyarországi normál téli időszámítás tartama alatt 7 óra, ami azt jelenti, hogy amikor itthon déli 12 óra van, akkor Kínában délután 7 óra van. A magyarországi nyári időszámítás tartama alatt 6 óra az időkülönbség. Kínában központilag egyetlen időzónát használnak (bár földrajzilag több is indokolt lenne), ami azt jelenti, hogy az egész, kontinensnyi országban ugyanaz az idő.
A csapvizet egyik városban sem célszerű, ill. szabad inni, viszont szinte minden sarkon lehet palackozott vizet ill. bármilyen üdítőt, sört kapni (fél liter 3-5 Yuan). A szállodaszobákban mindig van forró víz és - leggyakrabban - jázmintea (a kávé egyáltalán nem elterjedt). Az ételek részben ugyanazokból, részben pedig teljesen ismeretlen anyagokból készülnek. Aki érzékeny ilyen fajta változásra, tegye meg a megfelelő "óvintézkedést" az utazópatika kibővítésével.
A kínai étkezések rendszerint 6-8 különböző fogásból áll, melynek kb. fele zöldségétel. Ehhez jön a rizs és a leves. Zárásként mindig gyümölcsöt esznek és (cukor nélküli jázmin) teát isznak. Evőeszköz a pálcika. Finomak a helyi sörök.
Hivatalos (angol átiratú) neve Renminbi, melynek általánosan használt és ismert rövidítése RMB, jelentése pedig népi pénz. 1 Yuan fel van osztva 10 Jiaora, az pedig 10 Fenre. Pénzt váltani a szállodákban lehet és célszerű. Napi, központilag kiadott, egységes árfolyam van érvényben, ami egy bizonyos időpontban azonos minden váltóhelyen, viszont napról-napra változhat. A szállodák csak útlevéllel és leginkább csak saját szállóvendégeinek váltanak pénzt. A váltásról kapott pénzt célszerű megőrizni az utazás végéig, mert a repülőtéri bankok ennek felmutatásával váltják csak vissza a megmaradt kínai pénzünket az ország elhagyásakor.
Nemzetközi repülőterek
Beijing, Shanghai, Kunming, Guangzhou, Taibei, Gaoxiong.
Fontosabb telefonszámokBeijing, Shanghai, Kunming, Guangzhou, Taibei, Gaoxiong.
Ország előhívó: 86
Földrajz, gazdaság
Népesség adatok
Földrajzi, természeti adottságok
Földrajz
Felszínének háromnegyed része hegyvidék és fennsík, csupán keleti részén, nagy folyóinak alsó folyása mentén találhatók hatalmas, termékeny alföldek, amelyeket Mandzsúria dombvidékei és hegységei, Belső-Mongólia sivatagos területei, a Sárga-folyó (Huang He) nagy kanyarjának száraz éghajlatú, erősen erodált fennsíkja, a Jünnan fennsík csodálatos kúpkarsztjai és a Dél-kínai-hegyvidék határolnak. Nyugat-Kína több ezer méter magas hegyláncai kiterjedt, száraz, félsivatagos sivatagos medencéket és fennsíkokat zárnak közre, köztük a Föld legnagyobb kiterjedésű magasföldjét, a tibeti magasföldet. Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 380 USD
agrár-ipari ország.
Lakosság: | 1 198 340 000 fő |
Nyelvek: | kínai, angol. |
Népcsoportok: | kínai (94%), egyéb (6%). |
Terület: | 9 608 378.00 km2 |
Nagyobb települések: | Shanghai 7 830 000 (13 320 000), Beijing (Peking) 7 000 000 (9 750 000), Tianjin 5 770 000 (8 190 000), Shenyang (Mukden) 4 540 000 (5 055 000), Wuhan 3 750 000 (4 273 000), Guangzhou (Kanton) 3 580 000 (5 670 000), Chongqing 2 980 000 (6 511 000), Harbin 2 830 000, Chengdu 2 810 000 (4 025 000), Xian 2 760 000 (2 912 000), Taibei (Tajpej) 2 696 000, Nanjing 2 500 000 (3 682 000), Zibo 2 460 000, Dalian 2 400 000, Jinan 2 320 000, Changchun 2 110 000 (5 705 000), Qingdao 2 060 000, Taiyuan 1 960 000 (2 177 000), Zhengzhou 1 710 000 (1 943 000), New Kowloon 1 651 000. Guiyang 1 530 000, Kunming 1 520 000 (1 976 000), Lanzhou 1 510 000, Tangshan 1 500 000, Victoria 502 000 (3 975 000). |
Legmagasabb pontok: | Csomolungma (Mount Everest) 8848 m. |
Főbb folyók: | Sárgafolyó (Huang He), Jangce (Chang Jiang), Xi, Amur (Heilong Jiang), Szungari (Songhua), Brahmaputra (Cangpo), Tarim, Yalong Jiang, Yalu Jiang, Indus, Mekong (Dza). |
Főbb tavak: | Dongting-tó, Kuku-nór (Qinghai-tó), Hanka-tó (Xingkai-tó), Boyangi-tó, Lop-nór, Tai-tó, Nam-tó, Siling-tó, Hongzei-tó, Hulun (Dalaj)-tó. |
Felszínének háromnegyed része hegyvidék és fennsík, csupán keleti részén, nagy folyóinak alsó folyása mentén találhatók hatalmas, termékeny alföldek, amelyeket Mandzsúria dombvidékei és hegységei, Belső-Mongólia sivatagos területei, a Sárga-folyó (Huang He) nagy kanyarjának száraz éghajlatú, erősen erodált fennsíkja, a Jünnan fennsík csodálatos kúpkarsztjai és a Dél-kínai-hegyvidék határolnak. Nyugat-Kína több ezer méter magas hegyláncai kiterjedt, száraz, félsivatagos sivatagos medencéket és fennsíkokat zárnak közre, köztük a Föld legnagyobb kiterjedésű magasföldjét, a tibeti magasföldet. Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 380 USD
agrár-ipari ország.
ide utaznék!
ünnepi ajánlatok
- Valutaváltó
- Üzemanyagárak
- Iránytű
- EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
- Hasznos információk
- Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
- Utazók sarka
- Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000
magazin
NagyUtazás.hu
Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.