Hong Kong SAR (Kínai Népköztársaság)

Varázslatos látvány tárul a látogató szeme elé, ha egy szélcsendes estén letekint a Victoria Peak 554 méter magas csúcsáról a hongkongi régió öbleire és szigeteire. Szinte kézzel fogható közelségben látszanak a fényesen kivilágított felhőkarcolók tetején levő helikopter-leszállóhelyek, a lámpák a szállodák ablakaiban vagy a fényszórók sugárkévéiben fürdő Bank of China, melynek épülete könnyen felismerhető óriási négyzetekre és háromszögekre osztott homlokzatáról.
A kikötő vizében helyzetjelző lámpák és Kowloon-parti lámpasorának gyöngyfüzére tükröződik. És a messze távolban, az alvóvárosok visszfényében láthatók a hegyek – a Tai Mo Shan, a Lion Rock, a Diamond Hill és a Man O Shan – romantikus körvonalai.
Az ópiumháború után egy 1889-ban meghosszabbított bérleti szerződés értelmében Kínának 99 évre át kellett engednie a 226 szigetet és a kowlooni területet Nagy-Britanniának. E terület nagyrészt lakatlan volt, ám a britek tisztában voltak a fő sziget, Hongkong (Illatos Kikötő) előtt fekvő természetes mélyvízi kikötő óriási kereskedelempolitikai jelentőségével, és rakpartokat, áruraktárakat kezdtek építeni. Így kezdődött Hongkong példa nélkül álló sikertörténete. Amikor a koronagyarmat 1997-ben ismét egyesült Kínával, kereken hétmilliónyi lakosságával a Föld egy legsûrûbben beépített régiójának számított, és „hozományként” több mint 85 milliárd amerikai dollár devizatartalékkal rendelkezett.
Peking az „egy ország – két rendszer” elv alapján további 50 évre engedélyezi a gazdag menyasszonynak a messzemenően önálló szabadkereskedelmi övezet különleges státusát. Hongkongban valóban úgyszólván változatlanul uralkodik az a fajta kíméletlen kapitalizmus, amely megjutalmazza a dörzsölteket, esélyt ad a szorgalmasaknak, és nem hagyja teljesen éhen halni a gyengéket. Virágzik a gazdaság, és az új, hatalmas légikikötőbe (Chek Lap Kok) nap mint nap csapatosan érkeznek a turisták.

Csábító erotika
Jó tanácsot kap, akit Hongkongba érkezve arra biztatnak, hogy csak hagyja cél nélkül sodortatni magát a tömeggel a sûrûn lakott városnegyedekben, mint amilyen a Kowloon. Lehet, hogy a jadepiacon köt ki, ahol óriási féldrágakő darabokra alkusznak, vagy egyenesen egy lacikonyhában, ahol kígyóhús fő a fazékban. Füstölőgyertyák édes illata árad csábítóan a Wong Tai Sin-templomból, e szentély taoista főszentjéhez imádkoznak azok, akik nyerni szeretnének a lóversenyen. Egy kínai patika egyebek mellett potencianövelő szereket kínál: a hosszú polcokon tigrispénisz, szárított tengeri csikó és porított rinocérosztülök kelleti magát. És mielőtt még meglátná az ember, már felhívja magára a figyelmet a madárpiac.
A két új gépkocsialagút ellenére a legszebb összeköttetés a szárazföld és a Hongkong-sziget központi része között még mindig a vízi út. A Star Ferry komphajó jó negyedóra alatt ér be a fővárosba, Victoriába, ahol felhőkarcolók rengetege nőtte túl a gyarmati korszakból származó épületek többségét. A lakásviszonyok meglehetősen szélsőségesek: mintegy 1000 hongkongi, elődeihez hasonlóan, még mindig hajókon és dzsunkákon él, a sikeres üzletemberek kényelmes, de nem túl nagy lakást bérelnek havi 17–500 euróért. A Victoria Peak tengerre néző villái megfizethetetlenek.

Idill és mágia
Hongkongot minden nagyobb szigettel kompjáratok kötik össze. Ha az ember el akar menekülni az utcákon tomboló zaj elől, kompra száll, és áthajózik a Lamma-szigetre, melynek 8500 lakója nem tûri meg a gépkocsikat, ugyanakkor szép, fürdőzésre alkalmas tengerpartjuk van. A Kowloon déli csücskén álló Lei Yue Mun nevû halászfalu még megőrzött valamennyit hajdani hangulatából. A jól csoportosított piacon mindenki megvásárolja a neki tetsző halat, és egy vendéglőben elkészítteti.
A mágia és a szerelmi varázslatok is hozzátartoznak az egykori gyarmat sajátosságaihoz. A Szerelmesek sziklájának szirtjeire lótuszvirágokat helyeznek a szerelmespárok, hogy elnyerjék az istenek kegyét. A templomokban jövendőmondók, asztrológusok és tenyérjósok közvetítésével ki-ki bepillanthat jövője titkaiba. A legfontosabb szerepet mindazonáltal a taoista fengsui-szakértők töltik be, az ő tanácsuk nélkül egy babonás kínai nem vesz földet, és nem épít házat.
Gyakran elég egy kéménnyel elzárni a gonosz szellemek útját, olykor azonban átfogóbb rendszabályokra van szükség. Így például a felkért fengsui-szakértő még idejében figyelmeztette egy toronyháztömb építtetőjét, hogy a Repulse Bay partján emelkedő magasházak el fogják zárni a szárazföld belsejében egy hegyen élő sárkány kilátását a tengerre. Az óvatos építtető átalakíttatta a tervrajzot, és elrendelte, hogy a vasbetonépítményben a megfelelő helyen egy hét emelet magas és 18 méter széles „kukucskálólyukat” hagyjanak a sárkánynak.