Ide utaznék Sanghaj

Általános leírás

Sanghaj félig még a múltban, félig már a jövőben él. Míg a Huangpu nyugati partján még a hajdani európai gyarmattartó hatalmak hivalkodó épületei sorakoznak, a keleti parton modern építészek és merész építtetők felhőkarcolók és toronyházak egész erdejét varázsolták elő, és a városrész peremén óriásdaruk már újabb épületcsodák alapjainak elkészítésén munkálkodnak. A "kínai Manhattant" hamarosan mágneses függővasút köti össze a repülőtérrel.
Meglehetős békében és nyugalomban több mint egy évezred telt el, míg Sanghaj kis halászfaluból nagy nyílttengeri kikötővé fejlődött. A 19. században azonban Anglia háborút indított Kína ellen, mert az ország védekezett az angol kereskedőházak által illegálisan behozott ópiumszállítmányok ellen. 1842-ben brit hadihajók lövedékei lángba borították Sanghajt, a Jangcén egészen Nankingig nyomultak előre, és megadásra kényszerítették a kínaiakat. Pekingnek nemcsak a bódító méreg behozatalát kellett engedélyeznie, hanem Hongkongot is bérbe kellett adnia a briteknek, továbbá a nagy kínai kikötőkben - így Sanghajban is - engedményes területeket kellett biztosítania néhány nyugati hatalomnak.

Az ópiummal kezdődött
Ettől az időtől kezdve Sanghajban egész vagyonokat lehetett keresni ópiumforgalmazással. A főnökök kastélyokat építtettek maguknak, és játékkaszinókba, bordélyházakba és ópiumbarlangokba fektették pénzüket. Ám hamarosan a kábítószer-kereskedelemnél is jobban kezdett fejlődni a tisztességes kereskedelem: selymet, kartont és porcelánt hoztak be Kína más területeiről, gépeket, motorokat, háztartási felszereléseket nyugatról.
A tengerparti sétányon (The Bund) angol, amerikai, francia és német cégek létesítettek kereskedelmi képviseleteket, bankokat, szállodákat és klubházakat. A második világháború után azonban a külföldiek elveszítették koncesszióikat, Sanghaj a pekingi kommunista rezsim irányítása alá került. S ami a pénzügyi kizsákmányolásnál is rosszabbnak bizonyult: Sanghaj volt Mao Kulturális Forradalmának kiindulóbázisa. A gazdaság összeomlott. A vörösgárdisták elűzték a sanghaji hajógyár vezető állásaiból a mérnököket, és latrinatisztítóvá fokozták le őket.
Hála a Mao halála után bevezetett gazdasági reformoknak, és annak, hogy 1990-ben a város keleti részét, Putongot, engedményes területté nyilvánították, Sanghaj mostanra - 17 százalékos növekedési aránnyal - Kína gazdaságilag legsikeresebb városává lett. A lakosság száma is ugrásszerűen növekedett: 14, 15, majd 17 millió - holnap talán már 20 millió lesz... Amellett a hajdani "bűnös város", "Kelet Párizsa", ellenállhatatlanul vonzza a turistákat. A luxusszállodák sorában is különlegesség a Cypress Hotel, az egykori iraki ópiummágnás, Victor Sassoon volt villája.
A Sanghajba látogató turisták sosem mulasztják el felkeresni az óváros közepén elterülő, 1559-ben létesített Jü Jüan Kertet, a szépséges, 20 000 négyzetméteres sziklaparkot, öt miniatűr tájegységével. Az Örömök Kertjében egy tavacska közepén festői teázópavilon áll, melyhez csak cikcakkosan kialakított hidakon lehet eljutni. Démonok számára ezért nem járható, mert a gonosz lelkek csupán egyenes irányban tudnak mozogni. A városban számos megtekintésre érdemes templom található, melyekben buddhisták, konfuciánusok és más vallások hívei tisztelik isteneiket.

Hagyomány és modernség
A város építészeti látnivalói közé tartozik a tengerparti sétány gyarmati időszakból fennmaradt épületegyüttese. A klasszicizmustól a reneszánsz és barokk különféle változatain át a szecesszióig minden stílusirányzat képviselteti magát, amelyet az ópiumkereskedelem virágkorában szépnek találtak az építtetők. Angolszász ízlést tükröz a régi Turf Club. A hajdani lóversenypályán alakították ki a Nép terét az új színházzal, melynek épülete a kerek égbolt alatt elhelyezkedő szegletes világot jelképezi.
Sanghaj Putong nevű városnegyedében a nyugati építészek legmerészebb álmaikat is megvalósíthatták. Öt év alatt mintegy 50 feltűnő formájú felhőkarcoló nőtt ki a földből. A 420 méter magas Csin Mao-torony például pagodára hasonlít, az új tőzsdepalota pedig diadalívre.
A legmeghökkentőbb építmény kétségkívül a keleti parton magasodó 468 méteres tévétorony, a Keleti Gyöngy Torony. Csőszerű törzsét tizenegy gömb alakú emelet szakítja meg, melyekben egy szórakoztatóközpont, egy luxusszálloda és több vendéglő kapott helyet. Egyéb

Borravaló: Nem szokás. Kivétel: nem állami alkalmazásban levő idegenvezetők és taxisofőrök. Hordárok: a poggyász számától függően némi aprópénz.