Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Konfucianizmus - Az ég törvénye alá rendelve
2000. december 05.

A konfucianizmus tulajdonképpen nem vallás (legalábbis a szó számunkra megszokott értelmében), hanem a jellegzetesen kínai világszemléleti rendszer, az univerzizmus része, egyik összetevője.

Összefoglalóan univerzizmusként nevezik meg az európai vallástörténeti, kultúrtörténeti munkákban a kínai kultúrkörben honos sokszínű, átfogó, mindenre kiterjedő filozófiai és részben vallásos gondolatrendszerek együttesét. Ennek legfontosabb alkotói a taoizmus, amely több vallásos elemet hordoz, és a lét "belső" - szellemi, lelki, érzelmi - oldalaival kapcsolatos tanokat foglalja magában; valamint a konfucianizmus, amely a "külső", azaz társadalmi, közösségi, politikai, családi életre vonatkozó szemléletet tartalmazza.

A bölcseleti rendszer alapjainak lefektetését Konfuciusznak (Kung-fu-ce), az i. e. 6-5. században élt kínai filozófusnak tulajdonítják. Ő maga valójában nem foglalta írásba tanításait, azokat követői, tanítványai jegyezték fel, ezek gyűjteménye maradt ránk 'Beszélgetések és mondások' (Lun-jü) címmel.

A konfuciánus életszemlélet központi eleme, hogy az egyénnek törekednie kell az "ég törvényének" való megfelelésre, ez kötelesség, ugyanakkor a boldogsághoz vezető egyetlen út is egyben. Az ég törvénye tulajdonképpen egy felsőbb, mindent elrendező szellemi elv, amely meghatározza a dolgok menetét éppúgy, mint az emberi viszonyokat. Amennyiben az emberiség - önző vágyait követve - ellenszegül az ég törvényének, háborúk és természeti csapások támadnak: a világmindenség egésze összezavarodik. Ha azonban az emberek e mindent átfogó törvénynek megfelelően élnek, a társadalom szilárd, a gazdaság virágzó és a közösség egyes tagjai is boldogok.

Konfuciusz példamutatása és tanításai alapján az ideális - "nemes" - ember mindig derűs, nyugodt, "szelíd de mégis méltóságteljes, tiszteletet parancsoló, de mégsem indulatos, tisztelettudó és mégis öntudatos"; továbbá az eszményi ember mentes az előítéletektől, a makacsságtól és nem önző; jóindulattal van az idegenekhez, családszerető, hű az állam rendjéhez...

A konfuciánus erkölcsi rendszer alapelveit - amelyek voltaképp ma is a kínai erkölcs és viselkedés elemi részét képezik - a következő elemekben lehetne összefoglalni:

- Hsziao: engedelmesség, tisztelet a szülők, ősök, feljebbvalók iránt;

- Ji: igazságosság - kötelességtudás a felettesekkel, méltányosság az alárendeltekkel szemben;

- Li: szertartásosság - az erkölcsi normák és a társadalmi rend alapjául szolgáló ősi törvények (szokásjog) megtartása;

- Zsen: emberiesség - együttérzés, önzetlenség - az emberek közti kapcsolatok ideális formájának szimbóluma.

Láttuk tehát, hogy a konfucianizmust leginkább erkölcsi, morális tanításnak tarthatjuk, amelynek tanai sohasem váltak kimondottan vallási tételekké, kérdései nem hitkérdések voltak, mozgalmában nem szerzetesek, vagy papok vettek részt, csupán Konfuciusz már-már vallásosnak mindható tisztelete alakult ki idővel. A konfucianizmus tehát inkább életszemlélet, amely viszont a mai napig alapjaiban határozza meg a kínai gondolkodásmódot, világlátást.

- cp -

Kapcsolódó linkek
Ide utaznék!
Kína