Malajzia, ahol kilenc szultánból lesz egy király
2013. szeptember 06.

A maláj idegenforgalmi hivatal szlogenje szerint Malajzia az igazi Ázsia. Ehhez képest jóval tisztább és kevésbé kaotikus ország, mint a szomszédos Thaiföld vagy Indonézia. Aki egzotikumra vágyik, de nem járt még a Távol-Keleten, annak első állomásnak ideális hely. Bejártuk Malajziát a szmogos fővárosától a gibbonoktól hangos dzsungelig.

1. kép Malajzia Délkelet-Ázsiában található, az Egyenlítő közelében fekszik egy körülbelül németországnyi területen. Két részből áll, a Maláj-félszigeten lévő Nyugat-Malajziából és a Borneó északi részén lévő Kelet-Malajziából. A két részt hatszáz kilométer választja el egymástól.

2. kép Malajzia államformája föderatív választói monarchia. Az ország államfője a király, akit kilenc szultán közül választanak meg. Selangor szultánjának Istana Alam Shah nevű palotája.

3. kép Az ország mintegy 28 millió lakója közül 22 millió a Maláj-félszigeten él. A lakosság fele maláj, 12 százaléka ómaláj bennszülött, 24 százaléka kínai, 8 százaléka indiai - főleg tamil.

4. kép Malajziában mindig meleg van, átlagosan 25-30 fok körüli a hőmérséklet, ami nagyon magas páratartalommal párosul.

5. kép Az 1980-as évektől a '90-es évek közepéig Malajzia látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül. Számos óriásberuházás valósult meg ekkoriban, ezek közül a leghíresebb a 452 méteres Petronas-ikertorony. De a KLIA, vagyis Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula-1-es pályája és az új szövetségi főváros, Putrajaya is ebben az időben épült. Golfozók Selangor tartomány területén , ahol két ütés között a mangroveerdőben sétálhatnak a játékosok.

6. kép A nagymértékű iparosodás és gazdasági fejlődés ellenére persze itt sem mindenki golfpályától felhőkarcolóig tengeti életét. Ugyanakkor Malajziában még szegénynek is jobb lenni, mint például Indiában. Sokaknak még úgy is megéri áttelepülni ide, hogy az általuk végzett munka teljesen ugyanaz, az életszínvonal viszont összehasonlíthatatlanul jobb, mint otthon.

7. kép Kuala Lumpurtól 25 kilométerre délre fekszik Putrajaya, a mesterségesen létrehozott közigazgatási központ. A kilencvenes években kezdték építeni, a kormány 1999-ben költözött ide, de a király és a parlament székhelye, valamint az ország gazdasági központja továbbra is Kuala Lumpur maradt.

8. kép 1957 óta Malajzia fővárosa Kuala Lumpur. A várost 1857-ben alapították, nevének jelentése mocsaras torkolat, ugyanis a város a Klang és Gombak folyók torkolatánál fekszik. Itt járva mocsarat nem, de az indonéz ültetvénytüzek miatt sűrű szmogot annál inkább láttunk.

9. kép Kuala Lumpur kínai negyede.

10. kép Kuala Lumpurtól 13 kilométerre észak felé található a legnépszerűbb Indián kívüli hindu szentély egy hatalmas mészkőbarlangban - ez a Batu Caves. Már a hozzá vezető 272 lépcsőfok is kihívás, de olyan vezeklőt is látni, aki térden tette meg a távot. A tövében egy 42,7 méter magas hindu istenségszobor fogad, a lépcsőkön pedig vad majmok garázdálkodnak, akik minden mozdíthatót kilopkodnak a turisták kezéből és táskájából a fényképezőgéptől a vizespalackig.

11. kép Batu Caves.

12. kép A maláj alkotmány garantálja a vallásszabadságot, de a hivatalos államvallás az iszlám. A 2010-es népszámlálás adatai szerint a lakosság több mint 60 százaléka muszlim, 20 százaléka buddhista, kicsivel több mint 9 százaléka keresztény, 6 százaléka hindu, 1,3 százaléka taoista vagy konfuciánus. A nem vallásosak aránya az 1 százalékot sem éri el.

13. kép Malajzia államfője a Yang di-Pertuan Agong, Malajzia királya. A király a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik. Ötévente választják meg a kilenc örökletes szultán közül, a másik négy állam, amiknek névleges kormányzói vannak, nem vesznek részt a választásban. A király Kuala Lumpur közelében él az Istana Negara nevű palotában.

14. kép Népszerű turistaprogram a homestay, aminek lényege, hogy a látogatók pár órát eltölthetnek autentikus környezetben, helyi családoknál, együtt étkezve, kipróbálva mindennapi tevékenységeiket.

15. kép A Kuala Lumpurtól 200 kilométerre fekvő Cameron-felföld a belföldi és külföldi turisták körében is hatalmas népszerűségnek örvend. Az átlagosan 1200-1500 méter magasan fekvő területet trópusi esőerdő borítja, ahol túrázni lehet, vagy akár háttérképnek is beillő teaültetvények fölött teázhatnak a látogatók. Az 1885-ben felfedezett felföldön még az időjárás is barátságosabb: a páratartalom alacsonyabb, mint máshol Malajziában, az évi átlaghőmérséklet pedig csupán 18 fok. Nem hiába volt már száz éve is a britek kedvence ez a környék.

16. kép A dzsungeltúra keretében a maláj őslakos orang aslik mutatják be a túlélőpraktikákat tűzgyújtástól az ehető növényeken át a kisállatcsapda elkészítésének rejtelmeiig. Persze aki akar, magányosan is nekivághat az esőerdőnek, de akkor a szálláshelyen jelezni kell, hova indul, hogy ha nem érkezik vissza időben, legalább tudják, merre keressék.

17. kép Az egyik Cameron-felföldi orang asli törzs faluját pár éve a heves esőzések után elsodorta egy sárlavina. A maláj kormány ilyen átmeneti épületet húzott fel a családok számára. Bár ottjártunkkor túravezetőnk többször is hangsúlyozta, hogy a megoldás átmeneti, és visszaköltözhetnek korábbi falujukba, azt rebesgetik, hogy a régi falu területén ingatlanfejlesztés zajlik, és biztos, hogy nem térhetnek vissza oda a törzs tagjai.

18. kép Reggeli piac a Cameron-felföldön, Brinchang közelében. A piacon friss gyümölcsöket, zöldségeket, helyben termelt epret és epres szuveníreket árulnak. A piacozás egyébként nagyon népszerű Malajziában, a reggeli mellett késő esti piacokat is sok helyen rendeznek, itt a hamis óráktól a pashmina kendőkön át műanyag kacatok tömkelegéig bármire alkudhatunk egy jóízűt.

19. kép Az ország etnikai és vallási változatossága a mindennapokban nagyon látványosan jelenik meg: egy átlagos utca képéhez a csillogó szárikba öltözött, indiai szentélyekbe igyekvők éppúgy hozzátartoznak, mint a műanyag székekkel, kirakatba fellógatott kacsákkal hívogató éttermekben összegyűlő kínai családok, vagy a negyven fokban kínzó melegnek tűnő, fekete burkában járó muszlim asszonyok.

20. kép A nagy gazdasági fellendülésnek köszönhetően az ország turizmusa is komoly növekedésnek indult. A maláj kormány igyekszik évről évre még népszerűbbé tenni az országot a turisták körében. Ennek köszönhetően a turizmus húzóágazattá vált Malajziában, ez a harmadik legnagyobb devizajövedelmű szektor. 2012-ben 25 millió turista látogatott az országba, Malajzia ezzel a világ tizedik leglátogatottabb helye. 2014-ben a cél a 28 millió vendég, hogy valóra váljon a turisztikai hivatal vágya: minden helyire jusson egy turista. Medence a penangi G Hotelben.

21. kép Penangon stratégiai elhelyezkedéséből adódóan virágzott a fűszer-, rizs- vagy éppen ópiumkereskedelem, így a kikötőváros, Georgetown lakói leginkább kereskedők voltak.

22. kép Penang a Maláj-félsziget északnyugati részén fekszik, a szárazfölddel egy 13,5 kilométeres híd köti össze. Az üdülési és lakhatási szempontból is népszerű sziget legnagyobb városa Georgetown. Gyarmati épületeiről és arról nevezetes, hogy óvárosa 2008-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

23. kép Georgetownban a legolcsóbb és legautentikusabb módja a városnézésnek a riksázás.

24. kép Penangról repülővel, de viharos időben kifejezetten gyomorforgató kompjárattal is átjuthatunk a nyaralóparadicsomba, Langkawi szigetére. Hogy turisztikailag vonzó legyen, a sziget duty free, azaz adómentes státuszt kapott, így az itt üdülők nyakra-főre vásárolhatják az olcsó parfümöket és alkoholt. Ez utóbbi azért lényeges, mert míg máshol 300 százalékos adó terheli az alkoholtermékeket, itt egy doboz sör olcsóbb, mint a kóla.

25. kép Így aztán rengeteg parti bárt találunk turistaitatásra specializálódva. A részegség azonban az egyetlen mámor, ami hivatalosan engedélyezett. Ez a hely például Babylon névre hallgat, a rasztafári életérzéshez elengedhetetlen füvezésről azonban szó sem lehet. Drogfogyasztásért hosszú évekre börtönben találhatják magukat a törvénysértők, 15 gramm heroin, 200 gramm marihuána birtoklásáért pedig egyenesen halálbüntetés jár.

26. kép A trópusi zivatarok sem ritkák, de több napig tartó egybefüggő esőzésektől nem kell tartani: csak napi néhány órát esik, a levegő pedig olyankor sem hűl le. A folyamatos meleg miatt a tenger is nagyon kellemes, 25-30 fokos.

27. kép Az ország önállóságát 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. Szingapúr aztán 1965-ben kivált, és önálló, független állammá alakult.

forrás: index.hu/ , további info: http://index.hu