Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Ide utaznék Dubrovnik

Általános leírás

A szabadság a világ összes pénzéért sem eladó - ez volt a jelmondata annak a városnak, amelynek rendkívülisége még a nagy gúnyolódót, G. B. Shaw-t is elragadtatott kijelentésre bírta: Dubrovnik maga a földi Paradicsom.
Lángoló virágként fekszik az Adria gyöngye a türkizkék tengerben, a hatalmas falak, erődítmények védelmező ölelése itáliai mesterek remekmívű épületeit rejti. Amikor a balkáni háború idején a szerbek lőtték Dubrovnikot, felzúdult a világ, mert mindenki tudta, hogy a történelemnek ez az egységes műalkotása pótolhatatlan. Hála a lakosság igyekezetének és a nemzetközi segítségnek, a háború okozta pusztítás nyomait már sikerült eltüntetni.
A várost egy görög kolónia, az avarok által felégetett Epidaurum lakói alapították. Amikor Kr. u. 614-ben szláv törzsek foglalták el a vidéket, Ragusinum lakossága egy sziklaszirtre menekült; ma itt áll Dubrovnik óvárosa. Jó diplomáciai érzéküket bizonyítja, hogy néhány évszázaddal később már szövetkeztek a szlávokkal, és Bizánc fennhatósága alatt közös köztársaságot hoztak létre. Ettől kezdve szerepel a város szláv neve: Dubrovnik. (Dubrava ligetet jelent).

Velence vetélytársa
Raguza már a 10. században élénk szárazföldi cserekereskedelmet bonyolított le a Balkán kis államaival, a tengeren pedig az itáliai kereskedővárosokkal. Hol a velenceieknek fizetett adót, hol a magyar királynak, hol a török Portának, de folyvást gyarapodott. Amikor Bizánc már nem tudott védelmet nyújtani, rákényszerült, hogy elismerje Velence fennhatóságát. Ez azzal járt, hogy erősen korlátozták Raguza tengeri kereskedelmét, a balkáni kereskedelem azonban továbbra is virágzott. Az I. Lajos magyar király által reá mért vereség megrendítette Velence adriai uralmát, és Raguza ismét függetlenné válhatott. A 15. és 16. század a városköztársaság fénykora: hatalmas védműveket emeltek, jól felszerelt, ütőképes flottát hoztak létre, de a lakosságról is gondoskodtak: gabonakészleteket halmoztak fel, szociális intézményeket (kórházat, menhelyet, lelencházat, gyógyszertárat) létesítettek. Sorra épültek a pompás kolostorok, templomok és paloták, és nem utolsósorban: a vízvezetékek. Tudósok, költők, festők telepedtek le a városban, a reneszánsz szellem Dubrovnikot is meghódította. A 18. század végén iszonytató, 4000 ember életét követelő földrengés döntötte romba a várost, mely ugyan újjáépült, sőt néhány barokk templommal is gazdagodott, hatalmát azonban végleg elvesztette. 1806-ban Dalmáciába is bevonultak Napóleon csapatai, és a franciák 1808-ban feloszlatták a köztársaságot. Dubrovnik 1815-ben az osztrákoké lett, az első világháború után Jugoszláviához került, ma pedig Horvátország része, és a turisták kedvelt úti célja.
Hol kezdjük városnéző sétánkat? Természetesen a városfalon, mert onnan fentről szinte minden lépésnél más és más szépség tárul a szemünk elé. Az erődítmény falrendszere megközelítően két kilométer hosszan veszi körül a várost, 25 méter magas, és négy-hat méter vastag. A látogató tekintete hol a végtelen tenger felé kalandozik, hol a lába alatt szeszélyesen egymásra torlódó tetőrengetegen.
A városfalról tisztán kirajzolódik előttünk Dubrovnik alaprajza. Két főbejárat , a Pile- és a Plocˇe-kapu vezet a város szívébe, mely egyértelműen a Placa vagy Stradun, a fő- és bevásárlóutca. Elegáns paloták és polgárházak sorakoznak, bolthajtásaik alatt színes boltocskák vagy apró kávézók húzódnak meg, előttük néhány asztalból-székből álló terasz, ahol olyan jó letelepedni, és feketekávét kortyolgatni, s közben gyönyörködni a feltűnően szép dalmát leányokban.
A Placa úgy keletkezett, hogy feltöltötték az ősi, szirten települt Kasˇtel és a szláv városrész közötti eliszaposodott tengerágat; ez még ma is jól felismerhető abból, hogy a főutca egyenesen a régi Városi-kikötőhöz vezet.
A kikötő közelében találhatók a város legfontosabb látnivalói: a Sponza-palota, a városháza és a székesegyház. A rektorpalotát a 12. században kezdték építeni, ezért alakját főként gótikus stíluselemek jellemzik, a loggia oszlopsorát és íveit azonban már reneszánsz motívumok, emberi és állati alakok díszítik. A Sponza-palotával szemben emelkedik a város védőszentjéről, Szent Balázsról (Sv. Vlah) elnevezett barokk templom.

Hála legyen Szent Balázsnak...
Egészen más kép tárul elénk, ha a lépcsőzetes sikátorok vagy mellékutcák egyikén felkapaszkodunk a tetőre. A tető, a Srdj hegy 412 méter magasan emelkedik a tenger fölé. A dalmát tengerpart legszebb panorámája, vallja mindenki, aki gyönyörködött benne.
Hála legyen Szent Balázsnak, suttogja a lenyűgöző látványtól elfogódottan a látogató, remélve, hogy a szent, aki a 16. század óta tartja magához ölelve kedvelt városa ezüstből való mását a róla elnevezett templom oltárán, a jövőben is megoltalmazza azt. Mint ahogyan a középkorban is tette, amikor elkapta a városra kilőtt ágyúgolyókat, és visszadobta az ellenségre. A 20. századi ágyúgolyókkal már nem tudott megbirkózni...
Vásárlás

Ajándék: Ezüst ékszer, bőráru, kézimunka (hímzés).
Étkezés

Helyi ételek: Dalmát nyers sonka, juhsajt, rizottó kagylóval és garnélarákkal.
Egyéb

Ünnepi alkalmak: Dubrovniki Nyári Játékok (július-augusztus).
Kapcsolódó cikkek
Dubrovnikban forgatják az új Robin Hoodot
A következő két hétben a dél-dalmáciai Dubrovnikban forgatják az új Robin Hood film egyes jeleneteit - közölte a horvát sajtó a hétvégén.Otto Bathurst filmrendező szombati sajtótájékoztatóján elmondta: mielőtt felfedezte volna Dubrovnikot, három hónapig sikertelenül kutatott Angliában megfelelő helyszín után, amely hűen ábrázolta volna a középkori Nottinghamet.Kiemelte: Dubrovnik mellett egyebek között azért döntött, mert az emberek nyitott voltak az együttműködésre. "A legtöbb helyszínen ahol eddig forgattunk, általában megtiltották hogy itt vagy ott jeleneteket vegyünk fel, Dubrovnikban erre nem volt példa" - hangsúlyozta.Bathurst arról nem beszélt, mekkora költségvetésből készítik a filmet - mert mint fogalmazott -, az ellentétes a Lionsgate kanadai-amerikai filmipari cég politikájával.Újságírói kérdésre válaszolva mindazonáltal hozzátette, hogy a mostani Robin Hood merőben más lesz, mint az eddig készült verziók. A téma épp oly aktuális ma is, mint korábban a történelemben - mondta, majd hozzátette, hogy szórakoztató filmről van szó, amelynek hátterében a korrupció áll és egy ember, aki meg akarja változtatni az igazságtalanságot.Szavai szerint Dubrovnik építészete számos új jelenet megalkotására ihlette, ami miatt sokkal kevesebb számítógépes effektet kell majd használniuk.Nina Korzinek horvát kulturális miniszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Horvátországban 2011 óta támogatják a filmgyártás, amely rendszer szerint a producerek visszakapják a helyben befektetett költségek 20 százalékát."Horvátországba eddig 400 millió kunát (16,5 milliárd forint) fektettek be különböző filmgyárak, és ebből 60 millió kunát (2,4 milliárd forint) fizetett vissza az ország" - mondta a miniszter.Gari Capelli turisztikai miniszter kiemelte, hogy a Robin Hood forgatása Dubrovniknak annyit jelent, mintha megkezdődött volna a szezon."A filmipar fontos szegmense a turizmusnak, olyan mint egy egész évben elérhető szolgáltatás" - hangsúlyozta.A dalmát tengerpart legszebb városába nemrég megérkezett Taron Egerton, aki Robin Hood szerepét játssza és Jamie Dornan színész. E. Bennett Walsh ügyvezető producer újságírói kérdésre válaszolva, hogy Leonardo DiCaprio a film producere ellátogat-e Dubrovnikba, annyit mondott: a híres színész nagyon elfoglalt.Sajtóértesülések szerint a film 90 millió dollárból készül, és további 100 millió dollárt költenek majd reklámozására.