Tyámok, khmerek és ázsiai törzsek ritka kincsei
2011. szeptember 21.

A budapesti Andrássy rendkívüli új látnivalóval gazdagodott, miután a nagyközönség előtt is megnyitotta a kapuit a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum.

Az Andrássy úti múzeumi tengelyen elhelyezkedő Aranymúzeumban (volt Rauch villa) trópusi szoborkert és egy ázsiai teaház is fogadja a látogatókat.

A különleges gyűjtemény nem mindennapi látnivalót tartogat, a távoli vidék tárgyi kultúráját bemutató kiállítás ugyanolyan élményt jelent a műértők és a teljesen amatőr érdeklődők számára. A múzeum teljes egészében kibérelhető céges rendezvények számára, sőt a szomszédos KoGart Múzeummal közös programokat is kínálnak a csoportok és az egyéni vendégek részére.

A diplomatából lett műgyűjtő most először mutatja be tízezer darabos, páratlan kollekciója több mint ezer válogatott tárgyát. Az Andrássy úti villaépületben számos, a világon egyedülálló kincs várja a látogatókat.

A több ezer évet átívelő remekműveket két szinten kilenc teremben mutatja be a kiállítás, amelynek minden részében megtalálhatóak a buddhizmushoz kapcsolódó ábrázolások: az álló, ülő, lépő Buddhák ezerféle felfogású kultusztárgyai. Az "ezer Buddha" fala mellett helyet kapnak a sztupa alakú ereklyetartók, fogadalmi táblák, szertartási edények is.

A hinduizmus Siva ábrázolásai pedig népcsoportonként és királyságonként eltérő módon tárulnak elénk. A tengeri selyemút drágakövei között megannyi achát, hegyikristály, borostyán, jáde vonul fel, de a faragott elefántcsont agyarok és a nemesfém ruhadíszek is megtalálhatóak.

A kiállítás reprezentatívan mutatja be a tyam, a khmer és a jávai udvari kultúra, valamint a szárazföld és a szigetvilág törzsi kultúráinak magas színvonalú ötvösművészetét nagyrészt aranytárgyakon keresztül. Soha nem látott ritkaságokat mutatnak be a törzsi kultúrák tárgyai is. Ilyenek a vélhetően a halotti és őskultuszhoz kapcsolódó ember alakú rituális tárgyak és maszkok, a bronzkori Dong-son aranydob vagy a tanimbari melldísz sorozat.

Az aranymúzeumnak nem csak a vitrinjei rejtenek rendkívüli kincseket, hanem a trópusi növényekkel telt kert is, ahol szintén több ezer éves szobrok és kőtáblák várják a látogatót. A shopban pedig bárki vásárolhat délkelet-ázsiai régiségeket a szuvenírek mellett.

A Sövény Aladár Teaház és wunderkammer pedig igazi európai kuriózumként hajóroncsok rakományai, ezüsttel applikált állatkoponyák, régi utazók metszetei és megannyi indokínai kincs között autentikus ázsiai teákat, kávékat és falatkákat kínál.

Műkincsek az ókortól napjainkig

A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban a mai Délkelet-Ázsia 11 államának területéről az ókortól a 20. századig mintegy ezer műalkotás kap helyet, ezek nagy része aranytárgy. A múzeum Dr. Zelnik István - volt diplomata, ma üzletember és műgyűjtő - nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló délkelet-ázsiai gyűjteményére épül.

A legnagyobb kuriózumokat felvonultató és anyagi értékét tekintve is a legkiemelkedőbb kollekció a múzeumon belül a délkelet-ázsiai arany és ezüst tárgyak gyűjteménye. A gyűjtemény fő erősségeit a tyam, a khmer, a jávai és a törzsi kultúrák arany és ezüst tárgyai jelentik. Jelentősek továbbá a buddhizmushoz, illetve a hindu hitvilághoz kapcsolódó vallási tárgyak és szobrok. Buddha és Síva A múzeum földszintjén a két világvallással a bevezető terem mellett két helység is foglalkozik.

A gyűjtemény minden részében megtalálhatóak a buddhizmushoz kapcsolódó ábrázolások: Buddhák és bódhiszattvák (spirituális segítők) ábrázolásai, melyek a kulturális hatások, az anyag- és formavilág ezerféle felfogásán keresztül mutatják be a máig élő buddhista vallás kultusztárgyait. Az álló, ülő, lépő Buddhák, vagy a Buddha-fal "ezer Buddha" ábrázolása jelentős részt képvisel a gyűjteményben.

Emellett a vallásgyakorlat tárgyait is megtalálhatjuk: sztupa alakú ereklyetartót, fogadalmi táblákat, szertartási edényeket. Az indiai hatás az V. századtól jelentősen befolyásolta a régió művészetét.

A hindu művészet témái szinte kizárólag vallási jellegűek: a népes és színes istenvilág és gazdag mitológia az ábrázolások kimeríthetetlen tárházát adja. Jellegzetesek a sokféle alakban és névvel megjelenő istenek és istennők, valamint az állatistenségek.

A hindu hitvilágban Siva központi szerepet játszik, és ez a gyűjteményben tökéletesen visszatükröződik. Gyakorlatilag minden népcsoport és királyság a rá jellemző művészi stílusban jelenítette meg, hiszen a királysághoz, a hatalomhoz méltóan Siva a férfi teremtő erő, az isteni hatalom szimbóluma.

A térség civilizációs sokszínűségét erősítette, hogy egy időben a közép-ázsiai selyemút létezésével Délkelet-Ázsiának is megvoltak a maga hasonlóan fontos kereskedelmi útvonalai, melyek összességét "tengeri selyemút" néven ismerjük.

Az itt folyó kereskedelmet külön terem mutatja be, felvonultatva a sokféle és különleges árut, drágakő és selyem, porcelán és nemesfém tárgyakat, melyek ezeken e kereskedelmi hálózatban gazdát cseréltek.

Khmer, tyam, jávai kultúra

A múzeum emeleti termeiben a kollekciónak azon tárgy együttesei kapnak helyet, amelyek reprezentatívan mutatják be a tyam, a khmer és a jávai udvari kultúra, valamint a szárazföld és a szigetvilág törzsi kultúráinak magas színvonalú ötvösművészetét -- alapvetően aranytárgyakon keresztül. Emellett hinduizmuson belül Siva kultuszával, mely Délkelet-Ázsiában különös jelentőségre tett szert, az emeleten külön terem foglalkozik.

Az iszlám hatása, nagyjából. a XII-XIII századtól, különféle tárgycsoportokon érzékelhető. A tyam gyűjteményben található úgynevezett. kósák - melyek a Siva isten kultuszához tartozó fallikus szimbólumok (linga) díszítésére, öltöztetésére szolgáltak - darabszáma és épsége minden ismert gyűjteményét felülmúlja.

Páratlan változatosságban találhatók a gyűjteményben tyam szoborékszerek - melldíszek, gyűrűk, karperecek, diadémok és korona-elemek -, melyek változatos formavilága, mitológiai alakjai és burjánzó növényi ornamentikája sajátosan jellemző a tyam ötvösművészetre, s emellett annak hallatlanul magas művészi és technikai fokáról tanúskodik.

Ugyancsak páratlanul gazdag, soha nem látott ikonográfiai típusokat, épen, teljes pompájukban fennmaradt plasztikákat vonultat fel a tyam ezüst szobrok gyűjteménye. Hasonló történeti és ritkaság értéket képviselnek a felirattal ellátott tyam rituális edények.

A khmer gyűjteményben önálló csoportot alkot a feliratos és ábrákkal vagy ábrázolásokkal díszített, rituális célú lemezkék csoportja. Rendkívül gazdag, egyedi ritkaságokat is tartalmaz a khmer ékszeranyag, valamint a rituális mindennapi használati tárgyak - dobozkák, tégelyek, tároló edénykék - csoportja.

Ezek között egy olyan sorozat is van, amely ugyan khmer eredetű, de azután a thai királyi család birtokába került. Ugyancsak egyedülálló ritkaság a kő- és fém öntőformák gyűjteménye, amely kultúr- és technikatörténeti kuriózum, olyannyira, hogy gyűjteményekben csak kivételképpen ismert. Mi több, az öntőformák mellé odatehetők a gyűjteményből azok a tárgytípusok, amelyeket segítségükkel öntöttek.

Törzsi kultúrák anyagai

A törzsi kultúrák tárgyanyaga soha nem látott ritkaságokat vonultat fel a valószínűleg a halotti és őskultusszal összefüggésbe hozható, ember alakú rituális tárgyaktól a bronzkori eredetű Dong-son kultúrához tartozó aranydobon és a halotti kultusz maszkjain keresztül a tanimbari melldísz (tányér)- sorozatig.

Látványosak és különlegesek az indonéz szigetvilág törzsi ékszerei is. A délkelet-ázsiai szigetvilágnak nemcsak a törzsi, hanem az udvari művészete gazdagon képviselve van a gyűjteményben, egyrészt a hindu-buddhista korszak korai és ritka nemesfém plasztikáival, másrészt az iszlám udvari kultúra ékszereivel és ruházati kiegészítőivel.

Délkelet-Ázsia kultúráiban a kincsnek mélyebb értelme van. A legnemesebb anyagokból, az aranyból és ezüstből készült rituális, csúcsművészeti tárgyak a vallások legmélyebb tanításaiból fakadtak, mert a belső tartalmat, a spirituális értéket akarták láthatóvá tenni. A Kincsek Termében elhelyezett tárgyak mindegyike mélyebb értelmében spirituális kincs.

Zelnik István kutatási programot és tudományos projekt-sorozatot is indított, gyűjteményére alapozva, melyet az általa alapított és finanszírozott Magyar Délkelet-Ázsiai Kutató Intézet fog össze.

forrás: www.napigazdasag.hu