Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
DDR-múzeumot nyitnának a Balatonon
Hévíz, Bükfürdő és a Balaton turisztikai szakemberei is lekéstek egy olyan évfordulóról, amely segíthetett volna abban, hogy ismét több német és osztrák turista jöjjön Magyarországra - állítja Éskovács Péter, a DDR-múzeum ötletgazdája.Azokat lehetett volna ide csábítani, akik már a rendszerváltás előtt jártak itt. A berlini fal leomlásának 25. évfordulójáról a három régió turisztikai szakemberei szinte teljesen megfeledkeztek. Holott komoly turisztikai potenciál rejtőzött ebben az évfordulóban is - nyilatkozta Éskovács Péter, a DDR múzeum ötletgazdája.A történelem felelevenítését szolgáló hazai turisztikai megmozdulások egyik eseménye lehet annak az ideiglenes DDR lakásmúzeumnak a felállítása, amelyet a Balaton partjára terveznek. A kiállítás egyik célja hogy olyan élményt adjon az ide látogatóknak, amelyek segítik a közelmúltunkban lezajlott történelmi események jobb megértését. A projekt megvalósításában turisztikai és a múzeumi szakértők mellett pedagógusok és a német kultúrát, turisztikai szokásokat jól ismerő kommunikációs szakemberek is részt vesznek.Megfeledkeztünk az évfordulórólÉskovács szerint a magyarok már lekéstek arról, hogy nyárra az évforduló alkalmából nagyobb német tömeget csábítsanak például a Balaton partjára. Ezzel szemben a berlini szakemberek már másfél évvel ezelőtt is komoly kampányokat folytattak annak érdekében, hogy turisztikai hozadéka is legyen az évfordulónak. A kommunikációs aktivitás kiterjedt Japántól Spanyolországig, de jutott üzenet Magyarországra is. A Német Turisztikai Hivatal (DZT) több újsághirdetést és számos online PR cikket jelentetett meg az évfordulóról, a berlini programokról, amelyek miatt érdemes útra kelni a magyaroknak is.Ugyanezt a kampányt kellett volna elkezdeniük a magyar, helyi turisztikai szakembereknek is. De ők megfeledkeztek erről az évfordulóról, holott a berlini fal leomlásáig tartó hidegháború három évtizede alatt a megosztott Németország lakóinak egyik legfőbb találkozóhelye a Balaton, Hévíz és Bükfürdő volt. Ennek kapcsán több tízezerre tehető azoknak a nagyszülőknek, unokáknak a száma, akiket potenciális célközönségként kezelhettek volna a szakemberek.Ők lehettek volna azok, akik nosztalgiával és némi hálával gondolhatnak Magyarországra. Közülük kerülhettek volna ki azok, akik megmutathatták volna ifjabb rokonaiknak, meddig kellett elutazniuk akkoriban a fal által kettészakított német családoknak, barátoknak azért, hogy néhány napot együtt töltsenek.Ezek az utazók lehettek volna azok, akik testközelből ismerik a hidegháborús történelmet, és a fiatalabb generációban is tudatosítani tudták volna, hogy a német történelem egy nem elhanyagolható része Németországon kívül játszódott le. Mégpedig a Balatonon, Hévízen és az osztrák határhoz nagyon közeli Bükfürdőn.A három desztináció szakemberei azonban még bizonyíthatnak. Ha több tízezer német turista ide csábítására már az idő hiánya miatt nem is vállalkozhatnak, a történelem iránt érdeklődő hazai turisták ezreit még megmozgathatják a nyáron. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy használják a történelemi ismereteiket, amelyeket már a gimnáziumban meg kellett tanulniuk. Emellett még egy dologra volna szükség: jobban meg kellene ismerniük vendégeiket, célcsoportjukat. Konferenciák helyett a vendégeik között kellene több időt tölteniük. Jobban fel kellene térképezniük az egyén és a szűkebb-tágabb közösségük múltjának, identitásának attribútumait, az ingyenes nordic walking, a "10 százalék kedvezmény a lángos árából" típusú marketingfogásokat pedig el kellene felejteniük -olvasható abban a vitaindítónak szánt közleményben, amelyet a DDR múzeum ötletgazdája küldött a Turizmus Online-nak.
Átmenetileg zárva a Citadella
Május 5-én rendőrök zárták le a Citadellát, mert vagyonkezelője, az MNV Zrt. visszavette használójától az UNESCO Világörökség részét képező műemléket. Ezért hétfőn senkit nem engedtek át a Citadella sorompóján, még a turistabuszokat sem.A Magyar Beutaztatók Szövetsége kérdésünkre elmondta: számukra nem is az a legnagyobb kellemetlenség, hogy a buszok nem tudják megközelíteni a Citadellát, hiszen máskor is van rá példa, hogy egy-egy építkezés, futóverseny vagy baleset miatt módosítani kell a megszokott városnéző útvonalon. Sokkal nagyobb gond, hogy nem kapnak információt a Citadella területén lévő étterem sorsáról, ahol pedig több szériát is előre lekötöttek, ezeket pedig nem annyira egyszerű máshova átszervezni.Az információkat a MUISZ is megerősítette.A lezárás az MTI információ szerint hétfőn este, lapzártánk után megszűnhet.Az MNV Zrt. azért ragaszkodik a visszavételhez, mert az Emberi Erőforrások Minisztériumának megállapítása szerint a Citadella használata, illetve hasznosítása nem felel meg a Világörökségről szóló törvény rendelkezéseinek.A jogszabály előírja, hogy a területet az egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve kell használni, bemutatni, fenntartható módon fejleszteni vagy szükség szerint helyreállítani.A hatósági helyszíni szemlék azonban megállapították, hogy az ingatlanon évtizedek óta nem volt jelentősebb felújítás, helyreállítás. A bérlők elvégezték ugyan a szükséges karbantartásokat és az alkalomszerű javításokat, de lényegében csak az üzleti érdekeiket érintő beruházásokat hajtották végre. A Citadellán lévő reklámok és feliratok többsége elhelyezésével és látványával megbontja a világörökségi helyszín egységes megjelenését és esetenként károsítja a várfalakat is.Az MNV Zrt. 2014 márciusában felszólította a Citadella bérlőit, hogy április 30-ig kiürítve adják át a területet. Arról is tájékoztatta őket, hogy ha az átadási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor az MNV Zrt. végrehajtást kezdeményez ellenük. Jelentősen lelassította a terület átvételét az a tény, hogy a kerület jegyzője 2013. november 5-én ideiglenes használati engedélyt adott a Citadella bérlőinek. Amint ez az MNV Zrt. tudomására jutott, azonnal eljárást indított a XI. kerület Újbuda Önkormányzata vagyonkezelői szerződésének megszüntetésére. Az Önkormányzat vagyonkezelői joga 2014. január 17-én megszűnt.
Itt a tavasz! Utazzunk Prágába!
Az egyik legkedveltebb hétvégi úti cél a cseh főváros. Közel van, könnyen, többféle módon megközelíthető, megfizethető, tele gyönyörű épületekkel, izgalmas látnivalókkal, hangulatos éttermekkel és sörözőkkel.Prága , a "száztornyú város", az "aranyváros", egyesek szerint azért, mert II. Rudolf német-római császár támogatta az alkimisták és aranycsinálók tevékenységét, mások szerint azért, mert I. Károly cseh király uralkodása idején arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A városok királynőjének történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részévé nyilvánította.1/16 A MoldvaEurópa és egyúttal Csehország közepén, a Moldva két partján fekszik. A város kilenc dombra épült, ahol 31 km hosszan kanyarog a folyó, ami legszélesebb pontján 330 m széles. Ágai számos szigetet fognak közre. Nevét állítólag azokról a zúgókról kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz. A folyón sétahajók közlekednek, ízletes svédasztalos ebédet vagy vacsorát kínálva a város panorámáját megcsodáló turistáknak.2/16 Lenyűgöző kilátás a VyšehradrólA Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került uralomra. Mind a dinasztia létrejöttéhez, mind Prága megalapításához legendák fűződnek. A folyó jobb partján, az Újvárostól délre található dombról, a Vyšehrad (Magasvár) tetejéről lenézve Libuše fejedelemasszony egy csodálatos várost látott, melynek ragyogása elhomályosította a legragyogóbb csillagokat is. A fejedelemasszony jóslata nyomán találtak rá uralkodótársára is (méghozzá egy szántóvető személyében), így jött létre a dinasztia. A város hamarosan a Cseh Királyság legnagyobb városává és Európa egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált, ahol letelepedtek a Prága életében fontos szerepet vállaló zsidó csoportok is.3/16 Vencel tér, ÓvárosA hely gyalog is könnyen elérhető a főpályaudvartól, de villamossal és metróval is gyorsan megközelíthetjük (Můstek megálló). A teret inkább sugárútnak tartják, mint térnek, tele van szállodákkal, bárokkal, éttermekkel, üzletekkel és kaszinókkal. Nagyon jó hangulata van, mert vidámságot, lendületet áraszt, felfrissülünk, ha teszünk itt egy kört. Gyönyörű, szecessziós épületeket csodálhatunk meg, csupa szín és ötlet minden.4/16 Városháza, Óváros térA tér egyik legérdekesebb és leghíresebb épülete a Városháza a híres órával, az Orlojjal, ami nemcsak az órát és a percet mutatja, hanem a régi cseh időt arab számokkal, a mai időt római számokkal és a babiloni rendszer szerint tizenkét részre felosztott nappali időt. Ez a híres asztronómia óraszerkezet, amit 1410-ben készített Mikuláš Kadaň, és Hanuš mester épített újra 1490-ben. Minden egész órában kezdődik a bábjáték: csengetni kezd a csontváz (a halál jelképe), elindítja az apostolok menetét az ablakban, ami kitárul. Mialatt a halál a kezében lévő homokórát forgatja, kukorékol egy kakas, egy török a fejét ingatja, a Hiú nézegeti magát egy tükörben, és látunk még egy Fösvényt jelképező uzsorást.5/16 Óváros térHa elhagyjuk a Városháza épületét, elénk tárul az egész tér. Gótikus, reneszánsz, barokk és rokokó épületek keverednek tökéletes harmóniában. A gyönyörű paloták egytől egyig érdekes neveket viselnek: Vörös Róka, Fehér Unikornis Háza, Két Arany Medve Háza, Kőtábla, Arany Unikornis, Szegény Ördög. Kiemelkedik közülük a híres Týn-templom (Nagyboldogasszony templom) a 14. századból. Bevallom, ez a csodás gótikus épület sokáig megtréfált bennünket. Nem találtuk ugyanis évekig a bejáratát, hiába sétáltuk körül. Valamiért elébe építettek egy másik épületet, ahol több üzlet és vendéglő is helyet kapott, s azt gondoltuk, az asztalok mögött nem lehet más, csak az étterem bejárata. Bátran menjünk beljebb, és kissé balra meglátjuk a templom bejáratát, érdemes belülről is megtekinteni.6/16 Husz János-emlékmű, Óváros térA tér közepén monumentális szoborcsoportot láthatunk, Vladislav Soloun alkotását, melyet Husz János halálának 500. évfordulóján lepleztek le. A szecessziós alkotás a főalak mellett parasztokat és bujdosó huszitákat is ábrázol.7/16 A prágai meridián, Óváros térA tér kövezetén találjuk még a prágai meridián bronztáblácskáját (14°25´17˝ E), amely nagyjából Husz János szobra felé mutat.8/16 A prágai GólemAhogyan sétálunk a folyó felé a Pařížská utcán, számtalan elegáns üzlet mellett haladunk el (Louis Vuitton, Lacoste, Cartier, Burberry, Hugo Boss, Moschino), a környező utcákban pedig cseh designerek képviseltetik magukat. A széles utca vége felé bal oldalon láthatjuk Közép-Európa legjelentősebb kora gótikus zsinagógáját, amelyet 1270-ben építettek. A legendás Gólem darabjai hevernek a padlásán, csak legyen bátorsága valakinek felkapaszkodni az oldalsó falon, és bekukucskálni az ablakon, azonnal megláthatja9/16 A Károly hídAz 516 méter hosszú és majdnem tíz méter széles, mészkőből épült Károly hidat nehéz lenne eltéveszteni, hiszen mindkét végén egy-egy különleges gótikus torony áll. A 45 éven át épített hídon harminc, túlnyomórészt barokk szobrot találunk. Először Nepomuki Szent János szobrát helyezték el itt, 1393-ban ugyanis innen vetették a Moldvába, mert nem adta ki IV. Vencel királynak felesége, Zsófia gyónási titkait. Most egy öt csillaggal ellátott sárgaréz kereszt őrzi a helyet, ahonnan a folyóba taszították (Keresztelő Szent János szobra mellett). Annak, akinek öt ujja egyszerre érinti az öt csillagot, teljesül egy titkos kívánsága a legenda szerint.10/16 Úton a Várnegyed feléHa átsétáltunk a Károly hídon, és áthaladtunk a hidat lezáró gótikus torony kapuján, elénk tárul a prágai Kisoldal (Malá strana - a középkorban itt élt a legtöbb német telepes). A macskaköves utcákon és tereken számtalan hangulatos éttermet és sörözőt, izgalmas üzletet, tradicionális cseh iparművészeti és kézművesipari remekeket árusító boltocskát és templomot találunk.11/16 A Prágai Kisded szobraAhogyan elérjük a Kisoldal központi terét, bal oldalon egy forgalmas, széles utcát találunk, s úgy 200 méternyit haladva az utca jobb oldalán, eljutunk a Győzedelmes Boldogasszony templomig (kostel Panny Marie Vítězné, Karmelitská 9.). Arról nevezetes, hogy ez Prága első barokk temploma, valamint itt őrzik a világszerte népszerű Bambino di Pragát, a Prágai Kisjézuskát, más néven Prágai Kisdedet, amit sűrűn emlegetnek Rejtő Szőke ciklon című regényében is. A 60 cm magas, viaszból készült szobrocska bal kezében a földgolyót tartja, ezen máltai kereszt látható, jobb keze áldásra emelve. Csodatévő erején túl az is említésre méltó, hogy nem ruhátlan Jézuska-szoborról van szó, hanem olyanról, akit az apácák naponta másik ruhába öltöztetnek. Eddig vagy 60 öltözéket ajándékoztak jelentős személyiségek, sőt Mária Terézia saját kezűleg hímezte ki azt a ruhácskát, amit kizárólag karácsonykor visel a Kisded. A legszebb darabokat kis kiállításon tekinthetjük meg (ingyenes).12/16 Rákóczi fejedelem emléktáblájaHa visszajutunk a központi térre, és a tér bal oldala felől haladunk a jobb felé, a Szent Miklós-templom épületéhez csatlakozó jezsuita rendház falán egy kétnyelvű emléktáblát találunk. Itt lakott II. Rákóczi Ferenc diákkorában, ugyanis itt tanult. A tér jobb oldalán meredek utca vezet felfelé a Várnegyedbe. A nemesi paloták mellett a Kisoldal arról is nevezetes, hogy a cseh főváros kormányzati központja: több minisztériumot és nagykövetséget találunk itt, valamint a cseh parlament alsó- és felsőházát.13/16 Látkép a kilátóteraszrólA Várnegyed palotái, templomai, nevezetes épületei túlnyomórészt barokk stílusban épültek, így a városkép ma is egységesnek tűnik. Ahogyan felérünk a hosszú, meredek Thunovská utca végére, felmehetünk egy lépcsősoron, és a Várnegyed központi terére, a Hradzsin térre jutunk, vagy jobb kéz felé lefordulva rövid séta után elérjük a kilátóteraszt, ahonnan gyönyörű panoráma tárul elénk.14/16 Szent Vitus Székesegyház, HradzsinA várban (Hradzsin) található katedrális előterébe belépőjegy nélkül is beléphetünk, ha azonban a belső részbe is be szeretnénk menni, azért keményen fizetni kell, és vezetett túrára feliratkozni. A katedrális az ország legfontosabb egyházi épülete, a Prágai Érsekség főtemploma, több cseh uralkodó nyugvóhelye, többek között IV. Károlyé és I. Ferdinándé. Francia típusú, öthajós gótikus épület, a nyugati homlokzaton kettő, a délin további egy toronnyal.15/16 Sárkányölő Szent György szobra, HradzsinA katedrális mellett elhaladva újabb remekművet pillantunk meg: a Kolozsvári-testvérek egyetlen megmaradt szobrát (melynek másolatait Kolozsváron és Budapesten találjuk), a 14. századból származó Sárkányölő Szent Györgyöt. A szoborral szemben a Királyi Palota impozáns, de kevésbé érdekes épületét látjuk. Ahogy haladunk tovább a székesegyház oldala mentén, az udvar lezárásaként jobb oldalon az eredeti vár egy nagyon értékes darabját láthatjuk, benne gótikus lovagterem.16/16 Aranyművesek utcácskája, HradzsinEgyesek szerint alkimisták, mások szerint aranyművesek éltek itt. Nagyon kicsi, színesre festett házikók sorakoznak az utca két oldalán, az egyikben élt egy ideig Franz Kafka is. Csak fizetett túrán lehet ide belépni. Amikor mi jártunk itt, akkor is keményen fizetni kellett, de idegenvezető nélkül is bejöhettünk. Hát nagyon nem érte meg. Ugyanis semmi mást nem lehetett itt csinálni, mint kívülről megnézni a házakat, mert ha beléptél valamelyikbe, ajándéktárgyakat, képeslapokat árusító kis üzletben találtad magad. Az utca végén találhatjuk a Daliborka tornyot, ami egykor börtönként funkcionált.
A Bazilikánál nyílt meg a világ első Mini bárja
Mondhatni tökéletes környezetben, a Szent István Bazilikától alig ötven méterre nyílt meg a világ első Mini bárja, ahol a vécékilincs sebességváltóból van, de nem csak emiatt üde színfolt a sok egyforma belvárosi terasz között.A bárba még a csütörtöki hivatalos nyitás előtt sikerült bejutnunk egy autóbemutatóval egybekötött laza hangulatú megnyitóra, így személyes tapasztalatból mondom, hogy a Mini Bar ma az egyik legtrendibb belvárosi hely Budapesten - és kétségkívül az egyik legjobb dolog, ami a Szent István teret elcsúfító randa szocreál épülettel valaha történt.A részletekben, mint az autó üléseit és fejtámláit idéző székeken, a vécé bejáratánál látható mini Miniken, vagy a pult mögötti hatalmas feliraton mindenhol tetten érhető az ötletesség, de a tulajdonos, Gubcsó Balázs és csapata szerencsére nem estek túlzásba, így a Mini bárban azok sem fognak kellemetlenül feszengeni, akiknek a mini szóról előbb ugrik be az Austin Powers, mint a kultikus brit kisautó.Az étlap is tartogat érdekességeket, a serrano sonka mentás dinnyével és a wasabis lazackocka mellett feltűnik például a mini (érted, mini!) lángos is, ami igazi kuriózum a pesti belvárosban - szomorú, de közel s távol sehol máshol nem lehet egy jó libamájas lángost kapni lilahagymalekvárral.És hogy miért Budapesten van, és nem mondjuk Londonban? Mert ennyire jók vagyunk. Komolyra fordítva a szót: mert nekünk jutott eszünkbe először. Gubcsó Balázs már 2012 óta dédelgette a tervet, aztán vett egy nagy levegőt, és bekopogtatott a BMW Magyarországhoz, ahol azonnal lelkesen fogadták az ötletet. Ez azt is jelenti, hogy a fiatalos, Mini-hangulatú dizájntól kezdve a hely megtalálásáig minden a tulajdonos ötlete volt, bár az enteriőr alapján mi meg nem mondtuk volna, hogy nem a Mini hivatalos dizájnerei felelősek a berendezésért. Szerintünk érdemes lenne szabadalmaztatni, hátha külföldön is vevők lennének az ötletre.
Jamie Oliver első étterme a tengereken
A Royal Caribbean International bejelentette, hogy a Quantum of the Seas 2014. novemberi átadásával egyidejűleg megnyílik a világszerte ismert Jamie Oliver első étterme a tengereken.A Royal Caribbean fedélzeti éttermi portfóliójának gazdagítása a Jamie's Italian-nel - Jamie Olasz Éttermével - jelzi, hogy a társaság tervei szerint szeretné leleplezni a tengeri étkezés egy új koncepcióját.A Quantum-osztályú hajók - az Anthem of the Seas 2015. áprilisában indul útjára - egy kiterjesztett éttermi koncepciót vezet be, hogy felülmúlja napjaink étkezés-tudatos utazóinak elvárásait. Modern, megkülönböztethető éttermei, mint pl. a Jamie's Italian központi szerepet fognak betölteni a kisebb, változatos és még személyre szabottabb étkezési lehetőségek között, lehetőséget adva a vendégeknek, hogy rugalmasan alakíthassák saját kulináris utazásukat."Izgatottan várom a Royal Caribbean partnerséget, hiszen ez a brand folyamatosan feszegeti a megvalósíthatóság határait, s most új Quantum-osztályú hajóikon debütálnak első éttermeim a tengeren," mondta Oliver. "A Royal Caribbean osztja az ételekkel és étkezéssel kapcsolatos elképzeléseimet, melynek lényege az egyszerű tálalás, friss alapanyagok egy meleg, hívogató környezetben. Izgatottan mutatom meg utasaiknak az olasz konyha iránti szeretetemet a Jamie's Italian-ben."2008. májusi indulása óta a Jamie's Italian lett a híres chef legsikeresebb éttermi koncepciója. Az étterem nagyon jó minőségű ételeiről és megfizethető szolgáltatásairól híres, ami számtalan hűséges, visszatérő vendéget nyert meg magának. Az étlapot ízletes, egyszerű olasz ételek alkotják, melyek csakis a legjobb minőségű, friss alapanyagokból készülnek, és a lezser étkezés hangulatát mindenki szereti. Ilyenek lesznek a Royal Caribbean hajók fedélzetén található éttermek is.A Royal Caribbean Dynamic Dining koncepciója a Quantum of the Seas és az Anthem of the Seas fedélzetén olyan gazdag választékot biztosít a vendégeknek, mint a nagy világvárosok, s lehetővé teszi a szabad és rugalmas döntést, hogy mikor, hol és kivel vacsorázzanak esténként. Egy új, ügyes foglalási rendszer biztosítja, hogy a vendégek maguk alakíthassák vacsora-beosztásukat, ezzel is hozzájárulva a nyaralás élményéhez.A Quantum-osztály 2014. őszén debütál a Quantum of the Seas átadásával, melyet testvér-hajója az Anthem of the Seas követ 2015. tavaszán. A Quantum hajók 18 emelet magasak, 167.800 bruttó regiszter-tonnát nyomnak, utas kapacitásuk 4.180 fő két fő/kabin elhelyezéssel és 2.090 kabin található a fedélzeten. A Quantum of the Seas New York kikötőjéből, Cape Liberty-ből fog hajózni 7 és 12-éjszakás útvonalakon a 2014/15-ös téli szezonban. Az Anthem of the Seas bázis kikötője az angliai Southampton lesz 2015. áprilisától, és földközi-tengeri útvonalakon fog hajózni egész nyáron, mielőtt a téli hónapokra áttelepül Fort Lauderdale-be, Floridába.
Legóból rakták ki Dalí híres elefántját
Idén eddig szinte minden hónapra jutott valami Salvador Dalíval kapcsolatos érdekesség, amit leginkább annak tudunk be, hogy januárban volt éppen huszonöt éve, hogy elhunyt a szürrealizmus legismertebb alakja. Egy spanyol design cég Dalí ihlette kitömött birkából készített iratszekrényt, egy szintén spanyol festő pedig megfestette, hogy milyen lenne, ha Dalí festészet helyett építészettel foglalkozott volna. Ezúttal a koreai "Lego művészt" ihlette meg a festő egyik vissza-visszatérő témája, az elefánt, melyet többféleképpen is megfestett munkássága alatt. Jin Keinek a katalán művész 1948-as elefántjai keltették fel a figyelmét, melyet az eredetinél is alternatívabb, úgynevezett steampunk stílusban rakott össze a népszerű játékból. (A steampunk kifejezés az 1980-as évek végétől van jelen egyes művészeti szubkultúrákban, de leginkább a sci-fi egyik altematikájának tekinthető - írja a wikipedia.org.)A végeredmény kifejezetten hasonlít Dalí remekművére, a fogpiszkáló lábú, rovarszerű elefántokra, annyi csavarral, hogy a mókás "legósított" változat tele van bonyolult fogaskerekekkel és mechanikai kötésekkel, melyek semmit nem rontanak az összképből, inkább erősítik azt - írja az inhabitat.com. A megépített ormányos hátán pedig nem a jellegzetes emeletes sátor, hanem egy egész olajfúró torony díszeleg. Furcsa, hogy a Legóból összerakott, gépiesített lény mennyire hihetőbb és feldolgozhatóbb, mint az idegenszerűnek és valószínűtlennek tűnő pipaszár lábú állatok Dalí festményén.
Angkor - romváros a dzsungel mélyén
Angkor Délkelet-Ázsia gyöngyszeme, a mai Kambodzsa északnyugati részén, Sziemreap városától 6 km-re található. Aki látta ezt a hatalmas templomegyüttest, teljességgel hatása alá került. Angkor tulajdonképpen nem is templom, inkább a sok-sok templomot körülvevő hatalmas város, amely az évszázadok során terjeszkedett, központi részei vándoroltak, így a ma látható templomok más-más évszázadokban voltak a terület központjai. Angkor több száz kisebb-nagyobb építményből áll elég nagy területen szétszórva a dzsungel közepén. A város virágkorát a Khmer birodalom csúcspontján, a 9-13. század folyamán élte. A 12. században közel 1 millió lakosa volt. (Csak összehasonlításképp: ebben az időben Londonban mintegy 50 ezren laktak.) A Khmer birodalom hatalmas gazdagságot halmozott fel. Ennek alapját a rizstermesztés és a szerencsés tengeri kereskedelem hozta létre. Hatására Angkorban hatalmas építkezések kezdődtek. Lakó- és középületeket, szentélyeket, utakat, hidakat, több négyzetkilométer nagyságú víztározókat építettek a város ellátására. A birodalom hanyatlásával a település fokozatosan elvesztette jelentőségét. Mivel a környező földek is terméketlenné váltak, így a város hamar elnéptelenedett. Az utolsó lakosok a 15-16. században hagyták el a romokat, amelyeket aztán lassan benőtt és maga alá temetett a dzsungel. A romok a 19. század második felében kerültek reflektorfénybe, mikor a francia régész, Henri Mahout rátalált a dzsungel mélyén rejtőző csodára. Sajnos ezzel meg is kezdődött Angkor kifosztása. A romváros műemlékei közül két templomegyüttes emelkedik ki: az Angkor Vat, amelyet a 12. században II. Szurjavarman, valamint az Angkor Thom, amelyet 1200 körül VII. Dzsajavarman király építtetett. Angkor Vat feltehetően 1113 és 1150 között épült. Egyes épületei a körülöttünk lévő univerzumot jelképezik. A középpontban a szent Meru-hegyet megtestesítő torony áll, az épületek és udvarok az óceánokat és kontinenseket jelképezik. Az eredmény nem csak méreteiben és bonyolultságában fantasztikus, de díszítettsége is egyedülálló. A háromszintes építményben, a lépcsők extrém meredekek, rengeteg a torony, minden tornyon négy vidám faragott arc - összesen 216 -, ami kőbe vésetten szimbolizálja, hogy az uralkodó mindenhol ott van és mindent lát. A homokkőből épített Angkor Vat minden szintjén medencéket találunk. Funkciója szerint a hívők mártóztak meg bennük az istentisztelet előtt. A vizet felpumpálták ide és agyaggal szigetelték le a kiásott mélyedéseket, hogy ne csorogjon le a víz a kőrétegek között. A főbejárathoz több kilométer hosszú, nyílegyenes, ceremoniális úton juthatunk el. A töltések, töltéshíd, vizes árkok, lépcsősorok, medencék, az állat alakú szobrok, az őrtornyok, majd a hatalmas lótuszbimbó formájú tornyok, a kerengők mind egy központi gondolatot szolgálnak: az istenek lakóhelyére tartunk! A felvezetéshez képest a végső cél egy meglepően kicsi, de annál nagyobb becsben tartott szentély. A templomcsoport falain és domborművein a hindu mitológia történései elevenednek meg: Istenábrázolások, a hindu hőseposz, a Mahabhárata, illetve a Rámájána csatái, oroszlán- és állatfaragványok és apszara-táncosok képei láthatók mindenfelé. A gyéren megvilágított kerengő falrészei az év más és más szakában kapnak erős természetes fényt. A körbejárási irányból a templomegyüttes nyugati tájolásából arra következtettek a régészek és történészek, hogy ez a templomrész periodikusan lejátszódó szertartások színhelye lehetett. Az óramutató irányával ellentétes haladás a temetkezési helyek hindu szertartásrendjét jelöli, ami arra utal, hogy Angkor Vat valóban II. Szúrjavaman mauzóleuma lehetett.A khmerek vallása az ősök kultuszából nőtt ki: bálványisteneik számára szentélyeket emeltek, áldozatokat mutattak be nekik. Később, ahogy a birodalom terjeszkedni kezdett világszemléletük is szélesedett. Az Indiából érkező vagy az Indiát megjárt papok révén átvették a hindu istenhármasság (Brahma, Siva és Visnu) tiszteletét és a hinduk gazdag hitvilágát. Különösen kedvelték Sivát, a teremtő és pusztító istent. Szúrja, a napisten, Agni, a tűzisten, az elefántfejű Ganésa és Visnu tisztelete jól megfért a helyi bálványimádatukkal.Később Buddha tanait is elsajátították és sajátosan ötvözték meglévő istenhitükkel. A buddhizmus a XII. sz. elején vált Angkorban államvallássá. Ekkor tömegében elkezdődött a kolostorok építése is. Tisztán buddhista építészeti alkotás a Bajon-templom, melyet VII. Dzsajavarman épített központi templomként, amikor a város többé-kevésbé végleges formáját kialakította. Az ő uralkodásától kezdve a várost Angkor Thomnak, Nagy Fővárosnak nevezték. A XIII. század nagy utazója, Csou Te-kuan feljegyzéseiből kiderült, hogy a kolostorok a khmer előkelő gyermekek oktatásának színhelyei voltak. Szintén az ő írásaiból tudható, hogy a templomváros gazdag életet élt, melyet felvonulások, körmenetek, áldozatbemutatások tettek még színesebbé. A következő leírás, amely megörökítette Angkort az utókornak, a XVI. századból származik. Ekkor már elhagyatott, városról számolnak be az utazók, a régi templomok maradványait benőtte az őserdő. A város elnéptelenedésekor szerzetesek vették birtokba az épületeket, és amennyire lehetett, próbálták óvni a természet erőitől.A XX. sz. második felének politikai és katonai zűrzavarai idején Angkor templomai súlyos károkat szenvedtek, és fokozódtak a fosztogatások is. A legnagyobb gondot azonban az elhanyagoltság jelentette. Szerencsére mára a terület nagy részét sikerült megmenteni, a helyreállító és feltáró munkák folyamatosan zajlanak. Az ide sereglő turisták jelentős bevételeket biztosítanak az államnak, amely a befolyt összegekből tudja finanszírozni a romváros további feltárását és a környék fejlesztését.
Negyven éve találták meg a világ nyolcadik csodáját
Egy tavaszi napon egy földműves család kútásás közben meglepő felfedezést tett Sanhszi (Shaanxi) tartományban, Hszien (Xian) város közelében. 1974. március 29-én nagyjából 1,6 kilométerre ástak Csin Si Huang-ti császár sírjától, amikor egy üregben agyagból készült szobrokat találtak.A felfedezés nem volt teljesen előzmények nélküli, az elmúlt évszázadokban nagyon sok agyagból készült edényt, szobordarabot találtak a környéken. A földművesek felfedezése azonban szenzációs volt, kínai régészek az üregben megtalálták a valaha készült legnagyobb agyagszobor-gyűjteményt.Az agyagból készült katonák mellett az első kínai császár teljes föld alatti nekropoliszát is megtalálták. Az egész nekropolisz úgy épült fel, mintha a császár valódi palotájának a mása lenne irodákkal, termekkel és más építményekkel az amúgy fallal körülvett területen. A sírkamra egy 76 méter magas, 350 méter hosszú és 345 méter széles földpiramis mellett található.A megépülése óta eltelt két évezredben nagyjából öt méter vastagságban lepte el a föld a sírt, de a régészek találtak olyan nyomokat, hogy a sír környékét már korábban megzavarták. A császári sír környékén például találtak a 18-19. századból származó sírokat is. Korabeli feljegyzések szerint ekkor is találtak néhány cserépdarabot, de mint értéktelen tárgyakat visszaásták a földbe.Megölték az építőketA sír keletkezése utáni időkből származó történelmi feljegyzések szerint Csin Si Huang-ti császár sírhelyének építését időszámításunk előtt 246-ban kezdték meg és nagyjából hétszázezer munkás vett részt a munkálatokban. Szima Csian történész feljegyzései szerint igencsak pompázatosra tervezték a nekropoliszt, még higanyfolyókról is ír. A mostani ásatások magas koncentrációban találtak higanyt a sírban, így akár lehet valami alapja Szima Csian írásának.Maga a sírkamra hermetikusan volt elzárva a külvilágtól és valószínűleg soha nem nyitották ki egészen megtalálásáig. Erre abból következtetnek a kutatók, hogy néhány agyagkatonán található festéknyom a megtalálás után halványulni kezdett, és a levegő hatására repedezni kezdett.Hatalmas munka volt, építése nem is maradhatott titokban, ennek ellenére évszázadokon keresztül senki nem is tudott a sír létezéséről. Ennek egyik oka az lehetett, hogy nagyon sokat megöltek a sírhelyen dolgozó munkások közül. A régészek megtalálták a maradványokat, a munkásokat valószínűleg élve falazták be, hogy senkinek ne tudják elárulni a titkokat és az ott rejtett kincsekről sem tudjanak beszélni.Egyéni arcvonásokA síremlék három nagy egységből áll, ezeket árok- és gödörrendszer tagolja, a katonák az árkokban találhatóak szorosan egymás mellett, mint egy valódi hadsereg. Összesen nyolcezer katona található itt, 130 szekér, 520 ló, ezen kívül még 150 lovas. A katonákat rangjuk alapján állították sorba, a legmagasabb rangúak a tábornokok. Van néhány hivatalnok is, és találni földműveseket, zenészeket, akrobatákat is a szobrok között.A katonák égetett agyagból készültek, a nyersanyagot a Li hegység északi lábánál nyerték ki. A figurákat császári munkások és helyi mesteremberek készíthették viszonylag rövid idő alatt. A végtagok, a törzs és a fej külön-külön készültek el, ezeket később rakták össze. Összesen nyolcféle fejmintát használtak, de valamennyi katona arcvonása egyedi lett, különböző arckifejezéseket is alkottak nekik agyagból. A katonák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen rangúakról van szó. Mindegyik katona fegyvert tartott a kezében, és a feljegyzések szerint ezek többsége valódi fegyver volt, de ezek többségét már korábban ellopták.A császár temetése után nem sokkal, időszámításunk előtt 206-ban lázadás tört ki, a sírkamrát őrző termeket felgyújtották. Szerencsére a katonák nem semmisültek meg, csak megrongálódott néhány. Ráadásul az akkor rájuk omló földréteg két évezreden át épségben meg tudta őrizni a katonákat.Magyarországon is jártak az eredeti katonákA szobrokat hivatalosan először az 1982-es világkiállításon mutatták be. Magyarországon is jártak a szobrok, először 1988-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban állítottak ki 11 katonát és egyéb eszközöket. Akkor még az eredeti katonákat láthatták a múzeumba látogatók, később több alkalommal (például 2011-ben) már csak másolatokat hoztak Budapestre. Ennek oka, hogy a kínai hatóságok már majdnem két évtizede csak rendkívüli esetekben járulnak hozzá, hogy a kétezer éves figurákat külföldre szállítsák, inkább másolatokat küldenek.50 perces angol nyelvű dokumentum film a terrakotta katonákról
Középkori csontvázakat találtak Londonban, megfejthetik a pestis 660 éves titkait
A törvényszéki vizsgálatok szerint a 14. századi nagy pestisjárvány áldozatainak csontvázaira bukkantak Londonban, a városon áthaladó vasútvonal, a Crossrail építésekor, írja a BBC.A csontvázakat 1348 és 1350 között temethették el, és legalább négynek a fogazatán megtalálták a fekete halálként is ismert pestist okozó Yersinia pestis baktérium DNS-ét. Azt már eddig is tudni lehetett, hogy több ezer holttestet helyeztek tömegsírokba az akkori külvárosban, de a pontos helyszínről fogalmuk sem volt a kutatóknak. Most egy lépéssel közelebb kerültek az igazsághoz: a Charterhouse tér alatt kell keresgélniük, radarszkennert használnak majd.Az izotópvizsgálatok alapján megállapították, hogy akkoriban nem volt könnyű a londoniak élete. Sokan alultápláltak voltak, 16 százalékuk angolkórban szenvedett. A hátsérülésekből arra következtetnek, hogy nehéz fizikai munkát végeztek. Negyven százalékuk betelepülő volt, valószínűleg északról, ami azt jelzi, hogy London a 14. században is olyan vonzó volt, mint ma.Jay Carver, a Crossrail vezető régésze szerint egy 660 éves rejtély oldódhat meg, a kutatók ugyanis rengeteg új információt szerezhetnek a kórokozó evolúciójáról, és arra is utalnak jelek, hogy a betegség sokkal inkább levegőben terjedt, mint patkányok és bolhák által, ahogy azt eddig hitték.A fekete halál az emberiség egyik legpusztítóbb járványa volt, 1347 és 1351 között több millióan haltak meg.