Reptérzár: Jár-e az utasoknak kártérítés?
2012. december 10.

Pénteken dél előtt nem sokkal lezárták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret műszaki hiba miatt. A forgalom szombat délelőtt 10 óra előtt indult meg, a repülőtér azóta indít és fogad is járatokat.

A reptér bezárása összesen 103 induló és 84 érkező járatot érintett pénteken. Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője szombat reggel a Hír Tv stábjának elmondta, egész péntek éjszaka dolgoztak a repülőtéri szolgálatok és a katasztrófavédelem szakemberei, majd 7 óra előtt néhány perccel született a döntés a reptér újranyitásáról. Hozzátette: a nyitás előtt valamennyi rendszert, azok megbízhatóságát, stabilitását ellenőrizték a szakemberek. Elmondta azt is, hogy a műszaki hiba miatt alapos vizsgálat lesz az érintett szakterületek bevonásával arról, hogy pontosan mi történt. Azt mondta, ez egy meglehetősen ritka meghibásodás volt, és hasonló még nem történt a budapesti repülőtéren. Hardy Mihály a kártérítésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, arról még korai lenne beszélni.

A MUISZ szerint vis maior történt

A Liszt Ferenc-repülőtér műszaki okok miatt történt bezárása vis maiornak számít, az uniós szabályok erre vonatkozó előírását kell alapul venni a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke, Molnár Gabriella szerint. Az Európai Parlament és Tanács vonatkozó rendelete kimondja, hogy a légitársaság nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni, nyilatkozta az elnök.

Járattörlés miatti kártérítési igényt ebben az esetben nem lehet érvényesíteni

A MUISZ-szal azonos véleményen van a Flight-Refund.eu, a légiutasok jogainak érvényesítésében segítséget nyújtó nemrég alakult vállalkozás. A cég közleménye szerint kárenyhítési és nem kártéritési kötelezettségük van az európai légitársaságokanak a budapesti reptéren történtekhez hasonló vis maior helyzetekben. Az idegen országban ragadt utasokat hasonló helyzetekben legfeljebb szállással, étellel segítik, de ez sem garantálható.

Vis maior helyzetekben a légiközlekedésben részt vevő társaságoknak kárenyhítési kötelezettségük van, és amennyiben ennek eleget tesznek, akkor a 261/2004-es EU direktíva alapjan nincs más velük szemben érvényesíthető kártérítési igény. A szabályozás ugyanakkor nem határozza meg pontosan, mit kell tenniük kárenyhítés során a légitársaságoknak. Azt a társaságok így ilyen helyzetben maguk dönthetik el, hogy a tőlük elvárható segítség pontosan mit jelent: szállást egy hotelben, ételkupont, vagy buszos transzfert egy másik reptérre.

Kártérítési felelőssége van a Budapest Airportnak a fogyasztóvédők szerint

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint el kell ismernie kártérítési felelősségét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pénteki bezárása miatt a Budapest Airportnak. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint nem szabad, hogy előforduljon olyan hiba, mint ami miatt a repülőteret be kellett zárni, ezért a repteret üzemeltető Budapest Airport kártérítési felelősséggel tartozik a több ezer érintett utasnak. A FEOSZ szerint ugyanis az üzemeltetőnek biztosítania kellett volna a rendszer folyamatos működtetését, a bezáráshoz vezető műszaki hiba nem minősül vis maiornak. A szövetség arra szólította fel a Budapest Airportot, hogy a fentiek szerint vállalja és ismerje el felelősségét, és erről megfelelően tájékoztassa az utasokat.

forrás: MTI