Ide utaznék Kuala Lumpur

Általános leírás

Kínai bányaszakértők egy csoportja 1887-ben Malajzia nyugati partjáról kiindulva gazdag ónlelőhelyet fedezett fel az ország belsejében, a Banjaran-hegység lábánál. Az expedíció néhány kilométerrel távolabb, a Klang és Gombek folyók összefolyásánál ellátóállomást és barakkszállást létesített a bányászok számára. A maláriával fertőzött, ingoványos vidéket Mocsaras Torkolatnak, Kuala Lumpurnak nevezték el.
A trópusi település visszataszító neve ellenére - az akkoriban nagyon keresett és drága ónércnek köszönhetően - néhány év alatt jómódú várossá fejlődött. Az esőerdőkből kihasított és feltört területeken hamarosan gazdag termést hoztak a kávé- és kaucsukfaültetvények, és ez is hozzájárult Kuala Lumpur gazdasági fellendüléséhez. A népesség - mint ahogyan ma is - három nagy népcsoportból állt: kínai bányászokból és kereskedőkből, maláj parasztokból, és indiaiakból, akik túlnyomórészt építkezéseken és ültetvényeken dolgoztak. 1896-ban, a Maláj-félsziget déli részének brit uralom alá kerülése után Kuala Lumpurt az úgynevezett szövetséges maláj államok (négy, protektorátusi státusú fejedelemség) fővárosává nyilvánították.

Szultánok választják a királyt
A 20. század elején, amikor megkezdődött a gumiabroncs alkalmazása a gépkocsiiparban, Kuala Lumpur nagy hasznot húzott a kaucsuk iránti világméretű keresletből. Az ónt megelőzve a kaucsuk foglalta el az első helyet az ország külkereskedelmében. Dél-Indiából és Srí Lankából újabb bevándorlási hullám indult meg, melynek következtében a város lakosságának száma a harmincas évek elejére megközelítette a négymilliót.
A második világháború idején, amikor a brit gyarmati hatalom visszavonult a Malájföldre benyomuló japánok elől, súlyos visszaesés következett be az ország gazdasági életében. A háború után pedig politikai konfliktus nehezítette a kibontakozást: 1948-1957 között a helyi kínai közösségre támaszkodó kommunista párt gerillaharcot vívott a brit csapatokkal. Győzelmük után a britek átadták a hatalmat a konzervatív maláj nacionalistáknak. 1957-ben kikiáltották a független Maláj Államszövetséget, mely 1963-ban (Észak-Borneó maláj lakosságú területeinek csatlakozása után) felvette a Malajzia nevet. Királyát a tagállamok szultánjai választják, fővárosa és királyi székhelye Kuala Lumpur.
A viszonylag fiatal fővárost 1997-ben egy monumentális építmény tette világszerte ismertté: ekkor készültek el a Petronas Towers felhőkarcoló 452 méter magas ikertornyai, amelyek minden addigi építményt túlszárnyaltak. Az újabb gazdasági fellendülésnek köszönhetően Kuala Lumpurban a 20. század végére magasépületek tucatjai nőttek ki a földből. A tévétorony a negyedik legmagasabb a világon, és valóságos "horizontális rekord" a Linear City, mely közel két kilométer hosszan vezet át a Klang folyó fölött. A Malajziába látogató turisták mindazonáltal inkább az ország hagyományos épületeiért és az egzotikumért lelkesednek.
Egy 30 méter magas minaretekkel, boltívekkel és kupolákkal ékes épületről közelebbről megszemlélve kiderül, hogy a főpályaudvar, onnan indul az elegáns Eastern & Oriental Express Bangkokba vagy Szingapúrba. Sajátos mór stílusban épült a főposta, a vasútigazgatóság, a Régi Városháza, a kormány palotája és a Legfelsőbb Bíróság épülete.

Hindu barlangtemplom
A malájok nagy többsége muszlim, ezért a városban sok mecset van. A Klang és a Gombek folyók összefolyásánál áll 1909 óta a festői pénteki mecset, a Maszdzsid Dzsámi, melynek fehér kupolái Ódelhi Gyöngymecsetére emlékeztetik a szemlélőt. Méreteiben túlszárnyalja a 73 méter magas minarettel büszkélkedő Maszdzsid Negara, melynek modern márványépületében 8000 hívőnek jut hely.
Számos ázsiai vallás templomai találhatók a kínai és az indiai negyed boltokkal zsúfolt utcáiban. Az egyik templomban például a kínaiak a közkedvelt Kuan-jin istennőt (bódhiszattvát) tisztelik. Az éjszakai piac közelében áll az 1873-ban emelt, ötemeletes, kék-arany színűre festett Srí Maha Mariamman hindu templom. A városon kívül 272 lépcsőfok vezet fel a brahmanisták Batu Cave (Kő-barlang) elnevezésű gigantikus barlangtemplomához. Nagy ünnepek alkalmából akár 100 000 hívő is összegyűlik a 400 méter hosszú és 120 méter magas sziklaüregben, hogy imádkozzon Sivához és fiához, Szubramanjamhoz. Egyéb

Borravaló: A számla végösszege többnyire tartalmazza a kiszolgálási pótdíjat.

Éghajlat: Az éghajlat az egész év folyamán meglehetősen egyenletes, 21 és 33 °C között mozog; a monszun időszak júliustól szeptemberig tart.