Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Belföld - Magazin
A rovat további hírei
Folytatódik a szegedi belváros rehabilitációja
Aláírták Szeged belvárosi rekonstrukciójának két kivitelezői szerződését a Tisza-parti városban; eszerint a Kölcsey utca és a Reök-palota előtti tér felújítását nettó 233 millió forintért az ATV Szeged Konzorcium vállalta, míg a Mars tér rendbetételét a Merkbau Kft. végzi el 1,2 milliárd forintért.Botka László polgármester elmondta, hogy a belváros rehabilitációja uniós támogatásból, összességében 3,3 milliárd forint értékben folytatódik; az összegből 2,1 milliárd forintot nyertek el a Dél-alföldi Regionális Operatív Program pályázatán, 1,2 milliárd forint pedig az önkormányzat saját forrása. A fejlesztés feltétele volt, hogy a városi beruházás mellett magánfejlesztések is történjenek, ezek közül a legnagyobb az Árkád befektetése, mely 25 milliárd forintból épül majd. Összesen 27 hektárnyi belvárosi terület újul meg, és 7.800 négyzetméternyi zöld területet alakítanak ki. A 3,3 milliárd forintos projektet négy építési tenderre osztották, melyből kettő kivitelezési szerződését írtak alá szerdán. A Kölcsey utca- Reök-palota előtti tér rekonstrukcióját az ATV Szeged Konzorcium vállalta nettó 233 millió forintért. A konzorcium vezető tagja az Arcadom Építőipari Zrt. A munkálatok december 1-jén kezdődnek és a tervek szerint 2010 áprilisára készülnek el. A Kölcsey utcában díszburkolattal ellátott sétálóutcát alakítanak ki, melyet díszfákból álló fasor szegélyez majd. Az így kialakított utca elvezet a Regionális Összművészeti Központhoz (REÖK), amely előtt városi rendezvényteret alakítanak ki. A tér új burkolatot kap, új zöldszigetek létesülnek, padokat és ivókutat helyeznek ki. A fejlesztés keretében megújul a közmű hálózat, és zöld díszkandeláberek elhelyezésével a közvilágítási hálózat is. A Mars tér átépítésére a legjobb ajánlatot a Merkbau Kft. adta, a tér átalakítása 1,2 milliárd forintból valósul meg. Ebből egy 4.600 négyzetméteres nagycsarnokot, és egy 510 asztalos elárusító helyet alakítanak ki. Emellett egy 13 ezer négyzetméteres parkosított parkoló is készül, valamint egy rendezvénytér jövő őszre. A belvárosi rekonstrukciónak további két tendere lesz még. Önállóan pályáztatják meg a Guttenberg utca átépítését, valamint a Londoni körút és a Hajnóczy utca nagykereszteződését. A projektet a város megbízásából annak cége, a Szeged Pólus Nonprofit Kft. koordinálja. (uniospenz.hu)
Játszóházhálózat épül a Balatonnál
Újdonságnak számít, hogy télen-nyáron működő interaktív játszóházhálózat épül ki a Balatonnál az üdülőrégió 11 településén, amelyet a jövőben szeretnének bővíteni - hangzott el az első játszóház átadásakor Balatonalmádiban kedden.A 28 millió forintos költségvetésű projekt minta játékterét Suchman Tamás, a Balatoni Regionális Tanács (BFT) elnöke adta át Balatonalmádi alpolgármesterének, Hoffmann Gyöngyinek. A politikus kifejtette, kiemelt figyelmet kell fordítani a gyerekekre a régió turisztikai kínálatának fejlesztésekor, hiszen a Balaton a családok üdülőparadicsoma. Elmondása szerint a gyerekek egész évben történő szórakoztatásának, játékos oktatásának céljával kiépülő játszóházhálózatra a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által biztosított keretből a BFT nyújtott 85 százalékos, 24 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást az önkormányzatoknak. A Játékos Balaton néven futó programban részt vevő települések - Balatonalmádi, Balatonederics, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonlelle, Fonyód, Keszthely, Marcali, Siófok, Tapolca és Vonyarcvashegy - kedden kapták meg az eszközöket a saját játéktereik kialakításához. A 26 játékelemből álló játszóházakban animátorok segítik és felügyelik a gyerekeket, akik játékos formában ismertetik meg a Balaton természeti és kulturális értékeit, múltját és jelenét. A tervek szerint egységes marketingstratégiával és arculattal újabb játéktereket alakítanak majd ki, attól függően, mennyi támogatást sikerül még szerezni a célra. A játékok tervezésében és gyártásában résztvevő Molnárné Perus Zsuzsanna elmondta, tele van újabb ötletekkel. A minden korosztály által élvezhető játékterek nyáron a strandokon kerülnek kialakításra, a hideg hónapban pedig településtől függően különböző önkormányzati intézmények biztosítanak hozzá helyiséget. Balatonalmádiban a helyi kulturális központban és könyvtárban kapott helyet a minta játszóház. (MTI)
Új, nemzetközi tömegeket vonzó turistaattrakció épülhet hazánkban
Attila fapalotájának tápiószentmártoni felépítését is támogatta egyebek mellett pénteki ülésén a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT).Az egymilliárdos, civil kezdeményezést követően felkarolt projektről, illetve egy, a KMRFT által támogatott másik beruházásról - a csepeli szabad kikötő fejlesztéséről - a kormány hozza meg a végső döntést - mondta Steiner Pál, testület elnöke, aki hozzátette, hogy a fejlesztési tanács támogatja az úgynevezett Baross Gábor-program indítását is, melynek fő célja az új műszaki technológiák elterjesztése. Különleges és akár egymillió embert is "megmozdító" turisztikai látványossággá válhat Attila fapalotájának felépítése - mondta a 85 százalékos arányban uniós pénzből megvalósuló projektről Steiner Pál, akinek a közlése szerint a regionális fejlesztési tanács külön is "díjazta" , hogy a beruházást civilek kezdeményezésére tűzhették napirendre.Az ötlet hátterében az a legenda áll, amely szerint Tápiószentmárton térségében találták meg az aranyszarvast - tette hozzá a tanács elnöke. A számos munkahelyet teremtő építkezés költségének önrészét egy helyi alapítvány állja. A legendából ismert domb, illetve a ház minden részletében megfelel majd az eredeti építménynek - mondta Steiner Pál, jelezve: a kormány várhatóan egy hónapon belül tűzi napirendjére a kreatív ötletet. Ha pozitív döntés születik az ügyben, rövid időn belül elkészül a megvalósulási tanulmány, 2012-ben pedig már az avatásra is sor kerülhet. (MTI)
Sikeres volt a 13. alkalommal megrendezett Csabai Kolbászfesztivál
Október 22-25. között 13. alkalommal rendezték meg a Csabai Kolbászfesztivált, amelyet Varga Zoltán önkormányzati miniszter és Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere nyitott meg.Az eseményen részt vett Gráf József, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter, továbbá a Magyar Turizmus Zrt. részéről Dr. Róna Iván vezérigazgató is, aki a kolbásztöltő verseny szombati értékelésén mondott köszöntőt. Az idei fesztiválon – amely minden évben a helyi gasztronómia csúcsát jelentő kolbász köré épül, de úgy, hogy megjeleníti a tágabb városkörnyék, a megye tárgyalkotó és színpadi produkcióként élő népművészetét – minden eddigi rekordot megdöntve 420 csapat mérkőzött meg egymással, hogy ki tudja a legfinomabb kolbászt elkészíteni.Az idei Kulturális Turizmus Éve „Bor és gasztronómia” pilléréhez is szorosan kapcsolódó fesztiválra mintegy 100.000 látogató – bel- és külföldi vendégek egyaránt – volt kíváncsi, Békéscsaba 100 km-es körzetében valamennyi szálláshely megtelt - értesült a Napi Turizmus a Magyar Turizmus Zrt.-től.A szervezők által készített turisztikai hatásvizsgálat is alátámasztja a rendezvény turisztikai jelentőségét, hiszen kiderül belőle, hogy egyre nagyobb számban érkeznek vendégek 100 km-nél távolabbról. A Magyar Turizmus Zrt. kiemelt feladatának tartja a nagy turisztikai vonzerővel rendelkező események népszerűsítését. A több tízezer vendéget vonzó régiós rendezvények – úgy mint a Csabai Szövegdoboz: Kolbászfesztivál egyrészt a régió vendégforgalmát erősítik, másrészt aktívan formálják a régió, így egész Magyarország pozitív turisztikai arculatát. Az MT Zrt. a fesztiválok kedvező turisztikai hatását figyelembe véve - a turisztikai szakmában tevékenykedők megkérdezése alapján - a 2010-es évet a Fesztiválok Évének szenteli. További információ: www.kolbaszfesztival.eu
Létrejött Magyarország legújabb natúrparkja
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter felavatta Magyarország legújabb natúrparkját, a Cserhát Natúrparkot csütörtök délelőtt Hollókőn.A natúrpark címet 22 Nógrád megyei település kapta meg. A címet viselő települések nagy hangsúlyt fektetnek a turizmusra, fontosnak tartják a térség természeti, táji értékeinek megőrzését, illetve az egészséges környezet fenntartható használatát és szükséges fejlesztését. A Cserhát Natúrpark 22 község területét foglalja magában, kiterjedése több mint 38 ezer hektár. „A natúrparkok a természetben történő aktív kikapcsolódást, felüdülést, gyógyulást, fenntartható turizmust, a természetvédelmi oktatást, nevelést, ismeretterjesztést és a természetkímélő gazdálkodást szolgálják. A natúrpark címmel rendelkező településeken élők nagyobb eséllyel indulhatnak a területfejlesztési, gazdálkodási, kulturális, turisztikai pályázatokon.”- mondta el Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtök délelőtt Hollókőn, amikor felavatta Magyarország legújabb natúrparkját, a Cserhát Natúrparkot. A natúrparkok 1997-ben jelentek meg Magyarországon európai mintára. Magyarországon jelenleg 4 hivatalosan minősített natúrpark működik: a Vértesi Natúrpark, az Írottkő Natúrpark, a Sokoró-Pannontáj Natúrpark és a Cserhát Natúrpark. A natúrpark név használatát a környezetvédelmi és vízügyi miniszternél lehet kérelmezni a tervezett natúrpark szakmai dokumentációjával, a természetvédelmi törvényben foglaltak szerint. A natúrpark önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által létrehozott közhasznú alapítvány vagy egyesület keretében fenntartott terület, amelynek elsődleges célja a térség természeti, táji értékeinek megőrzése, továbbá a védelem által biztosított szép, egészséges környezet fenntartható használata és szükséges fejlesztése. Feladataiban más, mint a nemzeti park, a natúrpark nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusra, a hagyományos természetkímélő gazdálkodás, a falvak hagyományainak, szokásainak, kézművességének, népi építészeti értékeinek, tájképi környezetének megőrzésére. A Cserhát Natúrpark koordinációs feladatait a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány látja el. Az alapítvány célja, hogy a natúrpark településein olyan szolgáltatási formák alakuljanak ki, amelyeken keresztül a lakosság, vagy legalábbis annak vállalkozó szellemű része megélhetéshez, jövedelem-kiegészítéshez jusson. A gazdasági előnyök a térség lakói számára a szelíd falusi turizmusban, a pihenésben, üdülésben, ökoturizmusban, szolgáltatásokban, helyi termékekben jelentkeznek. A Cserhát Natúrpark 22 község területéből áll, kiterjedése több mint 38 ezer hektár. A csatlakozó települések: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény és Varsány. A Cserhát Natúrpark a Cserhát keleti és északi középhegységi illetve dombvidéki jellegű részeit foglalja magában. A természeti viszonyok és az emberi tevékenység olyan egyedi kultúrtájat alakított itt ki, ahol természeti értékek tárháza maradt fenn napjainkig. A természeteshez közeli erdők és az évszázadok óta művelt szántók, legelők, rétek egyaránt értékes növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. Bővizű források, természetesen kanyargó patakok, évszázados kocsányos tölgyek és elfeledett ízeket kínáló, régi gyümölcsfajták találhatók a területen. Az új természeti régió nem csak biológiai értékekkel, hanem néprajzi különlegességekkel is rendelkezik. Itt található a népi építészetéről híres Hollókő és Terény, de a többi falu is sok palócházzal büszkélkedhet. A Hollókőn fennmaradt 17-18. századi hagyományos településforma és építészet tette érdemessé az ófalut és táji környezetét arra, hogy –a hazai helyszínek közül elsőként- 1987-ben felvételt nyerjen az UNESCO világörökségi listájára. A legszebb magyar népviseletek közé tartozik a bujáki, a rimóci, a hollókői. Az idősebb korosztály még ma is népviseletben jár Varsányban, Nógrádsipeken, Herencsényben, de a fiatalok is örömmel öltik fel nagyszüleik ruházatát az ünnepeken. Jellegzetes a vidék tájkonyhája is. A natúrpark falvaiban várak, árpádkori templomok, kastélyok, kúriák csalogatják az érdeklődőket. Mindezek megbecsülését, megőrzését, fenntartó hasznosítását mozdítja elő a natúrpark megalakulása.
Kaposvár - „A tapintható város”
A fogyatékkal élő személyek aktív részvételének elősegítése a turizmusban egyre sürgetőbb feladat a szakemberek számára. A Tourinform Kaposvár legutóbbi pályázatával hatalmas lépést tett ez ügyben. A vakok és gyengénlátók számára lehetővé vált kézzel tapintva és fülhallgatóval meghallgatva végigjárni, megismerni Kaposvárt. A megvalósítás időszakában a Tourinform irodával együttműködött a Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesülete, akik tesztelték a turisztikai anyagok alkalmasságát, használhatóságát.A projekt három fontos elemből, illetve eszközből áll.A „Kaposvár” turisztikai kiadvány egy formailag leegyszerűsített, Kaposvárról szóló általános turisztikai információkat tartalmazó Braille írásos brossura. A Braille írásból adódóan a kiadvány külsőleg teljesen eltér a szokványos szóró- és propagandaanyagtól. Hozzá szorosan kapcsolódik a dombornyomásos Kaposvár belváros térkép. Speciális térkép, kézzel tapinthatóak a belváros nevezetes helyei, épületei, utcái. Ennek segítségével önállóan, információkkal ellátva képes közlekedni Kaposváron a látássérült turista. Harmadik elem az audio-guide, amely mint egy elektronikus idegenvezető, sétaútvonalon mutatja be a belvárost, s annak nevezetességeit. A kiadványhoz és a hanganyaghoz a látássérült turisták térítésmentesen jutnak hozzá a Tourinform-Kaposvár irodában. A brosúrák és a térképek terjesztésében a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága is közreműködik. A projekt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával valósult meg.
Csabai Kolbászfesztivál már 13. alkalommal
Október 22-25-én idén már 13. alkalommal rendezi meg Békéscsaba a Kolbászfesztivált, amely tavaly már 72 ezer látogatót vonzott.A Csabai Kolbászfesztivál a helyi gasztronómia csúcsát jelentő kolbász köré épül, de úgy, hogy megjeleníti a tágabb városkörnyék, a megye tárgyalkotó és színpadi produkcióként élő népművészetét. Turisztikai célként azt szervezők azt fogalmazták meg, hogy a városba ilyenkor érkező több tízezer vendég miközben jól érzi magát ezen a fesztiválon, ismerkedjen meg az épített örökség értékeivel, vegye igénybe a térség fürdőinek szolgáltatásait. Míg 1997-ben, az indulás évében 14 700-an, addig 2006-ban már 65 000-en, tavaly pedig már 72 000-en keresték fel a rendezvényt. A vendégek 31 százaléka más vidéki városból, 7,4 százaléka Budapestről és szintén 7,4 százaléka külföldről érkezett. Békéscsabán kevés a szálláshely, ezért a rendezvény a megye minden szállás lehetőségét megtölti ebben az időpontban. A legtöbb külföldi vendég Szlovákiából (40 %) és Romániából (29 %) érkezik, őket követi Szlovénia 17 %, Ausztria 5 %, Németország 5 %, Hollandia 2 %, Kanada 2 %. Az idei fesztivál is sok eseményt és szolgáltatást összefogó programsorozat, melyben a hagyományőrző, szórakoztató, kreatív elemek mellett jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár, az ország legjobb borait felvonultató borvigadalom és vásár, és természetesen a legjobb csabai vendéglátók disznótoros kínálata, a hentes üzemek legkiválóbb termékei. Sokféle verseny, bemutató, teszi teljessé a kínálatot, melyből minden korosztály talál számára kedvére valót. Folytatják a tájegységek gasztronómiáját bemutató sorozatukat: az idén terveik között szerepel egy szlovéniai disznóvágás a sevenyicai Szalámi Klub közreműködésével, és Békés megyéből Szarvas mutatja be értékeinek színes palettáját. Azon dolgoznak, hogy az idelátogatók közül minél többen kiránduljanak ebbe a szép, Körös-parti városba. Egyre jelentősebbé válik a fesztivál gazdasági hatása, hiszen több kolbászgyártó üzem itt alapozta és alapozza meg üzleti kapcsolatait, illetve több külföldi cég is részt vesz a kiállítás és vásáron. Egyre több romániai, szlovákiai kiállításra várják a csabai kolbászt gyártó üzemeket. Kiemelt helyet biztosítunk egy önálló sátorban a házi kolbászt engedéllyel gyártó és árusító 14 kistermelőnek. Értékes színfoltja lesz az idei fesztiválnak a Kisrét Manufaktúra által gyártott és palackozott 50 fokos Csabai Házi Pálinka, mely itt debütál. Egy önálló sátorban a Dél-Alföldi Leader csoportok és egy élelmiszeripari klaszter mutatkozik be kiállítással, konferenciával. A város arra készül, hogy kihasználva az uniós források új rendezvényterületet alakítson ki, melynél figyelembe veszik a legnagyobb rendezvény, a kolbászfesztivál szempontjait is.
Világörökség lett a mohácsi busójárás
Az emberiség szellemi kulturális örökségei közé került a mohácsi busójárás, az UNESCO illetékes bizottsága szerdán döntött a Duna-parti város télűző, tavaszköszöntő népszokásnak listára vételéről.A mohácsi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az UNESCO kormányközi bizottsága az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dzabiban tartott ülésén 111 pályázatból 77-et, köztük Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást támogatta. A nemzetközi jegyzékben így már a világ 167 szellemi értéke szerepel. Szekó József, Mohács polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: nagy elismerés és siker a város számára, hogy az UNESCO úgy döntött, Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást veszi fel a listára. Úgy vélte, mindez elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaké, de köszönet illeti a felterjesztést előkészítő szakmai intézmény munkatársait, szakértőit és a jelölést benyújtó Oktatási és Kulturális Minisztériumot is. Hozzátette: amellett, hogy ez az elismerés Mohácsot az egész világon ismertté teszi, komoly kötelezettséggel és felelősséggel is jár. "Az eredetileg a helyi sokác nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolni, hogy méltó maradjon hagyományainkhoz, a rangos címhez" - írta a polgármester. A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt - meg turistákat, akikből a busójárás ideje alatt 30 ezret is vendégül lát a 20 ezer lelkes Duna-parti város. (MTI)
Megnyílt és a turistákat is várja az egri Török Fürdő
A több mint négyszáz éves Török Fürdő rekonstrukciós munkáinak befejeztével szeptember 25-től várja vendégeit az északi régióban egyedülálló, nemzetközi szinten is ritkaszámba menő egri Török Fürdő.A Török Fürdőt üzemeltető Eger Termál Kft. vezetőiben 2005-ben formálódott meg az elhatározás: a város szívében fekvő frekventált helyen található reumakórház rekonstrukciója és a vizes létesítmény a Török Fürdő turisztikai hasznosítása, ezért a 2005-ben a Magyar Turisztikai Hivatal által "A működő műemlék gyógyfürdők fejlesztésének támogatására" kiírt pályázatára adott be anyagot, s mely pályázaton 466 millió forintot nyert. A projekt neve: Az egri Török Fürdő rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása. Eger történelmi hangulata és ezen belül nemzetközi szinten is ritkaságszámban menő Török Fürdő épülete már önmagában véve is egyedi dolog. A rekonstrukció során a tervezők igyekeztek a Kft. kérésére az autentikus török hangulat kialakítására. Az épületben az aranykupolás tükör termálmedencén kívül további 5 különböző hőfokú medencéket építettek (ilidzsa), valamint megtalálható a korra jellemző, török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is. Emellett a büfé, a masszázsok és pihenőrész még tovább erősíti a törökös hangulatot. A vendégek számára az építészeti kialakításokkal a török kor hangulatát idézik fel. A Török Fürdőben nem csak szórakozási és kikapcsolódási, hanem OEP finanszírozott gyógyászati szolgáltatásokat is igénybe vehetnek az ide látogatók. „Azt gondolom, hogy a projekt megvalósításával egy olyan magas színvonalú komplex egész évben nyitva tartó fürdőszolgáltatás ellátást tudunk majd biztosítani Eger városában, mely a keleti régióban egyedülálló” - mondta Szente János, az Eger Termál Kft igazgatója.
Csodák tára - Új turisztikai látványosság Szegeden
Félidejéhez érkezett a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, a Tudáskapu néven elindult természetismereti tudástár építése. A Szegeden egyedülálló kezdeményezés 2010 végére készül el. A csodák tárát turisztikai látványosságnak szánja a főiskolai kar, mellyel Szeged kínálati körét növelnék.A 160 millió forintos összköltségvetésű beruházás 2010 végére készül el a kar főépületének emeletén, mintegy ezer négyzetméteren interaktív tudástár áll majd a látogatók rendelkezésére, a természettudományok népszerűsítésére - mondta Galambos Gábor dékán. az uniós támogatással megvalósuló programról. Viskocz Béla, a kar kémia tanszékének tanára a beruházás bejárásán elmondta, hogy a tudástár fő elemei a természetismereti kiállítások, a Próbáld ki laboratórium és a bemutatóórák lesznek. A beruházás során kialakították a termeket, melyek berendezéséhez is hozzáláttak. A "minimúzeum" részben akadálymentes lesz, hisz a mozgássérültek lifttel juthatnak fel a kiállító térbe, a látássérülteknek a padlón vezetősávot raktak le, és a termekbe a halláskárosultakat segítő eszközöket is beszereltek. Lesz pénztár, ruhatár és múzeumi bolt is. A létesítményben igyekeztek megőrizni és bemutatni nem csak a felhalmozott leletanyagot, de még a szekrényeket is, így sok Klebelsberg-kori darabot újítanak fel. A tudástárba bejelentkezés alapján várják majd a látogatókat, akiket minden esetben szakemberek vezetnek körbe, így az állatvilágtól a kőzeteken át a fizikai-kémiai kísérletekig mindenről kimerítő információval szolgálnak. A csodák tárát turisztikai látványosságnak szánja a főiskolai kar, mellyel Szeged kínálati körét növelnék. Elsősorban az általános és középiskolás diákokat várják, de az intézmény az egész családnak kikapcsolódási és tanulási lehetőséget kínál majd. A kiállítás magját a kar természettudományos gyűjteményei adják majd, s ezek közül is kiemelkedik a több mint tízezer darabos, 2000-ben védetté nyilvánított herbárium és állattár, melyet az intézményben oktató világhírű kutatók állítottak össze az évtizedek során. Szintén egyedülálló az ásvány és kőzettani gyűjtemény, amelynek megalapítása Koch Ferenc nevéhez fűződik. A kiállítóhelyen létrehoznak egy, az 1930-as évek miliőjét felidéző előadótermet is, ahol nem szorosan a tantervhez kötődő órák keretében ismertetik meg a látogatókat a kar oktatói a természettudományok érdekességeivel. (MTI/uniospenz.hu)