Mi is felkereshetjük a Télapót Finnországban
2005. december 12.

A finn főváros, Helsinki "csupán" félmillió lakosú, így nem meglepő a nyugodt hangulat, a tisztaság, a sok park és víz, vagyis mindaz, ami az embernek nem egy fővárosi életformáról jut az eszébe.

Mit tehet az, aki nem jut fel a Télapó székhelyére és telephelyére, a sarkkörön fekvő finnországi Korvatonturira induló charterjáratokra? Egyrészt meglátogathatja máshol is, hiszen december első napjaiban Finnország más városait is rénszarvasszánokkal közlekedő Télapók lepik el (ott Joulupukki néven tisztelik), másrészt a gyerekek írhatnak is neki, és a levélre - állítólag - választ is kap mindenki.

Az ország magyar szemmel nézve hatalmas: Európa hatodik legnagyobb területű országa, ám feleannyian lakják, mint Magyarországot. Helsinki is "csupán" félmilliós, így nem meglepő a nyugodt, kellemes hangulat, a tisztaság, a sok park és víz, vagyis mindaz, ami az embernek nem egy fővárosi életformáról jutna az eszébe.

Finnországról az a sztereotípia élhet bennünk, hogy ott nagyon hideg van és határtalan a drágaság. Nos, valóban nincs banánérlelő meleg, október és április között sokszor esik a hó is, ám a tengernek köszönhetően télen 4-6 fokkal van csak hidegebb, mint Budapesten. Ráadásul a nyár meglepően meleg: a 25-28 Celsius-fok körüli hőmérséklettel kárpótolnak a fehér éjszakák, az északi részeken például hetekig nem megy le a nap.

Helsinki központja az Esplanadi sétány és a környékén található bevásárlónegyed - igaz, az árakat nem a magyar pénztárcához szabták. Általában minden drágább 25-40 százalékkal, mint Magyarországon, egy kivétel mégis akad: a lazac olcsóbb, mint itthon. A borravaló benne van az árban, a finnek is csak akkor adnak, ha egészen elragadtatta őket a felszolgálók teljesítménye.

Szerencsére vannak olcsóbb mulatságok is, így például az olimpiai stadion megtekintése, amely Magyarország számára az eddigi legsikeresebb, 16 aranyéremmel zárult 1952-es világjátéknak volt a helyszíne. Felkereshetjük a Sibelius-emlékművet is, amely a legismertebb finn zeneszerzőnek egy hatalmas szabadtéri orgonára emlékeztető alkotással állít emléket. Három olyan templom is van, amelyet nem szabad kihagyni: az első az úgynevezett sziklatemplom, ez üvegtetővel borított, sziklába süllyesztett pazar székesegyház; a másik az Uszpenszkij-székesegyház, amely Észak-Európa legnagyobb ortodox temploma (a finnek egyébként túlnyomórészt evangélikusok); a harmadik pedig a helsinki katedrális egy hófehér épület zöld kupolával, ez a város jelképe. Van egy olyan épület is a városban, amely minden történelemkönyvben szerepel: a kongresszusi palota, ahol 1975-ben tartották az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet. Az utazóknak finn és svéd nyelvű táblák adnak eligazítást, a svéd szöveg - finn-magyar nyelvrokonság ide vagy oda - jobban érthetők.

Az ország lakosságának mintegy hat százaléka svéd, ezért a hivatalokban kötelező svédül is beszélni az alkalmazottaknak, és a feliratok is kétnyelvűek. (Finnország kisebbséggel kapcsolatos bánásmódját mindenütt tanítani kellene szerte Európában.)

Hasznos információk

Közlekedés: a legegyszerűbb repülőgéppel megközelíteni, jelenleg a Finnair és a Malév jóvoltából hetente 16 járat köti össze a két fővárost.

Tömegközlekedés: mint a mesében - tiszta, precíz, gyors. Megéri a Helsinki Card (kártya) vásárlása, még a város környéki kompokra is jó, és egyes múzeumokban is elfogadják.

Nyelvtudás: mindenki beszél angolul, még a finn köztisztasági vállalat munkatársai is.

forrás: www.napigazdasag.hu