Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Mi lesz veled Malév?
Egyelőre a jövő homályába vész, hogy nemzeti légitársaságunk továbbra is szárnyakat ad-e vágyainknak, és ha igen, milyen formában.Márton Attila, légi ügyekért felelős miniszteri biztos a szerdai budapesti kormányszóvivői sajtótájékoztatón elmondta: a Malév ügyét ülésén napirendjére veszi a magyar-orosz gazdasági kormányközi bizottság. A bizottság ülésének időpontja azonban még nem ismert. Cél a helyzet mielőbbi rendezése, melyhez a tárgyalások előkészítése már megkezdődött. Egyelőre azonban nincs semmire sem válasz, mivel a magyar fél nem ismeri a rendelkezésre álló lehetőségeket. Ugyanakkor jók a tárgyalási pozícióink és az orosz fél is rugalmasnak mutatkozik - ismertette Márton.Márton Attila tájékoztatása szerint a Malév a jelenlegi formájában, stratégiai átalakítások nélkül nem tarható fenn, annak ellenére sem, hogy a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a légitársaság működését biztosítsa. A rendezésben az egyaránt szűk pénzügyi mozgástérrel rendelkező kormány és a Malév is kényszerpályán mozog, mivel a hitelező Vnyesekonombankkal folytatott tárgyalásoktól függ minden további lépés. Az idén februárban a Malév visszaállamosításakor kötött megállapodás értelmében a VEB-nek beleszólása van minden 50 millió forint fölötti tranzakcióba beleszólhat. Hiába a magyar állam 95%-os tulajdoni részesedése, ha az irányítást blokkolja az orosz tulajdonos Borisz Abramovicshoz kapcsolódó Air Bridge Zrt. mögött álló VEB.Problémás már a Malév privatizációs szerződése, mely - mondta el Márton Attila - további vizsgálódást igényel. A miniszteri biztos utalt arra, hogy privatizáció során az eladó nem írta elő a vevőnek tőke adását az amúgy tőkehiánnyal küzdő légitársaság számára. Az Air Bridge-nek csupán a légitársaság 90 millió eurós hitelét kellett átvállalnia, míg bankgarancia mindössze 32 eurót vártak el. Ezt a 32 milliót majd egy évvel azt követően kezdték el lehívni, hogy az Air Bridge nem teljesítette szerződésben foglalt kötelezettségeit. Majd a folyamat Veres János pénzügyminiszter utasítására megszakadt - hívta fel a hallgatóság figyelmét Márton.Újságírói kérdésre reagálva Márton elmondta: óvatosan kell kezelni a légitársaság finanszírozásának kérdését. Hosszú távon az állam nem vállalhatja egy veszteséges légitársaság költségeinek közpénzből történő átvállalását. De Brüsszel is összevonná a szemöldökét ez esetben és a Malévon követelné vissza a folyósított összegeket. Brüsszel mellett a konkurens légitársaságok is panaszt emelhetnek - tette hozzá Márton Attila. Korábban a Wizzair kifogásolta a Malév visszaállamosítását.Szintén újságírói kérdésre reagálva Márton nem kívánta elárulni a Malév adósságának mértékét, de tájékoztatott: tulajdonképpen az összes hitelezővel sikerült egyességre jutni az adósságot illetően.
A gumimatrac a legfőbb veszélyforrás a horvát Adrián
Nyaranként jelentős számú magyar hívást is fogad Horvátországban az egységes, 112-es segélyhívó, amely nyomtatványok formájában és élőszóban is segítséget nyújt a bajba jutott külföldi állampolgároknak - mondta el az MTI-nek pénteken Splitben a horvát mentési és katasztrófavédelmi szervezet (DUZS) Split-Dalmát megyei vezetője.Slavko Dapic kifejtette: Horvátország területén mobiltelefonnal is elérhető a 112-es szám tárcsázásával a rendőrséggel, orvosi segítségnyújtással, tűzoltókkal vagy tengeri- és hegyi mentésekkel kapcsolatos bejelentéseket fogadnak. A jelentős számú turistára tekintettel a hívásokat fogadó diszpécserek idegen nyelveken is beszélnek. A Split-Dalmát megyei szervezethez naponta 500-600 segélyhívás fut be, nyaranként az ezret is meghaladja a számuk.Pontos statisztikájuk még nincs a múlt évről, de az ismeretes, hogy a hívók közül számosan külföldiek és sok közöttük a magyar is. Ha a segítséget kérő telefonáló a magyaron kívül nem beszél más nyelven, bárhol tartózkodik is, azonnal olyan diszpécserhez irányítják át a hívását, aki beszél magyarul.Az MTI tudósítójának gyakorlati példát is bemutattak, így néhány másodperc alatt kapcsolták tovább Vukováron, a DUZS ottani segélyközpontjában a magyar anyanyelvű kollégájukat. Kele József azt mondta: a nap 24 órájában mindig van készenlétben magyar diszpécser, aki Vukováron vagy Eszéken dolgozik, de a segélykérő tartózkodási helyén lévő kollégájával segít tisztázni a helyzetet. Hozzátette: a magyarok elsősorban közlekedési balesetek és orvosi segítség kérése miatt hívják a horvát 112-t.A spliti központ vezetője azt is bemutatta, hogy a saját tartózkodási helyét pontosan nem ismerőknek - például a nyílt vízen, szigeteken vagy a hegyekben - ugyancsak gyors segítséget tudnak adni. A mobiltelefonok adótornyai jóvoltából ugyanis a számítógépeik képernyőjén a hívó fél telefonszámát, és maximum néhány kilométeres körzeten belüli tartózkodási helyét is azonosítani tudják.Slavko Dapic arra hívta fel a figyelmet, hogy a kanyargós hegyi utak vagy a tengeren a gumicsónak és matrac nem kevés esetben a legfőbb balesetforrás a turistáknak. Ezekre is figyelmeztetik az utazókat a 11 nyelven, köztük magyarul is 85 ezer példányban kiadott nyomtatvánnyal, amelyet Split-Dalmát megyében a szálláshelyeken, kikötőkben, utazási irodákban is beszerezhetnek a magyar érdeklődők.
Maastricht nem kér többet a drogturizmusból
Maastricht város jogosult arra, hogy megtiltsa a "kávézókba" való belépést nem Hollandiában lakó személyek számára - foglalt állást csütörtökön Yves Bot, a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka egy elé került jogvitában.A drogturisták jelentős és egyre növekvő áradata miatt a belga határ közvetlen közelében található Maastricht egyetemváros úgy döntött, hogy a "kávézókba" való belépést kizárólag a Hollandiában lakó személyek számára teszi lehetővé. A bírósági iratok szerint M. Josemans Maastrichtban üzemeltet coffeeshopot, ahol alkoholmentes italok és élelmiszerek mellett könnyűdrogokat lehet vásárolni és fogyasztani. A létesítményt a rendőrség két alkalommal ellenőrizte, és megállapította, hogy oda az unió nem Hollandiában lakó állampolgárai is beléphettek. Maastricht polgármestere ezért a coffeeshop ideiglenes bezárása mellett döntött. Josemans megtámadta e határozatot a holland államtanács előtt, amely azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy összeegyeztethetetlen-e az uniós joggal az olyan szabályozás, amely a nem Hollandiában lakó személyek számára megtiltja a coffeeshopokba való belépést. Bot főtanácsnok emlékeztetett arra, hogy a kábítószer nem ugyanolyan áru, mint a többi, annak árusítása nem tartozik az uniós jog által biztosított alapvető szabadságok hatálya alá, mivel azok kereskedelme tiltott. A könnyűdrogok értékesítésének jogellenességét illetően a főtanácsnok megállapította, hogy noha az árusítást a coffeeshopokban megtűrik, e tevékenység minden tagállamban tiltott. Ráadásul a "kávézók" ügyfelei értelemszerűen nem kötelesek a kanabiszt helyben fogyasztani, hanem azt más tagállamba vihetik, ahol kábítószer jogellenes kivitele vagy behozatala miatt büntetőeljárás indulhat ellenük. A főtanácsnok szerint tehát a Maastricht által hozott intézkedés nem tartozik a szolgáltatásnyújtás szabadságának hatálya alá. E következtetést - tette hozzá - az a körülmény sem kérdőjelezi meg, hogy a coffeeshopok jogszerűen fogyasztható termékeket, így élelmiszereket és alkoholmentes italokat is árulnak - tevékenységük ugyanis gyakorlatilag szinte kizárólag a kanabisz árusítását és fogyasztását szolgálja. Ezután a főtanácsnok rámutatott arra: az uniós jog lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy meghozzák a közrend megóvásához szükséges intézkedéseket. Mivel a drogturizmus Maastrichtban valós és súlyos veszélyt jelent a közrendre nézve, a nem helyi lakosok kitiltása a coffeeshopokból a helyi lakosok védelméhez szükséges intézkedésnek minősül. A főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a taláros testület elé. A bírák ezután kezdik meg a tanácskozást az ügyben, és az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
Ahol a homokvárépítésért is bírságolnak
Olaszország a felhőtlen nyaralás hazája, de a turista itt sem csinálhatja azt, amit akar - érdemes tudni, mi tiltott az olasz városokban a gyakran borsos bírság elkerülésére.Annak az osztrák turistának, aki Jesolo strandján hét euróért hamisított pénztárcát vásárolt egy illegális árustól, végül nem kellett kifizetni az ezer eurós - hozzávetőleg 280 ezer forintnyi - büntetést. A helyi polgármester ugyanis elengedte a bírságot, nehogy elrettentse az északkelet-olasz tengerpartra járó népes vendégsereget. Olaszországban azonban mindenhol 250-1500 eurót - vagyis 70-420 ezer forint közötti összeget - kockáztatunk, ha hamisított márkájú termék vásárlásával segítjük az illegális kereskedelmet.Még magasabb büntetést kell fizetni, ha Toscana vagy Emilia Romagna tengerpartján kínai masszőrök gyúrják testünket. Ők 25 euróért masszírozzák meg a hátunkat, és az érzés kellemes, csak éppen 2-10 ezer euró pénzbírság jár érte.Olcsóbb, ha Ravenna strandján meztelenül fürdünk: a nudistákat itt 102 euróra büntetik. A bírságot általában a helyi rendőrök róják ki. Pénzt nem szedhetnek be, ezért jegyzőkönyvet vesznek fel, és postán befizetendő csekket adnak át.Itália számos városa léptetett életbe néha furcsának tűnő, mindazonáltal nem értelmetlen tiltásokat. Velencében - főleg a turistákkal és galambokkal teli Szent Márk téren - tilos etetni a mindent bepiszkító madarakat, a bírság 50-100 euró. Szintén tisztasági és egészségvédelmi okokból az évi 20 millió turistától látogatott lagúnák városában tilos az utcán enni és a padokon aludni. 50-100 euróra büntetik a városban félmeztelenül sétáló turistákat.Viareggio tengerparti sétányán azt büntetik, ha lábbal fellépünk a padokra, Vogherában és Novarában azt, ha este 23 óra után a padokon időzünk.Ötszáz euróig terjedő büntetést róhatnak ki ránk, ha szökőkútban fürdünk meg, ezért - hiába a nyári forróság - nem érdemes a római Trevi-kútban Anita Ekberget utánozni a Federico Fellini rendezte Édes élet híres filmjelenetében.Az apró Capri szigetén a zajártalom miatt tilos faklumpában kopogni a kockaköveken (50 euró).Az Adriai-tenger parti Sirolóba nem lehet macskákat és kutyákat bevinni, még szájkosárral sem (155).A tűzijáték bölcsőjének tartott Nápoly melletti Positanóban a durrogtatás csak szombaton engedélyezett (50-500).A délutáni szieszta alatt és hétvégén tilos a fűnyírás Forte dei Marmiban (500).Bolognában a testékszer viseletét akarják megtiltani, az önkormányzat még nem határozott a bírság összegéről.A legtöbb büntetést a - mi tagadás, ritkán feltüntetett - előírásokat nem ismerő turisták kockáztatják az olasz tengerparton. Van, ahol tilos leteríteni a törölközőt a homokra (1000), más strandon nem lehet a piknikezni (25-500) vagy a parton játszani, focizni.A Velence közeli Eraclea strandján nem engedélyezik a homokvárépítést, és lyukat sem szabad ásni, mivel az gátolja a közeledést (25-500).A déli Eboliban tilos autóban csókolózni (500), az Alpokban letaposni a gombát, az Appenninekben leszedni az erdei gyümölcsöt (25-1000).Aki pedig megrongálja vagy eltünteti a tiltásra figyelmeztető táblát, az 77-428 euró közötti (22 00-110 000 forintnyi) bírsággal számoljon. (MTI)
Csúszik az Álomsziget?
Eredetileg 2012-re ígérték, ám a jelenlegi állás szerint kevés az esélye annak, hogy az Óbudai-szigetre tervezett megaberuházás, a mintegy 1,5 milliárd euróra taksált Álomsziget-projekt határidőre elkészüljön. Egy ideig úgy tűnt, hogy az országba tervezett három gigantikus szórakoztató komplexum közül a budapesti áll legközelebb a megvalósuláshoz.A Plaza Centers csoporthoz tartozó fejlesztő nagyszabású terveiben 35 ezer négyzetméter beépítésével kalkulált. Többek közt 2600 négy- és ötcsillagos szállodai szobát, 3500 fős konferencia-központot, a Soho stílusában épülő szórakoztatónegyedet képzelt el a szigetre, üzletekkel, színházakat, múzeumot, mélygarázst, éttermeket és a vízi adottságokat kihasználva 300 hajó kikötését lehetővé tévő mólót, valamint nagy sétahajók számára is alkalmas kikötőt építene. A fejlesztő bőkezűen bánt a közcélú fejlesztések terveivel is. Az időközben az ókori romok, a Hadrianus-palota feltárásába belefeledkezett fejlesztő szeptember vége előtt amúgy sem indíthatná el az építési engedélyezést, mivel a projekt számára kiadott környezetvédelmi engedélyeket civil környezetvédők az év elején megtámadták, és a tárgyalássorozat eredményeként a Fővárosi Bíróság május végi határozatában szeptember 23-ára halasztotta a folytatást - tudta meg a Napi Gazdaság.A projekt állásával kapcsolatosan az Álom Sziget 2004 Kft. ügyvezetője, Shmuel Sammy Smucha szűkszavúan elmondta, hogy az engedélyeztetés a bürokrácia miatt halad nagyon lassan, a törvény által előírt környezetvédelmi hatásvizsgálatokat pedig elvégezték. Eddig nagyon sok pénzt fektettek a fejlesztésbe, de ennek összegét nem közlik, és a projekt kevesebb mint fele azért került az MKB Bank tulajdonába, mert azt a pénzintézet jó befektetésnek tartja.Az MKB Bank arról tájékoztatta a lapot, hogy az Álomsziget-projekt megvalósítása az Álom Sziget 2004 Kft. kezében van. A nyilvánosan is elérhető cégbírósági információk alapján a cégnek 86,66 százalékos tulajdonosa az Ercorner Kft., amelynek az MKB Bank Zrt. és a Plaza Centers N.V. 50-50 százalékos tulajdonosa. Ezen a cégen keresztül rendelkezik csupán közvetett tulajdonnal az MKB Bank az Álom Sziget 2004 Kft.-ben. (Napi Gazdaság)
Szászánida-kori tűztemplomot fedeztek fel Iránban
A Szászánida Birodalom korából (Kr.u. 224-651) származó tűztemplomot tártak fel Irán középső részén, Isfahan-tartományban, Kásán városától 7 kilométerre északkeletre.A kereszt alakú épületnek négy bejárata volt, amelyek az egyedülálló stukkókkal díszített tűzoltárhoz vezettek. Az oltár talapzatánál is díszes stukkódarabokat tártak fel az iráni régészek.Az agyagtéglákból emelt épület falait gipszpárkányok ékesítik, a fölöttük lévő felületet okkerfestékkel színezték, a padlót pedig gipszréteggel vakolták be.A régészek feltételezése szerint a templomot a Szászánida Birodalom bukása után is használhatták Zoroaszter (Zarathustra) követői, a padlót borító gipszvakolatra ugyanis újabb és újabb rétegeket vittek fel."Az effajta szászánida vallási építészet emlékeire korábban Irán déli részén bukkantunk, ám ez az első eset, amikor az ország középső részén is találunk ilyen stílusjegyeket viselő templomot" - hangsúlyozta Mohszen Javeri ásatásvezető régész.A tűztemplom a térségben 2005-ben felfedezett két szászánida város egyikéhez tartozott.Javeri közlése szerint a homokkal betemetett települések csaknem teljesen érintetlenek, így a közeljövőben tervezett feltárásuk során a tudósok sok mindent megtudhatnak arról, hogy hogyan zajlott a városiasodás folyamata a térségben, és hogyan ment végbe a vallásváltás, amikor a zoroasztrizmus az iszlámnak adta át a helyét.A Szászánida Birodalom ókori iráni központú birodalom volt, a Szászánida-dinasztia alapította 224-ben és 651-ig, az arab hódításig állt fenn. A Párthus Birodalom helyére lépett, amelynek utolsó uralkodóját, V. Artabanoszt, a birodalomalapító I. Ardasír (Artaxerxész) megverte a csatában és 224-ben bevonult Ktésziphónba, a párthus fővárosba.A szászánidák a párthusok laza államszervezetével szemben erősen központosított, despotikus államot hoztak létre. A birodalmat erőteljes terjeszkedési törekvések jellemezték, hatalma csúcsán területe Szíriától Indiáig, a Kaukázustól a Perzsa-öbölig terjedt.
Már a magyar lakosság fele biciklizik
A Magyar Kerékpárosklub friss országos adatokat közölt a kerékpárhasználatról.2010 tavaszától a Magyar Kerékpárosklub negyedévente országos reprezentatív adatokat publikál a magyarországi kerékpárhasználat alakulásáról. Az adatfelvétel rendszeres elvégzését a TNS Hungary piackutató cég vállalta.Májusban a teljes 15 év feletti magyar lakosság 49%-a használt kerékpárt közlekedésre vagy túrázásra. Ez 9%-kal magasabb arány, mint az előző negyedévben. Közlekedési eszközként a magyar lakosság 47%-a használt kerékpárt országos szinten. Ugyanez az arány Budapesten 18% volt. A budapesti lakosságon belül a 15-29 éves korosztályban volt a legnagyobb a kerékpárral közlekedők aránya (e korosztály 26%-a használta kerékpárját közlekedésre).A fővárosban egyértelműen a felsőfokú végzettségűek közlekedtek kerékpárral a legnagyobb arányban, s az iskolai végzettség szintjének csökkenésével párhuzamosan csökkent a kerékpáros közlekedési kedv. A vizsgált időszakban a kerékpárt közlekedési eszközként használók 38%-a mindennap közlekedett kerékpárjával, míg a magyar lakosság 12%-a túrázott kerékpárral, Budapesten ugyanez az arány 16% volt. A szabadidős kerékpározás aránya magasabb volt a felsőfokú iskolai végzettségűek és a magas státuszúak között (egyaránt 19%).Az 1000 fős minta a főbb szocio-demográfiai jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió) mentén a 15 éves vagy idősebb magyarországi állandó lakosokra reprezentatív. A kutatás részletes eredményei letölthetők a www.kerekparosklub.hu honlapról.
A palócok beköltöztek a skanzenba
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ünnepélyesen megnyitották az európai uniós támogatással megvalósított fejlesztési program utolsó elemét, az Észak-magyarországi falu tájegységet. Ezzel az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt kulturális projektjei közül elsőként a Skanzen Örökség Program valósult meg. Az új tájegység a múzeumi bemutatás minden korábbinál szemléletesebb, közvetlenebb, interaktívabb módszereit alkalmazza, hogy a 21. század emberének is élő tapasztalatként adhassa át a Palócföld paraszti örökségét, egy a szükségben is leleményes vidék mindennapi tudását.Az Észak-magyarországi falu tájegység ünnepélyes átadása a szentendrei Skanzenben egy palócföldi lakodalom koreográfiáját követte, ágyvitellel, kikéréssel, vőféllyel és lakodalmi menettel. A játék szerint a múzeum látogatóit jelképező boldog Közönség Pesta e ceremónia révén nyerte el Palóc Böskét, a világszép új tájegységet.A Skanzen nyolcadik tájegysége az Ipoly és a Bodrog közötti, folyóktól szabdalt hegyvidéki terület, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és a történeti Gömör 19-20. századi paraszti kultúráját, elsősorban építészetét és lakáskultúráját mutatja be. Főként a szegény és középparaszti rétegekre koncentrál, de megjeleníti a kisnemesi utódok, vándoriparosok (teknővájók, drótos tótok), az Alföldön és Dunántúlon mezőgazdasági idénymunkát vállaló summások és az uradalmakba egész évre kötött bérért elszegődő cselédek életvitelét is. A tájegységben - a Skanzen eredeti küldetése szerint - többségükben az eredeti helyükön elbontott, majd a múzeumban újra felépített autentikus épületek állnak, amelyek belső tereiben, az enteriőrökben közel ötezer pontosan elrendezett műtárgy teszi megtapasztalhatóvá a falusi élet egykori eseményeit. Minden tárgyat aprólékos kutatás választott ki, mindegyiket személyes történetek hitelesítik.A látogatói élmény az új tájegységben minden érzékszervre kiterjed. A műtárgyakhoz itt 1.000 olyan demonstrációs tárgy társul, amelyeket a látogató kézbe vehet és kipróbálhat. A házakba betérő érdeklődő perkupai lakodalmas zenét vagy nógrádi dudaszót hallgathat, megrajzolhatja családfáját, megfigyelheti a disznóvágás, a novaji nagykalács vagy az erdőhorváti perec sütésének mesterfogásait, de leheveredve próbára teheti a filkeházi ágyat, vagy a használatba vehető bútorok bármelyikét.