Libanon - Iránytű - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Kapcsolódó cikkek

Kettészakadt ország - Libanon
Sajnos az elmúlt évek politikai vihara a " Közel-Kelet Svájcát" is a külügyminisztériumok által nem javasolt úti célok közé taszította. Hihetőnek tűnik ez mostanában, amikor az egész arab világban egymást érik a tüntetések és sorra dőlnek az eddig stabilnak hitt rendszerek. De vajon mi a helyzet a valóságban?A repülőgép ablakán kitekintve már az esti landolás előtt is jól látszik, hogy Bejrút, Libanon fővárosa a mediterrán országok között is egyedülálló helyen fekszik. Habár maga a belváros egy lapos földnyúlványra épült, a várost kisebb-nagyobb hegyek övezik és a távolban még a Libanon-hegység hófödte csúcsai is előtűnnek.A város hangulata valaha Párizst idézte, de sajnos a több mint tíz évig tartó polgárháború és az izraeli bombázások során lerombolt, az olasz mediterrán stílusra emlékeztető házak helyét napjainkra modern vasbeton építmények vették át. Ez a helyiek szerint is elhibázott döntés volt, a belvárosban csúfoskodó plázákat csak az impozáns Mohammed al-Amin Mecset látványa feledteti. A mecset melletti Mártírok terét állig felfegyverzett katonák őrzik, különösen, mert ma van a hat éve merényletben elhunyt Rafiq Hariri elnök halálának évfordulója. Szerencsére a város nem csak háborús sebeiről híres, hanem pezsgő, nagyvilági éjszakai életéről is. Az ide látogató csekély számú hátizsákos turista és utazók által kedvelt, óvárosias Gemmayzeh kerület egyes utcáiban még hétköznap éjszakánként is élénk mulatozás folyik, de az igazi partik nyáron, a tengerparti luxusszállók strandján és tetőteraszain folynak. De ahhoz már minimum a legújabb sportkocsival kell érkezni.Észak-LibanonMegunva a fényűző pompát, Észak-Libanon völgyekkel tagolt hegyvidéke felé veszem az irányt és egy rövid byblosi kitérő után a Qadisha-völgy peremén felkapaszkodva a hasonló nevű cseppkőbarlangban találom magam. Qadisha magyarul szentet jelent és helyi barlangász barátaim ennek fényében büszkén mutogatják az ország több száz barlangjainak egyikét, amely a látogatók előtt is nyitva van. Persze létezik ennél nagyobb barlang is, például a világ hét új csodájaként számon tartott Jeitta, de az nagy bánatomra a magas vízállás és az ennek kapcsán kiadott szabadságok miatt jelenleg zárva tart.Hosszú hétvége lévén Bejrútból mindenki a hegyekbe igyekszik, hogy szánkózzon, síeljen, vagy csak hógolyózzon kedvére. A mediterrán világban valószínűleg egyedülálló, hogy a napsütötte tengerpartokhoz ilyen közel síparadicsomot találjon az ember, ráadásul olyat, ahol sokszor még a nyár elején is megmarad a hó. Persze a globális felmelegedés és klímaváltozás itt is érezhető, a hóhatár egyre feljebb tolódik. Ha már a környezetrombolásnál tartunk: a Földközi-tenger vidékén talán itt maradt meg a legtöbb cédrus, pontosabban az ország jelképeként számon tartott libanoni fajtája. A többiből még az ókorban hajókat ácsoltak, vagy később vasúti talpfaként végezték. A tengerpart felé autózva még megállunk egy olajsajtolásból élő kedves családnál. Büszkén mesélik, hogy az olajfákat távoli őseik ültették. Az olaj sajtolása régi keletű, nagyjából az időszámításunk előtti III. századra tehető. Az olajbogyó széleskörűen felhasználható, a többi közt a hagyományos szappankészítés egyik alapanyaga is. Nem csoda tehát, ha Libanon az ókorban szappan-nagyhatalomnak számított. Dél-LibanonDél-Libanon a Hezbollah fellegvára, riogatott mindenki és valóban úton-útfélen a háború mártírjainak és a vallási vezetőknek az arcképei tekintenek vissza. Mintha egy másik országban járnánk.A bikinikben pózoló modelleket, sportkocsikat és más luxustermékeket ábrázolóóriásplakátok eltűntek, a nők egyre inkább az arab világra oly jellemző fekete kendők mögé rejtőznek, az autók kopottabbak és egyre több a katonai ellenőrzőpont is. Ezeken áthaladva még senki sem törődik a külföldi látogatókkal, hiszen az első nagyváros, Sidon - a már említett korábbi elnök, Rafik Hariri szülővárosa - több nevezetességgel is büszkélkedhet, tehát ideáig a turisták még Bejrútból is kiruccanhatnak. A legjobb hangulatot természetesen Sidonban is a sikátorokban megbúvó bazár árasztja. Illetve csak árasztaná, mert péntek lévén a legtöbb bolt zárva, de a szappankészítés történetét bemutató kiállítást ez szerencsére nem érinti. Egyesek szerint a szappan libanoni eredetű, amit könnyen elképzelhető, hiszen az ásatások és feljegyzések alapján bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is innen szerezték be szappanjukat. Elnézve a kiállított formákat és mintákat, tény, hogy a szappankészítésnek valóban komoly hagyományai vannak errefelé.Turistalátványosság gyanánt ókori romokat még a kirándulók számára nyitott Tyrében is találhatunk, de ezt a várost már csak az országban állomásozó, mintegy tizenötezer ENSZ békefenntartó katona látogatja. Ettől keletre, a hegyek felé autózva pedig már nekünk is engedély kell, amit még Sidonban a katonai titkos rendészeten állítottak ki.Sofőröm a laktanyában azt az utasítást kapta, hogy ne vigyen a "sűrűbe", ami nyilván azt jelenti, hogy bármennyire is szeretnék a palesztin menekülttáborokban sétálva az ott élők helyzetével ismerkedni, erre nem lesz alkalmam. Az óva intés ellenére egyáltalán nem érzem magam veszélyben. A tájon végignézve rögtön szembetűnik, hogy a 2006-os izraeli bombázások nyomában az egész terület a földdel vált egyenlővé, de a lázas újjáépítés gőzerővel folyik. Szinte nincs olyan település, ahol ne építkeznének, de a látszólagos jómód és a szép táj feledteti a rombolás emlékét. A barátságos helyiek élik mindennapjaikat, terelik a birkákat, gondozzák a veteményest és rutinszerűen hívják a bombaszakértőket, ha valami gyanúsat találnak a barázdákban. Ők pedig merev bombabiztos öltözékükben olyan természetességgel mászkálnak a földeken, mintha csak olajbogyóért és kecskesajtért jöttek volna.A szomszédos Szíriához hasonlóan Dél-Libanonban is találhatunk keresztes lovagvárakat. Ezek közül talán a leghíresebb a hétszáz méteres hegy tetején magasodó Beaufort-vár, amely évszázadokig fontos támaszpont volt, de a legutóbbi idők harcait már nem bírta. Mint minden valamirevaló vár ez is gyakran gazdát cserélt, legutóbb az izraeli hadsereg egységei lakták egészen a libanoni kivonulásig. A vár melletti bunkerrendszert ekkor robbantották fel, a lovagvár renoválása folyamatban, remélhetőleg hamarosan bárki megtekintheti. Aztán egy szomorú nevezetesség következik. A Khiam kisváros szélén található egykori börtön ma múzeum, és szabadtéri hadtörténeti bemutató, amiből egy modernebb Mleetában is található. Szinte elképzelhetetlen, hogy ilyen szép helyre valaki börtönt építsen. A közeli Fatima Kapunál egy kis vendéglőben ebédelve nehéz elhinni, hogy a határon magasodó elektromos kerítésen egykoron kapu is volt. Lehangoló hely, amolyan senki földje, amit Libanon, Izrael és az innenső oldalon állomásozó ENSZ katonák felügyelnek. Itt már alaposan megnézik az engedélyemet és a libanoni katonák udvariasan megkérnek, hogy ha lehet, csak a kerítést fotózzam.A Bekaa-völgy boraiA Libanon- és a Szíriával határos Antilibanon-hegységek között elterülő Bekaa-völgy elsősorban borászatairól híres, az itteni gazdák a világon elsőként palackoztak borokat. A jó termést a mediterrán éghajlat, a nedves, enyhe tél és a száraz, meleg nyarak és az évi csaknem 240 napos szikrázó napsütésnek köszönhetik. A borok nagy része exportra készül, de a minőségi borivás és a borkóstolás itt is reneszánszát éli. Északi irányba továbbhaladva mintha Iránban járnánk. A siíta vallási ágazat hatása itt is erős, a mecsetek iráni stílusban készülnek, és az utak mentén feltűnnek Ruholláh Homejni és Mahmud Ahmadinezsád arcképei is. Pár kilométer múlva elérjük úti célunkat. Baalbek, a föníciai napisten, Baál után elnevezett várost, amely a Római Birodalom szakrális templomainak otthona. Az egykoron Heliopolis néven ismert templom együttes - akárcsak Byblos és Tyre - ma az UNESCO Világörökség része és nagyszámú látogatót fogad. Szerencsére a korábbi bombázások elkerülték a romokat, így a római jóshely hatalmas templomainak oszlopsorai, a Bacchus és a Jupiter máig állnak.A monumentális épületek maradványait elnézve eszembe jut, hogy Libanont járva igazából csak egy dolog hiányzott, még pedig a hagyományos építészet, de ennek hiányát bőven kárpótolta a helyi emberek kedves, vendégszerető viselkedése és a helyi konyha remekei. A templomokhoz vezető út mentén egykoron szemétdomb magasodott, mígnem egy volt katona nekilátott megtisztítani a területet, hogy megmentse a templomok építéséhez használt, helyben megmunkált hatalmas kőtömböket. Ezeket a monolitokat ma a világ legnagyobbjaiként tartják számon, de szállításuk módja a mai napig ismeretlen. Tény, hogy nem kellett messzire vinni őket.Alkonyodik, ideje visszatérnünk Bejrútba, amely ennek a rövid, mindössze néhány napos útnak a kiinduló bázisául szolgált és szolgálhat bárkinek, aki személyesen, és nem a hírekből szeretne a közel-keleti helyzetről tájékozódni.Libanon a számok tükrébenTerület: 10452 km2Vallás: 59.7 % muszlim, 39 % keresztény, 1.3 % egyéb.Hivatalos nyelv: arab, de sokan beszelnek franciául és angolul.Pénznem: libanoni font.Helyi közlekedés: Habar a belföldi buszhálózat jó, mégis inkább a helyszínen befizetett, egynapos túrákat ajánlatos igénybe venni. A legtöbb szálláshelyen autót is bérelhetünk sofőrrel.Helyi viszonyok: Libanon igazából két részre osztható. Az ország középső és északi része a kormány, míg a déli a Hezbollah terrorszervezet irányítása alá tartozik. Az izraeli határ és a megszállt területek kerülendők.Helyi specialitások: A libanoni konyha messze földön ismert, a borok szintén jók. Az ország jellegzetessége, hogy a mediterrán konyha keveredik az arabbal.Árak: Libanon nem tartozik a legolcsóbb országok közé, de az ételek, az italok, az ajándéktárgyak és a belepők ára még így is az európai alatt van.Vízum: Magyar állampolgárok vízum nélkül léphetnek be Libanonba.

Terrorista étterem: zene helyett lődözés
Terrorista éttermet nyitott egy férfi Libanonban: muzsikaszó helyett fegyverropogás szolgál háttérhangzásként hangulatteremtőnek. A belső dekoráció számos puskából, gépfegyverből áll, a mennyezetről légvédelmi álcaháló csügg le. Az étlap is igencsak harcias, egyebek közt Kalasnyikov kotlett, B52-sült szerepel rajta. Gránátos kocka nincs, van viszont aknavetőbe töltött csirke - ami lényegében nyárson felszolgált sült jérce - és más ágyútöltelék. "A célom, hogy a vendégeket megnevettessem. A főztömben a legveszélyesebb az adagok bősége, csak úgy halhat bele valaki az ételekbe, ha halálra eszi magát" - mondta a helyi sajtónak a bejrúti vendéglős.

A Malév újraindítja bejrúti járatát
A Malév szeptember 19-tõl újra elindítja menetrend szerinti járatait Bejrútba.A magyar nemzeti légitársaság azután döntött a bejrúti üzemelés visszaállításáról, miután a közel-keleti helyzet normalizálódását követően Izrael feloldotta a Libanonnal szemben bevezetett légi blokádját, és megteremtődtek a biztonságos üzemelés feltételei. A korábban Bejrútba repülő légitársaságok többsége már újra üzemel a libanoni fővárosba, illetve bejelentette szándékát járatainak újraindítására.A Malév szeptember 19-től heti két járattal és a szokásos menetrenddel szállítja utasait Budapest és Bejrút között. A kedden és pénteken Budapestről 23.20-kor induló járatok másnap, szerdán és szombaton hajnalban 04.10 órakor szállnak fel Bejrutból a magyar főváros felé. Jegyeket a bejrúti járatra már lehet foglalni a légitársaság internetes oldalain, jegyirodáiban illetve az utazási irodákban. A korábban megvásárolt, július 13. utánra szóló és fel nem használt jegyek térítésmentesen átírathatók.

Háborús készültség
A Külügyminisztérium a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségével egyeztetve július 13-án feltette az utazásra nem javasolt országokat, illetve térségeket feltüntető listára Libanont, illetve Izrael államnak a közel-keleti országgal határos térségét: a Hula völgyét, a Naharya-Cfad-Jordán-folyó vonalától északra fekvő területeket. Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke megerősítette, hogy a minisztérium előzetesen egyeztetett velük a lépésről, mellyel a szövetség is egyetértett. Hozzátette: az Izraelbe kiutazók hagyományos úti céljait - Eilat üdülőterülete, illetve a körutak állomásai - a külügy intézkedése nem érinti, miután azok a megjelölt, utazásra nem javasolt területektől távol esnek. Az utaztatók zömében a Tel Aviv és Jeruzsálem közötti repülőtérrel, menetrend szerinti járatokkal viszik az utasokat.A lapzártánkkor rendelkezésünkre álló információk szerint Izrael légi és tengeri blokád alá vonta Libanont. A légierő gépei július 13-án reggel a bejrúti repteret és a Hezbollah tévéadóját bombázták, a terrorcsoport bosszúból izraeli városokra lőtt rakétákat.

A Közel-Kelet Svájca - Libanon
Így nevezték Libanont a több mint másfél évtizedes polgárháború előtt. Svájc nem süllyedt káoszba, közel-keleti „alteregója” annál inkább. A háborúnak azóta rég vége és egy összetett, de tettvágytól égő nemzet próbálja újra „feltalálni” önmagát.Háború és békedocument.write('Beirut - Régi Mecset');A bejrúti repülőtér a világon mindenhol megállná a helyét. Elegáns fogadóépület, udvarias kiszolgálás, reklámok mindenhol. Csak az arab nyelvű táblák utalnak arra, hogy hol is járunk. A városba megérkezvén azonban lassan kiderül, hogy a Föld mely pontjára vetődtünk. A főváros egyfajta egyvelege egy európai és egy arab városnak. Ha ez még nem lenne elég ahhoz, hogy elhelyezzük magunkat térben, akkor „kuriózumnak” meg lehet említeni az 1991-ben véget ért polgárháború máig meglévő emlékeit, a mindenfelé látható, bár egyre kisebb számú szétlőtt házat. A tapasztalt utazó ekkor már rájön, hogy a korábban az eltérő vallások sokszínűsége és békés egymás mellett élése miatt csodált Libanon fővárosában járunk. Bejrút azonban már más képet mutat, mint azt közel két évtizede a híradókban láttuk. Az újjáépítés a nemzetközi segítségnek is hála nagy lépésekben halad, de azért még mindig talál magának látnivalót a háborús pusztítás nyomait vizslató turista.A megújulás városadocument.write('Beirut - Belváros');Bejrút belvárosa úgy néz ki, mintha tegnap készült volna el, ami szinte igaz is. Elegáns butikok, drága éttermek várják az egyenlőre elhanyagolható számú turistát és a jómódú helyieket. Egy itt elszívott vízipipa árából harmadmagammal megebédelhettünk volna Kairó belvárosában. A főváros tengerpartján csodálatos promenádon sétálhatunk végig. A szegényebbek a tenger szikláin napozgatnak, a tehetősebbeket elit klubok éttermei és medencéi várják. Bejrút a környező arab országok gazdag polgárai körében igen közkedvelt elegáns szórakozóhelyei, kaszinója és az alkoholhoz fűződő toleráns álláspontja miatt. A klubok előtt nem ritka a Porschék, Ferrarik és Maseratik jelenléte.Világörökségek mindenüttdocument.write('Libanon - Aanjar');Libanon ideális úti cél néhány napra is, de egy hetet is tartalmasan el lehet tölteni az országban. Ha el akarjuk hagyni a fővárost (és miért ne tennénk így), érdemes autót bérelni. A közlekedés jó minőségű utakon folyik. Utazásunk első úti célja egy UNESCO világörökség, Aanjar, mely Libanon legjobban megmaradt muzulmán régészeti parkja. Érdekessége, hogy a 17. és 18. században uralkodó Umajád-dinasztia alatti tündöklése után elhagyatott lett a város, így a korabeli házak, mecsetek, fürdők romjait igen könnyű rekonstruálni, nem kell a későbbi korok építkezéseit elbontani.Ókor a legjavábólAkinek az antik építészet a kedvence, annak a szintén UNESCO világörökség Baalbek romvárosát ajánlanánk. document.write('Libanon - Baalbek - Bacchus temploma');A romváros a Közel-Kelet legjelentősebb római kori lelete. Akropolisza egyike a világ legnagyobbikainak. Ha kipróbáltuk már, hogy milyen érzés megszámlálhatatlan japán turista társaságában felfedezni egy régészeti parkot valahol Itáliában, akkor fogunk csak igazán értékelni egy sétát Baalbekben. Az idelátogató turisták száma megegyezik egy alföldi kisváros helytörténeti múzeumát felkeresők számával. A hangulatot nem töri meg jégkrémárus, fényképezéskor nem kell kivárni, míg a sokadik amerikai turista is megtalálja a templomot a térképen és elhagyja a teret. A Vénusznak , Bacchusnak és Jupiternek szentelt templomok szépsége, eleganciája és romjaiban is tökéletes építészeti harmóniája turisták százezreit vonzaná ide, ha az épületegyüttes valahol Európában lenne.Ne felejtsünk el jóllakni semdocument.write('Mezze');A korábbi korok emlékeinek meglátogatása mellett ne felejtsünk el koncentrálni a jelen igényeinek kielégítésére sem. Gasztronómiai szempontból is igazi paradicsom Libanon. Legtipikusabb ételük az úgynevezett mezze, mely előételek széles választékából áll. A mezze legjellemzőbb elemei a spenótos pite, a homosz (csicserőborsókrém), a szárított joghurtból készült sajt, a rizzsel töltött szőlőlevelek, bab, paradicsom és persze az elmaradhatatlan olívaolaj. Aki egy több részből álló mezzét végigeszik, az igazán megérdemli, hogy a bárány-, vagy csirkehúsból, halból és rizsből, salátából álló főételen keresztül eljusson a jellegzetes, nagyon édes baklavához vagy egyéb arab édességekhez. A kávézás szokása nagyon népszerű az országban. Aki alkoholt szeretne inni, az köszönje meg szépen gondolatban az ország 30%-át kitevő keresztény népességnek, hogy rájuk való tekintettel szinte mindenhol lehet kapni a kellemes helyi borokat és a megbízható minőségű söröket.Csontváry cédrusai tényleg magányosakdocument.write('Cédrusok');A szír határ közelében lévő Baalbekből a Libabon -hegységen keresztül vezet az út vissza a Földközi-tenger partvidékére. A hegyvidék klímája meglehetősen különbözik az alacsonyabb területekétől. Itt még nyáron is találunk havat, a szél pedig olyan erősen fúj a hegycsúcsokon, hogy hatására újragondoljuk az életünk főbb állomásait. Sajnos, a korábban egész Libabont beborító és az ország zászlaján is szereplő híres libanoni cédrust a sok-sok évszázadnyi kitartó erdőirtás szinte teljesen kipusztította. A gyönyörű növényt mára már sajnos csak kisebb ligetekben találjuk meg. A ligeteken kívül pedig teljesen kopár tájak fogadnak minket. Az egyik ilyen cédrusligetben található az az emléktábla, amit a magyar kormány állíttatott a híres festőnek, a cédrusokat is előszeretettel megörökítő Csontvárynak. Ha nagyobb kiterjedésű cédruserdőkkel akarunk találkozni, akkor a közeli Ciprus szigetére kell ahhoz ellátogatnunk.Tizenhét civilizáció nyomai egy helyendocument.write('Libanon - Byblos - Keresztes vár');A partvidékre visszatérve ismét kellemesebb klíma fogad bennünket. Következő állomásunk Byblos. A görögök nevezték el a bibliai Gebalt így, mivel az általuk bublosnak nevezett egyiptomi papiruszt ezen a föníciai kikötőn keresztül szállították a görög városállamokba. Talán felesleges megemlíteni, hogy a byblosi romváros szintén világörökség. Egy helyen található a 12. században épült keresztes vár, a Krisztus előtti 5. évezredből származó kunyhók maradványa, a római oszlopsor és a többi itt megtelepedő 14 másik civilizáció által hátrahagyott emlékek egész sora. Bár a romok nem annyira lenyűgözőek, mint Baalbekben, a háttérként szolgáló tenger látványa így is nagyon erőteljes a látogatók számára.Hajóvak a cseppkőbarlang tavánBejrúttól nem egészen egy órányi autóútra északra található Jeitte cseppkőbarlangja, mely a maga nemében a világ egyik legszebb ilyen természeti képződménye. Nyaranta hajókirándulást is tehetünk a barlangi tó tükrén.Hammam, az ősi wellnessdocument.write('Libanon - Hammam');Bejrútba visszaérve nincs már más dolgunk, csupán az, hogy kipihenjük a körutazás „fáradalmait”. Lazításképpen érdemes ellátogatni a főváros egyik hammamjába. A hammam törökfürdőt jelent. Ha valaki járt már a Rudas vagy Király-fürdőkben, akkor van némi elképzelése arról, hogy hogyan is nézhet ki egy hammam. A hammamot legtöbbször kizárólag férfiak látogathatják. Egyes helyeken újabban már vannak női napok is, a nemek keveredése azonban teljesen kizárt. Ha felfrissülve egy hammamban elfogyasztunk egy kiváló libanoni mezzét, hamar rájövünk, hogy a wellnesst és az egészséges étkezést bizony nem mostanában találták ki.A néhány Libanonban eltöltött nap során igazán megszerettük ennek a vendégszerető országnak a népét, és reméljük, hogy összefogva újra felépítik a Közel-Kelet Svájcát.

Hivatalos név:	Libanoni Köztársaság	Időzóna:	GMT+02:00
Anyanyelven:	Al Jumhuriyah Al Lubnaniyah	Autójelzés:	RL
Államforma:	köztársaság	Pénznem:	libanoni font (LBP)
Főváros:	Beirut	Elektromosság:	-

Lakosság:	2 897 000 fő
Népsűrűség:	278.50 fő/km²
Nyelvek:	arab, francia, angol.
Népcsoportok:	arab (93%), örmény, cserkesz (6%), egyéb (1%).
Vallások:	mohamedán (62%), keresztény (37%), drúz, zsidó (1%).

Terület:	10 452.00 km²
Nagyobb települések:	Bayrut (Bejrút) 800 000 (1 500 000), Tarabulus (Tripoli) 175 000, Zahlah 45 000, Sayda (Szidon) 38 000.
Legmagasabb pontok:	Qarnat as Sawda 3083 m.
Főbb folyók:	Orontes (Nahr al 'Asi), Litáni (Nahr al Litani).