A Föld magányossága
2001. augusztus 22.

Két kanadai kutató szerint a csillagok körül kialakuló por- és gázkorongok, valamint a belőlük elsőként kiváló nagy tömegű bolygók közti kölcsönhatások döntő szerepet játszanak a bolygórendszerek kialakulásában, s ebből következően a Földhöz hasonló bolygók sokkal ritkábbak lehetnek, mint maguk a bolygórendszerek.

Philip Armitage és Brad Hansen azt vizsgálták, hogy a részlegesen kialakult bolygórendszerekben a már kialakult bolygók hogyan serkentik további bolygók keletkezését. "Számításainkból úgy tűnik, hogy alapvetően a csillag körül kialakuló por- és gázkorong kezdeti tömege szabja meg, milyen bolygórendszer jön létre. Ha ez viszonylag csekély, akkor a fejlődés lassú, akár többször tízmillió évig is eltart, és eredménye a mi Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszer- mondta Armitage. - Nagyobb tömeg esetén viszont a folyamatok hevesebben és gyorsabban mennek végbe, és egészen más jellegű bolygórendszert eredményeznek."

A kutatók számítógépes szimulációval vizsgálták, hogy egy Jupiter méretű óriásbolygó miként hat kölcsön egy olyan por- és gázkoronggal, amelynek tömege mintegy tízszerese Naprendszerünk előfutárának. Azt találták, hogy a már kialakult óriásbolygó extra gravitációs hatása a porkorongban egyre nagyobb feszültségeket kelt, s végül szétforgácsolja azt; ennek eredményeként újabb bolygók keletkeznek. Ezek az adott tömeg esetében többnyire szintén a Jupiterhez hasonló gázóriások. A kutatók egy felső korlátot is találtak a kezdeti por- és gázkorong tömegére, amelynél nagyobb tömeg esetén a formálódó bolygócsírák túl naggyá válnak és túlságosan közel kerülnek egymáshoz, ezért a rendszer labilissá válik: bizonyos bolygók kilökődnek, a megmaradók pályája pedig erősen excentrikus lesz. Ilyen körülmények között nemigen jöhetnek létre a Földhöz hasonló,"lakható" bolygók, amelyeken viszonylag kis ingadozású, állandósult körülmények biztosítják az élet kialakulását és fejlődését.

A Naprendszer keletkezését ennél kiegyensúlyozottabbnak, kevésbé viharosnak képzeljük. Az eddig felfedezett Naprendszeren kívüli exobolygók túlnyomó többségének a Jupiter többszörösét kitevő tömege viszont arra mutat, hogy kezdeti por- és gázkorongjuk tömege jócskán meghaladhatta Naprendszerünkét. Így bennük valószínűleg az imént vázolt, viharosabb fejlődés mehetett végbe, ezért nem valószínű, hogy Föld-szerű bolygóik vannak. A miénkhez hasonló bolygórendszerek kisebb tömegű por- és gázgyűrűkből keletkezhetnek, ilyenek azonban, úgy tűnik, sokkal ritkábbak a Világegyetemben. A Föld ezért végül is magányosabb lehet, mint azt az exobolygók sorozatos felfedezésének lázában égve gondoltuk - állapítják meg a kutatók.

(Nature Science Update)

Forrás: É.T.