Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Kambodzsa

Hivatalos név: Kambodzsai Királyság Időzóna: GMT+06:00
Anyanyelven: Kampuchéa Autójelzés: K
Államforma: alkotmányos monarchia Pénznem: kambodzsai riel (KHR)
Főváros: Phnom Pénh Elektromosság: -
repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék
Leírás |  Utazási információk |  Fontosabb telefonszámok |  Földrajz, gazdaság
Leírás
Kambodzsa egész területe a trópusi övezetben fekszik, csupán 10 fokkal az egyenlítő felett. Ez az egzotikus ország számtalan az első pillanattól képes elbűvölni az odalátogatókat.
Egyik különlegessége a tánca, melyhez már a hozzá tartozó népviselet is szemet gyönyörködtető. A selyem szoknyához és tunikához egy fejdísz is jár, és Angkor néhány templomának falain ilyen ruhákban táncoló alakokat is láthatunk.
Kambodzsa tradícionális zenéje sem mindennapi; különleges húros hangszerekből csalják elő a dallamokat, melyek kísérhetnek színházi előadást, esküvőt vagy egyéb ceremóniát.

Utazási információk
Egészségügy

Az ott tartózkodás alatt ajánlatos sok vizet inni, de semmiképp sem csapvizet. Épp ezért palackozott vízhez könnyű hozzájutni.
A szálláshelyen előnyös a rovar riasztó használata, hogy elriasszuk a moszkítókat, amelyek egyes esetekben emberre ártalmas betegségeket terjeszthetnek.
Az öltözködést tekintve könnyű ruhákra van szükség, hiszen az ország átlaghőmérséklete és páratartalma magas.

Nincs előírt kötelező védőoltás, viszont az utazás előtt ajánlatos kikérni a háziorvos álláspontját.
Nemzetközi repülőterek

Phnom Pénh.
Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 855
Földrajz, gazdaság

Népesség adatok

Lakosság: 9 054 000 fő
Népsűrűség: 50.00 fő/km2
Nyelvek: khmer, francia, vietnami, kínai.
Népcsoportok: khmer (84%), vietnami (10%), kínai (6%).
Vallások: buddhista (kevés mohamedán is).
Földrajzi, természeti adottságok

Terület: 181 035.00 km2
Nagyobb települések: Phnom Pénh 900 000.
Legmagasabb pontok: Phnum Aoral 1813 m.
Főbb folyók: Mekong.
Főbb tavak: Tonlé Sap.
Földrajz

Az ország területének nagy része a környező hegyvidékekbe fokozatosan átmenő, alacsony dombvidék övezte, a Mekong folyó által feltöltött alföld.
Gazdaság

Egy főre jutó GNP: 106 USD

agrárország.
Egyéb

Templomok és pagodák látogatásakor póló és rövidnadrág elfogadott öltözéknek számít, a legtöbb esetben a cipőket viszont a bejáratnál kell hagyni.
Ha viszont az Ezüst Pagodát szeretnénk meglátogatni, oda ajánlott egy kicsit elegánsabban öltözködni; férfiaknak hosszú nadrág, hölgyeknek pedig hosszú nadrág vagy szoknya az ajánlott viselet.
Fényképezési lehetőség van, de emberekről, különösen szerzetesekről ne készítsünk felvételeket, éppúgy, mint a repülőtérről, vasútállomásokról, illetve katonai létesítményekről.
Kapcsolódó cikkek
Angkor - romváros a dzsungel mélyén
Angkor Délkelet-Ázsia gyöngyszeme, a mai Kambodzsa északnyugati részén, Sziemreap városától 6 km-re található. Aki látta ezt a hatalmas templomegyüttest, teljességgel hatása alá került. Angkor tulajdonképpen nem is templom, inkább a sok-sok templomot körülvevő hatalmas város, amely az évszázadok során terjeszkedett, központi részei vándoroltak, így a ma látható templomok más-más évszázadokban voltak a terület központjai. Angkor több száz kisebb-nagyobb építményből áll elég nagy területen szétszórva a dzsungel közepén. A város virágkorát a Khmer birodalom csúcspontján, a 9-13. század folyamán élte. A 12. században közel 1 millió lakosa volt. (Csak összehasonlításképp: ebben az időben Londonban mintegy 50 ezren laktak.) A Khmer birodalom hatalmas gazdagságot halmozott fel. Ennek alapját a rizstermesztés és a szerencsés tengeri kereskedelem hozta létre. Hatására Angkorban hatalmas építkezések kezdődtek. Lakó- és középületeket, szentélyeket, utakat, hidakat, több négyzetkilométer nagyságú víztározókat építettek a város ellátására. A birodalom hanyatlásával a település fokozatosan elvesztette jelentőségét. Mivel a környező földek is terméketlenné váltak, így a város hamar elnéptelenedett. Az utolsó lakosok a 15-16. században hagyták el a romokat, amelyeket aztán lassan benőtt és maga alá temetett a dzsungel. A romok a 19. század második felében kerültek reflektorfénybe, mikor a francia régész, Henri Mahout rátalált a dzsungel mélyén rejtőző csodára. Sajnos ezzel meg is kezdődött Angkor kifosztása. A romváros műemlékei közül két templomegyüttes emelkedik ki: az Angkor Vat, amelyet a 12. században II. Szurjavarman, valamint az Angkor Thom, amelyet 1200 körül VII. Dzsajavarman király építtetett. Angkor Vat feltehetően 1113 és 1150 között épült. Egyes épületei a körülöttünk lévő univerzumot jelképezik. A középpontban a szent Meru-hegyet megtestesítő torony áll, az épületek és udvarok az óceánokat és kontinenseket jelképezik. Az eredmény nem csak méreteiben és bonyolultságában fantasztikus, de díszítettsége is egyedülálló. A háromszintes építményben, a lépcsők extrém meredekek, rengeteg a torony, minden tornyon négy vidám faragott arc - összesen 216 -, ami kőbe vésetten szimbolizálja, hogy az uralkodó mindenhol ott van és mindent lát. A homokkőből épített Angkor Vat minden szintjén medencéket találunk. Funkciója szerint a hívők mártóztak meg bennük az istentisztelet előtt. A vizet felpumpálták ide és agyaggal szigetelték le a kiásott mélyedéseket, hogy ne csorogjon le a víz a kőrétegek között. A főbejárathoz több kilométer hosszú, nyílegyenes, ceremoniális úton juthatunk el. A töltések, töltéshíd, vizes árkok, lépcsősorok, medencék, az állat alakú szobrok, az őrtornyok, majd a hatalmas lótuszbimbó formájú tornyok, a kerengők mind egy központi gondolatot szolgálnak: az istenek lakóhelyére tartunk! A felvezetéshez képest a végső cél egy meglepően kicsi, de annál nagyobb becsben tartott szentély. A templomcsoport falain és domborművein a hindu mitológia történései elevenednek meg: Istenábrázolások, a hindu hőseposz, a Mahabhárata, illetve a Rámájána csatái, oroszlán- és állatfaragványok és apszara-táncosok képei láthatók mindenfelé. A gyéren megvilágított kerengő falrészei az év más és más szakában kapnak erős természetes fényt. A körbejárási irányból a templomegyüttes nyugati tájolásából arra következtettek a régészek és történészek, hogy ez a templomrész periodikusan lejátszódó szertartások színhelye lehetett. Az óramutató irányával ellentétes haladás a temetkezési helyek hindu szertartásrendjét jelöli, ami arra utal, hogy Angkor Vat valóban II. Szúrjavaman mauzóleuma lehetett.A khmerek vallása az ősök kultuszából nőtt ki: bálványisteneik számára szentélyeket emeltek, áldozatokat mutattak be nekik. Később, ahogy a birodalom terjeszkedni kezdett világszemléletük is szélesedett. Az Indiából érkező vagy az Indiát megjárt papok révén átvették a hindu istenhármasság (Brahma, Siva és Visnu) tiszteletét és a hinduk gazdag hitvilágát. Különösen kedvelték Sivát, a teremtő és pusztító istent. Szúrja, a napisten, Agni, a tűzisten, az elefántfejű Ganésa és Visnu tisztelete jól megfért a helyi bálványimádatukkal.Később Buddha tanait is elsajátították és sajátosan ötvözték meglévő istenhitükkel. A buddhizmus a XII. sz. elején vált Angkorban államvallássá. Ekkor tömegében elkezdődött a kolostorok építése is. Tisztán buddhista építészeti alkotás a Bajon-templom, melyet VII. Dzsajavarman épített központi templomként, amikor a város többé-kevésbé végleges formáját kialakította. Az ő uralkodásától kezdve a várost Angkor Thomnak, Nagy Fővárosnak nevezték. A XIII. század nagy utazója, Csou Te-kuan feljegyzéseiből kiderült, hogy a kolostorok a khmer előkelő gyermekek oktatásának színhelyei voltak. Szintén az ő írásaiból tudható, hogy a templomváros gazdag életet élt, melyet felvonulások, körmenetek, áldozatbemutatások tettek még színesebbé. A következő leírás, amely megörökítette Angkort az utókornak, a XVI. századból származik. Ekkor már elhagyatott, városról számolnak be az utazók, a régi templomok maradványait benőtte az őserdő. A város elnéptelenedésekor szerzetesek vették birtokba az épületeket, és amennyire lehetett, próbálták óvni a természet erőitől.A XX. sz. második felének politikai és katonai zűrzavarai idején Angkor templomai súlyos károkat szenvedtek, és fokozódtak a fosztogatások is. A legnagyobb gondot azonban az elhanyagoltság jelentette. Szerencsére mára a terület nagy részét sikerült megmenteni, a helyreállító és feltáró munkák folyamatosan zajlanak. Az ide sereglő turisták jelentős bevételeket biztosítanak az államnak, amely a befolyt összegekből tudja finanszírozni a romváros további feltárását és a környék fejlesztését.
Angkor, avagy egy világváros romjainak üzenete
...Délkelet-Ázsia dzsungeleiben omladozik a világ legnagyobb vallási épületével rendelkező település. Kik lakták? Miért csatornák mentén épült? Miért bukott el a Khmer Birodalom, s menekültek el a város lakói?Amíg Henri Mouhot francia természettudós 1860-ban mélyen be nem hatolt a kambodzsai őserdőbe, a dzsungellakók történelme mindössze a 15. századig volt ismert. Mouhot azért indult útnak, hogy bizonyítékot keressen azokra a szóbeszédekre, melyek szerint egy romváros lapul az erdő zöld, zsarnoki markában.A mendemondák feltehetően Mouhot honfitársától, Charles Émile Bouillevaux atyától eredtek, aki 1850-ben ugyanabban a dzsungelben járt. A misszionárius ezt írta: "Bámulatos romokat találtam, melyek helyén egykor állítólag a királyi palota állt. A talapzatuktól a tetejükig faragások díszítette falakon csatajeleneteket láttam, elefántok küzdöttek elefántokkal; férfiak bunkósbotokkal és lándzsákkal, mások pedig egyszerre három nyílvesszőt lőttek ki az íjukból." Mégsem ez a leírás, hanem Mouhot kutatása és Angkor omladozó metropolisáról írt beszámolója tárta fel Kambodzsa múltját, és vetett fel számos kérdést építőiről s lakóiról. Angkor városa csaknem 100 km2 területet ölelt fel, s tele volt templomokkal, kegyhelyekkel, lakóházakkal, töltésutakkal, víztárolókkal, öntözőcsatornákkal, valamint teraszokkal. Az egyesek által a Kr. u. 1000 körüli világ legnagyobb városának tartott Angkor, a háztömbök és sorházak elnyújtózó halmaza talán félmillió embernek is otthont adott. Mindenütt szobrok, reliefek, a hindu mitológiából vett jeleneteket ábrázoló vésetek tárulnak a látogató szeme elé - fedetlen keblű táncosnők, egy király, amint kezében légycsapóval és legyezővel felül az elefánt hátára, másutt az uralkodó csatarendbe állított serege előtt áll.Angkort a khmer nép lakta. Vallásuk a hinduizmus egyik változata volt. A khmerek ereiben bizonyítottan nagyrészt indián vér folyik, mégpedig indián kereskedők, utazók, misszionáriusok vére, akik a Kr. u. első századokban a tengeren át érkeztek Délkelet-Ázsiába. Vietnam déli csücskének közelében, a kínaiak által Funannak nevezett királyságban létezett egy indiánok alapította civilizáció.Angkor aranykoraNoha Kr. e. 1000-re Délkelet-Ázsia népes, technikailag fejlett vidék lett, a Kr. u. 7. századig mégsem jöttek létre nagyobb városok. Ebben az időben, a régészek által megfejthetetlen okokból, az emberi civilizáció a világnak ezen a részén virágzott. A sok helyütt felbukkanó monumentális művészetre és építészetre Angkor gyakorolta a legnagyobb hatást.A khmerek állatbőrökre és pálmalevelekre írtak, ezek pedig elpusztultak az idők folyamán. Az Angkorról szóló adatok a több mint ezer szanszkrit és khmer nyelvű feliratból, valamint kínai, arab és indián elbeszélésekből származnak. Ezek arról tudósítanak, hogy Kambodzsa történelmének angkori korszaka II. Dzsajavarman nevéhez fűződik, aki a 9. század elején felszabadította népét a jávai uralom alól. A hindu istent, Sívát imádta, s bevezette az istenkirály kultuszát, mely azt jelentette, hogy Síva teremtő erejével ruházta fel magát. Őt követően minden uralkodó külön templomot emeltetett.Angkor Wat templomának lótuszrügyeket mintázó tornyai, több mint nyolcszáz év elmúltával is pazar szépségben emelkednek ki a kambodzsai dzsungel szövevényéből. A Vatikán városnál nagyobb területet elfoglaló Angkorvatot a hindu Visnu tiszteletére építették, s csillagvizsgálónak tervezték.Angkor, a templomok városa 242 km-re fekszik Phnompentől, Kambodzsa fővárosától. A közeli, nagy Szap-tavat, a Mekong folyó táplálja vizével. A rajta lezúduló árhullámok is azon tényezők közé tartozhattak, melyek a város 15. századi hanyatlását előidézték.Angkor évszázadok rabszolgamunkájával épült fel, s aranykorában több mint 100 négyzetkilométer területen helyezkedett el. Az ókori világ talán legnagyobb városaként kb. 500 ezer embernek adott otthont. Lakossága a 12.sz.-ban egymillió fő volt...Ha valakinek sikerült felkeltenünk az érdeklődését ezzel a rövid, a Mítoszok földjén c. írásmű alapján készült, kis cikkünkel, az feltétlen látogasson el Csortos Szabó Sándor közelmúltban megnyílt, és október 6.-ig a Centrális Galériában (V. Nádor u. 11) megtekinthető Angkorról szóló fotókiállításra, ahol földünk legnagyobb romvárosának feltárását ismerhetjük meg.Eleven