Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Európa beszáll a világűr-turizmusba
Az európai űrhajózási konszern új űrhajót akar építeni, amely fizető vendégeket szállítana 100 kilométeres magasságba. A jegy várható ára nem kevesebb, mint 150 ezer euró (37 millió forint) - írja a Der Spiegel című német hetilap internetes változata.Az európaiak így versenybe szállnak az amerikaiakkal és az oroszokkal a világűr-turizmusban. Az EADS Astrium nevű konszern párizsi tájékoztatóján mutatta be az új űrjármű koncepcióját. A kozmosz jet négy utast szállíthat 100 kilométer magasba, ahol 3 percig lehetnek a súlytalanság állapotában. Az első felszállást 2012-re tervezik, mondta a cég szóvivője, Mathias Pikelj.Az űrjármű akkora, mint egy kisebb magánrepülő, rakétahajtóművekkel szerelik fel. Hagyományos repülőtérről indulhat, és 13 kilométeres magasságban kapcsolja be a rakétahajtóművet. A 100 kilométeres magasságot elérve a pilóta mini hajtóművekre vált át. "Ekkor az utasok azon kevesek közé tartozhatnak, akik megtapasztalják a súlytalanságot a világűrben", írja a cég egyik kiadványa. Az év végéig meg kell teremteni a pénzügyi hátteret, vagyis néhány százmillió eurót - hangoztatta a szóvivő. Az összeg nagyobb részét magánbefektetőktől remélik, de uniós forrásokat is célba vesznek. A projekt hivatalosan 2008-ban kezdődik.Párizsban már bemutatták az űrjármű kabinjának modelljét is. Ebben olyan ülések vannak, amelyek képesek egyensúlyban tartani magukat, hogy minimálisra csökkentsék a gyorsulás és fékezés hatásait. Az európai konszern egy amerikai céggel, a Spaceship Company-val veszi fel a versenyt, ők építették az első magánpénzből finanszírozott űrjárművet, amely 2004-ben kétszer is elérte a világűrt. Az űrhajó egy repülőgépről startolna, akárcsak a korábbi amerikai űrsiklók. A vevő a Virgin Galactic, amely már 200 ezer amerikai dollárért árulja a helyeket, ez egyébként megfelel a 150 ezer eurós árnak.Jelenleg az orosz űrhajózási hatóság egyeduralkodó a világűrturizmusban, a Szojuz űrhajókon adnak helyet az űrturistáknak, mint például Simonyi Károlynak- írja a Spiegel Online. a lap megjegyezte, hogy Simonyi jóval többet, mintegy 19 millió eurót fizetett az útért - amely persze jóval tovább is tartott. (MTI)
Halálos gödrök a vízpartokon
Egy közelmúltban publikált jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a homokba ásott gödrök beomolhatnak és akár halált is okozhatnak.A Bostoni Egyetem Egészségügyi Központjának munkatársai újsághírek és más források átvizsgálásával kutatók 52 olyan esetet találtak az USA-ból, Ausztráliából, Nagy-Britanniából és Új-Zélandról, amikor a tengerparton ásott homokgödrök ráomlottak valakire. A szerencsétlenül jártak 60 százaléka - 31 fő - meghalt, míg sokukat ki kellett menteni és újraéleszteni - adja hírül a MediPress.Dr. Bradley Maron belgyógyász, a jelentés egyik szerzője szerint, még rengeteg ilyen eset történhetett, amelyről nem tudunk. "Valami olyanra próbálunk figyelmeztetni, amit általában nem kapcsolnak össze életveszéllyel." - mondta. " Mikor az emberek vízparton vannak, a figyelmük általában csak a vízben való óvatosságra korlátozódik."Maron 1995-ben kezdett el foglalkozni a beomló homokgödrökkel, amikor a massachusettes-i Martha's Vineyard szigeten vízimentőként dolgozott. Egy alkalommal egy kislány körül beszakadt egy tengerparti homokba vájt gödör. A mentőcsapatok be tudták mérni lány helyét és ballonnal biztosították a légzését, míg kiszabadították a homokból. Ő túlélte.Maron először apjával, Dr. Barry Maronnal közösen írt homokomlásokról 2001-ben. A június 21-én, a New England Journal of Medicine-ben megjelent új tanulmányukban korábbi kutatásaik eredményeit egészítik ki, konkrét, többnyire az elmúlt 10 évben történt esetek kiemelésével. Új megfigyeléseik egyike, hogy az 52 halálos, illetve nem halálos omlás áldozatai 3-21 évesek voltak, átlagéletkoruk 12 év; emellett az áldozatok többségében (87 százalékban) fiúk voltak.Omlások olyan közönséges gödrökkel történnek, melyeket az emberek a homokba ásnak - némelyik egy méter mély sincs-, vagy alagutakban, melyek aztán beszakadnak. Néhány alkalommal az áldozatok meglévő lyukakba estek bele és a homok betemette őket.Sokszor a szülők és mentésre érkezők nehezen találják meg az áldozatot, mivel az omlás után nem marad nyom a felszínen. "Ez rendkívül megnehezíti a mentést. Nem tudod hol kéne ásnod és nem használhatsz nehézgépeket sem." - mondta az ifjabb Maron. Azt is kimutatták, hogy bár az omlások a tengerparti strandokon fordulnak elő a leggyakrabban, történhetnek más helyszíneken is, például tóparton vagy akár egy családi ház kertjében is.Chris Brewster, az Egyesült Államok tengerpartokon és más nyílt vizeken dolgozó életmentőket tömörítő Életmentő Hálózatának elnöke szerint azonban nem minden tengerparton nagy az "omlásveszély". "Dél-Karolina tengerpartjain például ahhoz túl tömör a homok, hogy mélyre tudjunk ásni. Ott valószínűek az omlások, ahol a homokszemcsék jól elkülönülnek és nagyobbak, ezért könnyebb az ásás." - mondta Brewster.Mi lenne a megoldás? Maron szerint, egy kis józan ész: ne ássunk térdmagasságnál mélyebb gödröket, ha bennük állunk - ez gyerekekre és felnőttekre egyaránt vonatkozik. Továbbá ha mély gödröt ástunk, betemetés nélkül ne hagyjuk ott. Fontos kiemelni azt is, hogy nem tengerpart az egyelten veszélyes helyszín. Érkeztek már hírek építési területeken, sőt homokozókban, a homokban eltemetett és megfulladt gyermekekről is. (MediPress)
A klímaváltozás elpusztítja az európai történelmet
A sebezhetőség atlasza címet viseli az a tanulmány, amelyet hét európai ország tudósai állítottak össze. Azt vizsgálták, hogyan hat a klímaváltozás márványra, mészkőre, fára és más, régi építőanyagokra.A biológusok, vegyészek, geológusok és klimatológusok által készített tanulmány szerint az emelkedő hőmérséklet és a gyakoribb, nagy erejű esőzések komolyan veszélyeztetik azokat az építészeti és kulturális értékeket, amelyek évszázadok természeti csapásait és háborúit egyaránt átvészelték.Az atlasz felsorolja azokat a régiókat, amelyek különösen veszélyeztetettek a globális felmelegedés miatt. A viharok és áradások számának várható növekedése mellett figyelembe veszik a korróziót is, amit például a sókristályok a középkori templomablakokon okoznak.A nyári hónapokban várható szárazabb levegő Franciaországban és Észak-Spanyolországban oda vezethet, hogy több só rakódik le a törékeny műemlékekre. Főleg a gótikus épületek, így a katedrálisok vannak veszélyben - írja a tanulmány. A porózus kövek, amelyekből a szobrok és az épületek egyéb díszítményei készültek, különösen érzékenyek a levegőben lévő sóra. "Ha a só a felületen rakódik le, esztétikai károkat okoz és drámai következményei vannak a freskókra nézve", - véli Cristina Sabbioni olasz fizikus. Ha pedig a só a kőbe kerül, akkor belülről kifelé pusztítja az anyagot. Ha Európa déli részén kevesebb eső esik, több pénzt kell költeni a műemlékek tisztítására - írja a tanulmány, ugyanis a légszennyezés okozta fekete réteget máskülönben nem lehet eltávolítani. A hőingadozás komoly repedéseket okozhat a mészkő- és márványépületeken. A vas- és acélszerkezeteket északabbra a rozsda fenyegeti, a kutatók példaként az Eiffel tornyot említették. "A veszélyek eddig is ismertek voltak, azonban mostantól olyan régiókat is érintenek, amelyeket eddig elkerülték a hasonló problémák" - idézi a Die Welt című lap online változata Joseph Kinget, az ICCROM munkatársát. (MTI)
Budweiser sörténelem
Budweiser BudvarCsehországban már emberemlékezet óta jó sört főznek. Ceské Budejovice (német nevén Budweis) alapításakor 1256-ban, II. Premsyl Otokar király nem feledkezett meg a sörfőzési jogot is adományozni a városnak. A következő évszázadok folyamán a Budweiser sör olyan híressé vált, hogy mind a császári, mind a királyi udvar az állandó megrendelői közé tartozott.A Budweiser Budvar egy tipikus délcsehországi sör, mely különösen kimagaslik arany színével, kissé édes és kellemesen kesernyés ízvilágával. Különlegessége a cseh malátából, finom zateci komlóból és a 300 méter artézi forrásból származó kristálytiszta vízből álló tökéletes harmónia.SörténetMég a leglelkesebb sörfogyasztók sem biztos, hogy tudják, milyen kiemelt helyet foglal el Csehország a sörfoző nációk között. Csehország a régen Bohémiának nevezett ország területén jött létre. Azon a területen, amelyet a mai napig Bohémia néven emlegetnek, található a cseh főváros Prága, és a két kiemelkedő sörváros, Plzen és a korábbi Budweis, mai nevén Ceské Budejovice.A sörrel kapcsolatos első feljegyzések a mai Csehország területén már a IX. századból származnak. Az írások tanulsága szerint már ekkor termesztették a híres zateci komlót, amit minden bizonnyal sörfőzéshez használtak fel. Az első dokumentum, amelyben működő serfőzdét írnak le 1118-as keltezésű. A későbbiekben királyi adománylevelekben követhetjük nyomát a serfőzésnek, ugyanis az királyi monopólium volt a középkori Csehországban.Ezekből tudhatjuk meg, hogy a ma is leghíresebb cseh sörfőzővárosok - Plzen, Ceské Budejovice - már az 1200-as években rendelkeztek sörfőzési joggal. Amikor II. Premysl Ottokar király 1265-ben megalapította Ceské Budejovicét, egyéb városi jogok mellett a városi serfőzést is engedélyezte.A következő évszázadok során a város serfőzdéiben készülő kiváló minőségű sörök olyan hírnevet szereztek, hogy messzi királyi és hercegi udvarokba is ezt szállították. I. Ferdinánd király is a budejovicei sör híve lehetett: a legjobb budejovicei serfoző mestert - a városi tanács tiltakozása ellenére - az ausburgi császári udvar serfőzdéjébe rendelte, hogy tudását ott kamatoztathassa és a császári család is a legfinomabb sört kortyolgathassa.A budweisi - ez Budejovice német neve - sör növekvő hírneve megteremtette az igényt egy új, nagy kapacitású sörgyár létrehozására. A budejovicei részvénysörgyárban 1895. október 7-én indult el a termelés. A következő év szeptemberének végéig 51 ezer hektoliter sör hagyta el a gyárat.Az évszázados tradíciójú budejovicei gyárban az első sörfőzőmester, Antonín Holacek odaadó munkájának köszönhetően megszületett az eltéveszthetetlenül finom, jellegzetesen bohém sör a Budejovický Budvar. A különleges dél-cseh maláta, a híres zateci komló, a kristálytiszta forrásvíz, a cseh serfőzőmesterek évszázados tudása - minderre szükség volt, hogy megszülessen a XX századi Európa egyik leghíresebb sörmárkája. Ma a Ceské Budejovicében főzött legismertebb sör a Budweiser Budvar.Termelői szeretik úgy hívni, hogy "Az eredeti Budweiser". A budejovicei Budvar méltán világhírű: sörversenyeken szerzett kitüntetései és hűséges fogyasztótábora a biztosíték, hogy a sörgyárban főzött italt az utolsó cseppig eladják.Budweis városában már jóval azelőtt főztek sört, hogy az amerikai termelők kölcsönvették volna a nevet. A Budvar névhasználatában csak egy a bökkenő: ez a sörfőzde csak 1895-ben kezdte meg működését. Addigra azonban az amerikai Anheuser-Busch sörház már használta a Budweiser nevet. Tekintettel arra, hogy az amerikai hazai piac az egyik legnagyobb a világon, az amerikai Budweiser a legnépszerűbb és legnagyobb forgalmat elkönyvelő sörmárka lett. Jelmondata: "...A sörök királya". A két vállalat a múltban több megállapodást kötött egymással a márkanév használatáról. Az elmúlt években azonban a forgalmazás terjedésével számos jogi vita keletkezett. A nagy amerikai mammutvállalat próbálta bekebelezni kis cseh vetélytársát, de az nem hagyta magát és sorra nyeri a perket a világ országaiban ellene.
Debrecen: több parkolóhely, gyorsabb kijutás a repülõtérre
Újabb fejlesztéseket valósított meg az Airport-Debrecen Kft. a tavaly több mint 40 ezer utast fogadó Debreceni Nemzetközi Repülőtéren.Az állandó vámúttal és nemzetközi légi határátkelőhellyel rendelkező repülőtéren folytatódott a parkolók bővítése. A 369 személygépkocsi és 16 busz várakozását biztosító parkolót térítésmentesen használhatják a Debrecenből utazók, illetve az ide érkezők. Az utasparkoló mellett 2007 nyarára elkészült a szolgálati parkoló is, mely 61 gépkocsi befogadására alkalmas. Tovább folytatódott a repülőtér biztonsági rendszerének kiépítése is, a légikikötő teljes területén járőrutat építettek ki. A 2006-ban 3500 m2 nagyságúra bővített utasforgalmi terminál számítógépes utas- és poggyászkezelési rendszerrel működik, az utazók 6 check-in pultnál vehetik fel beszállókártyájukat. A napokban elkezdték egy új bekötőút építését, amely jelentősen lerövidíti az utasterminálhoz vezető reptéri utat. Az útépítés miatt és a jelenleg még használatos régi bekötőútnál is folyamatos a terület rendezése. A terminálban megkezdődött a vendéglátó-egységek, ajándékbolt és duty-free shop kialakítása, így további szolgáltatásokkal bővült a reptér kínálata. A repülőjáratok biztonságos üzemanyag ellátása is megoldódott azzal a tenderrel, amelyet a Total Hungária nyert meg. Az Airport-Debrecen Kft. és az Országos Mentő Szolgálat egy 4000 négyzetméteres légibázis kialakításáról is megállapodott, így a jövőben még biztonságosabb körülmények között dolgozhatnak a légimentők.