Vissza a természetbe - mezítláb a parkban
2008. július 16.

Vitathatatlan, hogy a természetből való "kitörésünk" óta - a praktikus találmányoknak és életmódváltozásunknak köszönhetően - számos anatómiai változáson mentünk keresztül. A cipőviselésnek köszönhetően lábujjaink gyengültek, rövidültek, mivel a keménytalpú cipők segítséget nyújtottak az egyensúlyozásban, kapaszkodásban. Rég volt már, amikor még mindenki mezítláb rótta a világot (az első ismert cipő kb. 9000 éves), és természetes reflexként kapaszkodott a földbe lábujjaival. Ejj, pedig de jó is az, mikor mezítelen talpunk alatt érezni a fű kellemes csiklandozását, vagy amikor a meleg iszapot gyurmázhatjuk lábujjainkkal...

A nyár jó alkalom arra, hogy cipőinket félredobjuk, és az arra alkalmas helyen hódoljunk a mezítlábas közlekedésnek. Külön ki kell emelni, hogy "az arra alkalmas helyen", ugyanis mezítláb könnyen szerezhetünk olyan sérüléseket, amelyek akár el is fertőződhetnek. Magyarországon egy ilyen hely biztosan van, ugyanis nemrégiben nyílt meg országunk első mezítlábas parkja Tabajdon.

A Mezítlábas parkban arra biztatnak minket, hogy vegyük le a cipőt és mezítláb sétáljunk végig egy tematikus útvonalon. A közel félórás séta alatt 21 féle járófelületen szerezhetünk tapasztalatot a talpi érzékelésből. Egy szakaszon érdes bazalt kövek jelentenek kihívást, másutt süppedős tőzegben hagyhatjuk ott lábunk nyomát, vagy ha kedvünk van bebátorkodhatunk a patakba is, érzékelhetünk itt hűvöset, vagy éppen a napsütötte domboldalon a téglaburkolat melegségét. Megtapasztalhatjuk milyen nehéz egy hosszában hasított, sima fafelületen egy dombocskára feljutni, és mennyiben változik a helyzet, ha keresztbe fektetett hasábokon próbáljuk meg ugyanezt. Az egyensúlyozás képessége is rendre próbára kerül. A járófelületek mellett elhelyezett tájékoztató táblákról pedig a burkolatokról, annak tulajdonságairól kapunk információt.

Alkalmunk lehet megfigyelni, hogy testtartásunk is megváltozik cipő nélkül, a kezdeti bizonytalan lépések 25-30 perc elteltével a sétaút végén, magabiztos természetes járássá változnak. Tény, hogy a mezítláb járás összetettebb izommunkát kíván meg, mintha ezt cipőben tennénk, így jótékony hatással van testtartásunkra.

Az érdeklődők a falu közepén, a híd és Nepomuki Szent János szobra mellett találják meg a bejáratot. Ritkaságnak számít, de annál nagyobb öröm, hogy ingyenesen látogatható.

Mezítlábas jótanácsok

A cipőhöz szokott lábaknak felüdítő újdonság, a talp- és lábizomzatnak is jót tesz, ha közvetlenül érintkezhet a különböző minőségű felületekkel. A talaj egyenetlensége, a kavicsok erőteljes nyomása munkára kényszeríti a láb izmait, ezzel megelőzhető, illetve gyógyítható a lúdtalp is. Nem árt azonban elővigyázatosnak lenni, és a kellemetlenségekre is fel kell készülni.

Elővigyázatosság
 

• Csak olyan helyen járjunk mezítláb, ahol biztosan tudjuk, hogy nincs szúró-vágó, sérülést és fertőzést okozó szemét a földön.
• Kenjük be napvédő krémmel lábfejünket és talpunkat is, hiszen bőrrák ritkán alakul ki a lábon, de akkor akár halálos is lehet.
• A legevidensebb helyek a mezítlábaskodásra a strandok, ahol viszont a medencék, öltözők környékén érdemesebb strandpapucsot viselni, hogy megelőzzük az elcsúszást, vagy a baktériumok és más kórokozók elszaporodását.
• Gyakori mezítláb járóknak ajánlott a tetanus elleni védőoltás.
• Cukorbetegek soha ne járjanak mezítláb, mert előfordulhat, hogy nem érzik, ha megsérülnek.
• Rendszeresen vizsgáljuk át lábunkat, és ha valamilyen szokatlan szemölcsöt, bőrkeményedést, benőtt körmöt, gyanús anyajegyet vagy foltot találunk, forduljunk orvoshoz, mert könnyebb a megelőzés, mint a kezelés.

Apróbb kellemetlenségek
 

• Allergiára hajlamosaknál a fűvel való érintkezés viszketést, csalánkiütést válthat ki.
• Az éles fűszálak apró sebeket vághatnak a lábszáron.
• A zöldben fűatkák, apró pókok nyüzsögnek, amik észrevétlenül csípnek.

Kellemes nyarat kívánunk minden olvasónknak!

forrás: www.nagyutazas.hu