Ide utaznék Bagdad

Általános leírás

Ahol egykor a nagy Hárún ar-Rasíd kalifa járt álruhában alattvalói között, hogy megismerje népe örömét-bánatát, a 21. század elején egy egészen másfajta uralkodó képe tekint le az ország népére: Szaddám Huszeiné. A fekete bajuszos diktátor képe mindenütt jelen van: vakítóan fehér ingben áll az út szélén, barna egyenruhában imaszőnyegen térdel, fekete öltönyben államférfiúi öntudattal tekint a jövőbe. Avagy beduinnak öltözve teveháton ül, esetleg tábornoki gálauniformisban, díszkarddal és vörös mellszalaggal áll a fényképezőgépek elé. Lépten-nyomon Szaddám-emlékművek, Szaddám-szobrok és óriási Szaddám-portrék ékesítik az ötmilliós iraki fővárost, a hajdani mesés Bagdadot.
A várost 762 táján alapította a Tigris folyó nyugati partján a nagy Abbászida-kalifa, al-Manszúr (a Győzedelmes), aki székvárosát a perzsiai Firúzabad példájára kerekded alaprajzúra tervezte. Az új várost végül még kettős fallal és mély várárokkal is körülvették. A központban két nagy építmény állt: a mecset és a kalifa palotája. A várost két egymást keresztező széles utca osztotta negyedekre, és a négy égtájnak megfelelően négy kapuja volt.

Remekmívű fa aranyból és ezüstből
Al-Manszúr Medinet asz-Szalaamnak, azaz a Béke városának nevezte el rezidenciáját, de már utóda, Hárún ar-Rasíd idején, a 8. században Bagdadként (a Kerek) emlegették. Arany- és ezüstművesei, valamint pompás kelméket előállító takácsműhelyei által a város hamarosan meggazdagodott. Arab források tanúsága szerint az előkelőségek hallatlan fényűzéssel vették körül magukat. Csupán a kalifa palotájában 38 000 értékes függönyt és 22 000 szőnyeget számláltak össze. A Fa csarnokának nevezett fogadóterem legfőbb dísze egy aranyból és ezüstből alkotott, fát ábrázoló ötvösremek volt.
A 13. század elején Bagdadban közel kétmillió ember élt, főként muszlimok és keresztények, de számos zsidó kézműves és kereskedő is. 1258-ban és 1401-ben a betörő mongol hordák a lakosság nagy részét lemészárolták, és mindkét alkalommal porig égették a várost. A későbbi évszázadokban idegen uralom alatt senyvedett az ország, pestis, éhínség és áradások tizedelték a népességet, oly mértékben, hogy a 19. század végére Bagdadnak már csak mintegy 15 000 lakója volt.
Mai modern küllemét a 20. században nyerte el. Az első nagyarányú építkezések 1932 után kezdődtek, miután Irak brit protektorátusból független állammá vált. A második - még jelentősebb - városfejlesztési hullám a külföldi olajtársaságok államosítása után, 1968-tól következett be. Széles, pálmafákkal szegélyezett kör- és sugárutakat nyitottak, korszerű, magasházakkal megtűzdelt lakónegyedeket emeltek, és mintaszerűen restauráltak néhány történelmi épületet. Keleti jellegűnek (a szó hagyományos értelmében) már csak a Tigris folyó bal partján elterülő óváros néhány utcája és az ottani Bazár tekinthető. Az Öböl-háború idején erősen megrongálódott hidak ismét jó állapotban vannak.
A régi iszlám építőművészet nagyszerű példája a Tigris mellett emelkedő al-Musztanszíríja mecset és medresze, melyeket a hasonnevű Abbászida-kalifa építtetett 1234-ben az akkoriban négy iskolára osztott jogtudományok oktatásának céljára. Nagy ráfordítást igénylő, gondos restaurálás eredményeként ma már ismét régi fényükben ragyognak a csúcsíves fülkékkel és kétemeletes árkádsorokkal büszkélkedő épületek, így a 13. századi Abbászida-palota, a gazdagon díszített, magas téglakapuzatú, 14. századi Mardzsan-mecset, valamint a 16. századból származó, csodálatos tükörmozaikokkal és művészi mázas falburkoló csempékkel ékes Kazimain-mecset.

Pompás síremlékek
A legjelentősebb építmények némelyike halotti emlékmű. 'Omar sejk, egy 13. században elhunyt szent férfiú sírja fölött lépsejtre emlékeztető díszítéssel borított, karcsú, hegyes torony szökik a magasba. Pompás kupolás mecsetek rejtik a híres imámok végső pihenőhelyét is. Valóságos építészeti remek az Iszmá'il Falah al-Turk által 1983-ban készített, türkiz színű mártíremlékmű, melyet az 1980-1988-as iraki-iráni háborúban elesettek emlékére emeltek. Kettéosztott kupolát ábrázol, melynek két fele a szemlélő távolságától függően eltolódik egymáshoz képest.
Bagdad ősi magja, a kerekded alakú hajdani település a mai főpályaudvar környékén, a Tigris nyugati partján található, de már semmi sem látható belőle: rég rátelepedett az újabb kori város. Hárún ar-Rasíd korából egyedül egy városkapu (Báb al-Wasztani) részei maradtak fenn, és al-Naszír kalifa anyjának sírja 1202-ből, melyet azonban a bagdadiak többsége Hárún ar-Rasíd kedvenc felesége, Szitt Zubeida sírjának tart. Közlekedés

Az Öböl-háborút követő embargó miatt Bagdadot légi úton csak Amma-non, Kairón
és Damaszkuszon keresztül lehet megközelíteni. Egyéb

Borravaló: Vendéglőkben a számla végösszegének 5-10 százaléka; a történelmi emlékeket bemutató idegenvezetők általában 1-2 dollárt várnak el.