Ide utaznék Moszkva

Általános leírás

Szentpétervárral összehasonlítva Moszkva építészetileg tervszerűtlennek és rögtönzöttnek tűnik. Pétervár nagystílű, Moszkva óriási. Moszkvában minden nagyobb, mint másutt: a házak, a székesegyházak, az utcák.
Kereken tizenkét és fél millió ember él Moszkvában és közvetlen vonzáskörzetében. Tipikus moszkvai azonban nem létezik - a város légkörét száznál több európai és ázsiai nemzetiség jelenléte határozza meg.
Különösen jóleső az a roppant segítőkészség és meleg vendégszeretet, amelyet nem csak a régi Arbat bazártömkelegében vagy az új Arbat modern üzleti negyedében tapasztal a látogató. A régi Arbat egykor a művészet és az irodalom központja volt, ma színes, mozgalmas bolhapiac.
Akárcsak London és Párizs, Moszkva is robbanásszerűen növekedett az elmúlt kétszáz évben. A történelmi fejlődést körútgyűrűk jelzik. A legkülső voltaképpen a Moszkvát körülvevő autópálya, mely lakótelepeken és új ipari létesítményeken halad át. A körvasút sínei úgyszólván a 18. századi vámhatáron futnak. A következő, Moszkva nagykörútja, a Szadovaja, a hajdani erődítmények vonalán létesült, és a belső gyűrű, azaz körút a négyszögletű Kitaj-gorodot, az óvárost öleli körül, középpontjában a háromszögletű Kremllel. Egyszerű földsáncokkal és árkokkal már 1156-ban megerősítették a Moszkva folyó és a Nyeglinnaja patak közötti magas földnyelvet, és kis favárat építettek rá, a mai Kreml ősét.

A város alapítása
Egy régi írás tanúsága szerint Jurij Vlagyimirovics Dolgorukij szuzdali herceg 1147. április 4-én szövetségese, a novgorodi herceg vendége volt Moszkvában; e napot ünneplik az alapítás napjaként.
A 13. században a település a Moszkvai Fejedelemség központja lett, ám hamarosan vészterhes idők következtek: a mongol Batu kán seregei kifosztották és felgyújtották. A város több mongol támadást is átélt, közben mindig felépítették és megerősítették, míg 1408-ban végérvényesen megszabadult a hódítóktól. Moszkva gyors fejlődésnek indult, és jelentős kereskedelmi és kézműipari központtá vált, immár sem tűz, sem éhínség, sem járványok, sem ellenséges támadás nem tudta megállítani a fejlődés útján. A 15. század végén épült fel a Kremlt körülvevő, vörös téglából emelt fal, mely mindmáig áll. Nagy Péter cár is támogatta Moszkva gazdasági központtá válását, noha saját várost építtetett magának, a nyugatias ízlésű Szentpétervárt, és 1712-ben azt nevezte ki kormányszékhelyének.

Napóleon kudarca
Moszkva az ország kulturális életének egyik legfontosabb központja lett: 1755-ben itt létesült az első orosz egyetem, és 1776-ban megnyílt a ma is fennálló világhírű Nagy Színház. A fellendülésnek a napóleoni háborúk vetettek véget: a császár csapatai 1812 őszén bevonultak Moszkvába. Napóleon azt hitte, hogy a város elfoglalásával megtörte az oroszok ellenállását, de csapatai sem fedélhez, sem élelmiszerhez nem jutottak. Októberben parancsot adott a visszavonulásra, és megindult a halálmenet a jégbe-hóba dermedt orosz pusztán át.
A francia hadsereg távozása után, 1813-ban a moszkvaiak hozzáfogtak a város újjáépítéséhez, de már teljesen új tervek, új szemlélet alapján. A Kremlből végleg eltüntették a faépületeket, és az elpusztult faházak helyén is kőépületeket emeltek. Ebből az időszakból sok épület maradt fenn. A jobbágyfelszabadítás után ezerszámra özönlöttek a városokba az emberek, és Moszkva lélekszáma is ugrásszerűen megnövekedett. Nagyarányú építőtevékenység indult meg, a belső körutak által határolt területen egymást követték a hatalmas bérpaloták, s mintegy ellenpontként a városhatáron túl: nyomortelepek. Sztálin idején, a harmincas években ismét tervszerű városrendezésre került sor, majd 1980-tól kezdve a Moszkva körüli autópálya gyűrűjén (oroszul Kolco) túl egész lakónegyedek nőttek ki a földből.
Ám még a Szadovaja körúton túl elterülő városrész - amelynek képét a 20. század elejéről és közepéről származó ipari épületek és bérházak határozzák meg - is őriz csodálatos építményeket, erődített templomokat és számos 16. századi templomot.
Moszkva legnevezetesebb látnivalója minden bizonnyal a Kreml. A vörös téglából rakott falat lőrések csipkézik, és 20 torony magasodik rajta. A monumentális védműrendszert a 15. században olasz építészekkel emeltette III. Iván cár. A számos templomot és palotát magába foglaló Kreml valóságos város a városban, és a legkülönfélébb építészeti formák megragadó együtteseként tárul a látogató szeme elé.
A Kremlt övező óvárosban és a Vörös téren állnak a város legrégebbi, 15. századból fennmaradt házai (a régi Moszkva legnagyobb része elpusztult az 1812-es tűzvészben), mellettük a Sztálin-korszak díszítményekkel borított épületei és a hatvanas évek üveg-beton felhőkarcolói. Méltán világhírű színházai, mint a csak Bolsoj-ként emlegetett Nagy Színház és gazdag anyaggal büszkélkedő múzeumai, így a külföldi művészet kiváló alkotásait bemutató Puskin Múzeum látogatók ezreit vonzza. Egyéb

Borravaló: Maximum 10 százalék; taxinál ajánlatos előre kialkudni a viteldíjat. A Seremetyevo 2-re érkező és onnan induló repülőgépekre csak dollárért lehet jegyet váltani.