Ide utaznék Varsó

Általános leírás

Mária-szobrok és elegáns bevásárlóutcák egyaránt jellemzik a városképet

És természetesen Chopin muzsikája, mégpedig abban a palotában, amelyben hajdan a lengyel király lakomázott. Itt senki sem csodálkozik, ha a nyári zongorahangverseny szünetében egy fiatalember kézcsókkal üdvözöl egy idős hölgyet, hiszen Varsóban vagyunk.
A lengyel főváros maga a csoda, s hogy ismét létezik a régi Varsó, amely fiatalabb, mint a háború előtti, a lakói vasakaratának köszönhető. Ha valaki tudja, hogy 1944-ben, a varsói felkelés leverése után a város épületeinek 85 százalékát felrobbantotta a Wehrmacht, az hitetlenkedő arccal szemléli a hajdanvolt fényükben pompázó barokk vagy klasszicizáló stílusú palotákat és templomokat, a királyi kastélyt, a Zsigmond-oszlopot, a harangjátékkal büszkélkedő Egyetemi Könyvtárat.
Varsó valóban legendás főnixmadárként kelt új életre hamvaiból, áldozatos szeretettel, sok-sok munkaórát áldozva építették újjá lakói. Ám hogy az újjáépítés az eredetihez hűen történhetett, azt a varsóiak egy Canaletto nevű olasz építésznek köszönhették, aki már 150 éve halott volt, amikor az egykori városról készített 57 vedutáját mintegy épületrajzként használva segítségül vették a munkához. Az UNESCO az időközben teljesen újonnan felépült Óvárost a Világörökség részévé nyilvánította.

A mai Varsó élettempója gyors, kissé talán túlzottan is az, és egészen modern; az emberek érdeklődése nyugat felé irányul. Stanislav Jerzy Lec, a klasszikus mondást alapul véve, aforizmatikusan így fogalmazta meg ezt: "Ex oriente lux, ex occidente luxus" . E megállapítás azonban az építészetre is alkalmazható, mert számos itáliai, francia és német építőművész dolgozott itt azután, hogy 1596-ban Varsót királyi székhellyé emelték, s a lengyel építészekkel együtt nyugati mintákhoz igazodó, korszerű fővárost teremtettek.
Az óváros piactere mindig is központ volt, s e polgárházakkal szegélyezett tér ma is a varsóiak kedvelt találkozóhelye, ahol akárcsak a Montmartre-on, gyors kezű rajzolók örökítik meg modelljeiket, ahol élénk csevegés folyik a kávézók kis asztalai mellett, s ha valaki épp arra vágyik, hogy konflisban üldögélve nézze meg a várost - nos, a fogatok is itt várakoznak. A palota előtti téren megcsodálhatja a Zsigmond-oszlopot, a számos Mária-szobor és a szentek szobrainak e világi vetélytársát. A pompás márvány burkolatú szobákkal ékes királyi palota arról is nevezetes, hogy 1791-ben - nem sokkal az amerikai után - itt hirdették ki a világ második demokratikus alkotmányát.
Az Egyetem és az Opera épülete is megtekintésre érdemes, de mindenekelőtt az Osztrogski-palota, amelyben Chopin-emlékmúzeumot rendeztek be. A Párizsban elhunyt zeneszerző szívét 1850-ben hozták Varsóba, és egy oszlopba befalazva a Szent Kereszt-templomban pihen.

A lengyelek legnagyobb zeneszerzője a fővárostól 35 kilométernyire levő Zelazowa Wolában született, és mielőtt Párizsba emigrált volna, sokáig Varsóban élt. Emlékműve a Lazienki-parkban áll, s ez a főúri, tóval, színházzal és palotával ékes park csupán egy Varsó szép közkertjeinek sorában, ahol a városlakók zavartalanul élvezhetik a nyár örömeit, így például a Szász-kertben vagy a Belvedere-kastély kertjében. A csend és az emlékezés helye a gettófelkelés halottainak emelt kompozíció; a második világháború előtt a lengyel főváros lakosságának csaknem egyharmada zsidó volt.
Varsó egy másik oldalát ismerheti meg a látogató a Praga nevű városnegyedben. A fényes Óváros árnyékában meghúzódó hajdani külváros sértetlen maradt a háborúban, s most különös képet nyújt: egyrészt törékeny idillként létezik a nagyváros forgatagában, másrészt maga is pezseg az élettől, hiszen itt vannak a nagy áruházak, szupermarketek és azok a vendéglők, ahol igazi házi kosztot tálalnak fel a vendégnek. És innen nyílik a legszebb kilátás Varsó Óvárosára.
A Visztula hídján visszasétálva ismét a főváros szívében találjuk magunkat, a Nowy Swiat, a bevásárlóutcák, a legendás Bristol szálló, a művészeti galériák elegáns és mozgalmas világában. A Nowy Swiat nevezetessége a Blikle kávéház, különlegességét, a pompás fánkot Elizabeth Taylor is megízlelte. De nem csupán a fánk kedvéért járnak az emberek a patinás kávéházba - ez is egyik jele annak, hogy miközben a varsóiak szenvedélyesen rajonganak az újért, becsülik, féltő szeretettel óvják a régit. Ajánljuk

Májustól szeptemberig minden vasárnap szabadtéri hangverseny van a Chopin-szobornál (Lazienki-park); a palotatéren álló 30 méter magas oszlopot III. Zsigmond emlékezetére emelték -1596-ban ő tette Lengyelország fővárosává Varsót; a négy saroktoronnyal ellátott kapuvédművet (Barbakán) 1548-ban építették a várost körbefogó erődítményrendszer részeként; a varsóiak kedvelt találkozóhelye az óvárosi piactér, a hangulatos Rynek.