Ide utaznék Aden

Általános leírás

Az egykori Dél-Jemen fővárosának talán a fekvése a legvonzóbb. Mintha a természet - vagy ahogyan itt mondanák: Allah - kizárólag azért rendezett volna meg egy roppant vulkánkitörést Arábia legdélebbi csücskén, hogy egyszerre hozzon létre egy biztos természetes kikötőt, egy sziklaerődöt, és ráadásul még egy homokos strandot az égbe nyúló hegyláncok festői kulisszái előtt. Áden (arabul: 'Adan) egy vulkanikus eredetű szigeten alakult ki, melyet földnyelv köt össze a szárazfölddel, s ily módon nyújt védelmet a hajóknak a viharok támadásai elől.
A már az ókorban említett kikötőváros lakossága még Mohamed próféta életében (570-632) felvette az iszlám vallást. A középkorban a Vörös-tenger és az Indiai-óceán közti legfontosabb kikötőként tartották számon, s a városnak a világutazó Marco Polo beszámolója szerint 1267-ben már 80 000 lakója és számos mecsetje volt. Az eszményi fekvésű kereskedőváros hamarosan felkeltette az idegen hatalmak hódítási vágyát. Az ismétlődő támadások, megszállások, fosztogatások és a régi kereskedelmi útvonalak áthelyeződése végül Áden hanyatlásához, majd elnéptelenedéséhez vezettek: a város lakossága mintegy 1000 főre csökkent.

A Szuezi-csatorna megnyitása fellendülést hozott
A régi kereskedőváros életében nagy változást jelentett, amikor 1839-ben elfoglalták a britek. A Szuezi-csatorna megnyitása után több hajó érkezett kikötőjébe, mint bármikor azelőtt. Áden kezdte visszanyerni régi fényét és jelentőségét, és a 19. század végére New York és Liverpool után a világ harmadik legnagyobb kikötőjének számított.
A gazdaság virágzása 1967-ben a britek kivonulásával ért véget, amikor Moszkva és Peking érdeklődni kezdett a hajdani koronagyarmat iránt. Áden a kommunista Dél-Jemen (hivatalos nevén a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság) fővárosa lett, és konfliktusba keveredett Észak-Jemennel. A versengés csak 1990-ben, a két Jemen egyesülésével ért véget.
Mivel az ország egyesítése az északi kormány uralkodó helyzetbe kerülése útján történt, Áden már nem kormányzati székhely. Gazdasági fővárosként továbbra is vezető szerepet játszik az ország életében. Lakossága időközben 600 000-re nőtt, és az országegyesítéssel járó polgárháború éveiben visszaesett turizmus ismét fellendült: évente mintegy 100 000 külföldi látogat el a dél-arábiai köztársaságba, legtöbbjük az ország belsejébe is továbbutazik.
Áden legérdekesebb látnivalója a Crater-negyed: a vulkán alján elterülő városrész, melyet erődítményszerűen vesznek körül a meredek lávafalak. A város e legrégebbi negyedében jellegzetesen keleti szúq éli a maga színes életét, műhelyekkel, teázókkal és kifőzdékkel. S amilyen színes a kis boltok árukínálata, olyan változatos a szűk utcákon tolongó emberek ruházata is: arab turbánt viselő férfiak, színes kendőkbe burkolózó afrikai nők, tetőtől talpig hófehérbe öltözött indiaiak és hátizsákos, zilált küllemű európai turisták.

Az ókori technika csodája
Az óváros műemlékei közé tartozik egy magányosan álló fehér minaret - ennyi maradt a szomszédos 8. századi mecsetből -, és a mintegy 500 éves al-Idrísz-mecset. Az épület belsejében áll al-Idrísz, a város szentjének szarkofágja, akinek a tiszteletére minden évben nagy zarándoklatot rendeznek. Az egykori szultáni palota ma Nemzeti Múzeum, ám az uralkodó gyűjteményének legértékesebb darabjait elrabolták a fosztogatók. Az iszlám hódítást megelőző időszakból származik az ókor egyik technikai csodája, a 18 medencéjében 90 000 köbméter esővíz tárolására képes Tawila-ciszternarendszer. A közelében áll a Hallgatás Tornya, a Perzsiából bevándorolt Zarathusztra-hívők, a párszik különös halotti szertartásának színhelye: a halottakat a torony lapos tetejére teszik ki a keselyűk eledeléül.
Az angol gyarmati korszak emlékét őrzik a Maala városrész nyugati oldalán álló villaépületek. A közeli Arany Mohur-strand a legszebbek egyike a környéken, s mi több, biztonságos is: az öbölben keresztben kifeszített háló megvédi a fürdőzőket a cápák támadásától.
Az Ádeni-öböl strandparadicsoma fölé komor vulkanikus képződmény magasodik, az 560 méteres Dzsebel Samszan, annak a tűzhányónak a része, amely 67 vagy talán csak másfél millió évvel ezelőtt "világra hozta" a tengerből az egész Ádent. Egyedül Allah a tudója, megismétlődik-e még egyszer ehhez fogható roppant kitörés. Hogy mi történne akkor, azt Paul Nizan francia író így ábrázolta 1931-ben: "A pokol bejáratát jelentő ádeni vulkán újjáéledése a világ végét fogja hírül adni." Közlekedés

Ádennak nemzetközi repülőtere van. Egyéb

Borravaló: Eddig nem volt szokásban, de a turisták által látogatott helyeken szívesen elfogadják.

Legkedvezőbb időszak: A téli hónapok.