Iszlám - Harmadikként a közös bölcsőben
2000. december 05.

A 600-as évek elején, Mohamed próféta fellépésével megszületett iszlám a legfiatalabb világvallás, amely hagyományosan az arab világ sajátja, azonban térítő jellegénél fogva a történelem során számos más kultúrkörre is kiterjesztette befolyását. Az arab 'iszlám' szó Isten akaratába való belenyugvást, odaadást, engedelmességet jelent. Az egyistenhívő mohamedán vallás lényegében sok ponton érintkezik a zsidó-keresztény hittételekkel, ám önmagát azok megkoronázásának, "az egyedül igaz Isten" hitének, az "egyedül igaz hitnek" tartja.

Mohamed (Muhammad, vagyis a Magasztalt) 570 körül született a nyugat-arábiai Mekkában (ma: Szaúd-Arábia területén). Kereskedőként tett utazásai során találkozott a kereszténység néhány tanával, melyek hatására vallási kérdésekkel kezdett behatóbban foglalkozni, elvonulva kereste a szellemi megismerés lehetőségeit. A muzulmán hagyomány szerint negyvenévesen egy Mekkához közeli barlangba vonult, ahol is isteni kinyilatkoztatásban volt része. A későbbiekben - 22 éven keresztül - ez még sokszor megismétlődött, és ezen kinyilatkoztatások sorából, azok rögzítéseként született meg a mohamedánok szent könyve, a Korán, amely törvényekben, bölcs mondásokban, tanításokban, jövendölésekben és különböző történetekben fekteti le a vallási rendszer alapjait. Mohamed eközben igyekezett megtéríteni szülővárosának addig többistenhitben élő népességét, ám miután ez akkor ellenállásba ütközött, Medinába tette át székhelyét, ez a kivándorlás (hidzsra) 622-ben történt, és később az iszlám időszámítás kezdetévé lett. Idővel Medinában már igen nagy befolyásra tett szert, 630-ban meghódította Mekkát is, majd sorra csatlakoztak vallási mozgalmához az arab törzsek. 632-ben bekövetkezett haláláig már Arábia nagy részén elterjedt az iszlám.

A vallás hívei számára öt alapvető előírás érvényes: hitvallás ("Egy az Isten (Allah), és Mohamed az ő prófétája."); napi ötszöri ima Mekka felé fordulva (hajnalban, délben, délután, napnyugtakor és elalvás előtt); alamizsna; ramadán havi böjt; zarándoklat Mekkába (ha lehetséges). Ezeken felül még az élet számos területét szabályozzák vallási eredetű törvények, (pl.: alkohol- és disznóhúsfogyasztás tilalma; többnejűség - egy férfinak legfeljebb négy felesége lehet; nők öltözködése - a muzulmán nők jelentős része manapság is a test egészét elfedő ruhát visel; stb.) - jelen korunkat megelőzően a Koránban foglalt széles körű törvénykezés az általános jogrend alapját is jelentette az iszlám által meghatározott területeken.

A ma kb. 700 milliós iszlám közösség két nagyobb ágra tagolódik: a többséget alkotó szunnitákra és a lényegesen kisebb hányadot képező síitákra; a területi elhelyezkedést illetően pedig elmondható, hogy Afrikától Délkelet-Ázsiáig, Európától Indiáig éppúgy találunk muzulmán híveket, mint az iszlám szülőföldjén, az arab Közel-Keleten.

- cp -